A legutóbbi országos választáson, hogy lett a Fidesznek 2/3 ad ha 43%ék szavazott rájuk?

Mert nem 43% szavazott rájuk.

Máskülönben hogy lehet, hogy az egész ország narancssárga volt?

Egyszer mentél el szavazni, de gyakorlatilag kétszer szavaztál: egyszer egy országos listára, meg egyszer egy helyi listára.

Az a kevéske ember, aki elment szavazni, és mindkétszer a Fityeszre ikszelt, ők juttatták 2/3-os hatalomra ezt a bandát.

Pártonként a legtöbb szavazatot ők kapták.

Lehet, hogy összességében mások kaptak többet, de ez 1990 óta így van, hogy aki több szavazatot kap másoknál, az lesz a vezető.

A magyar vegyes választási rendszer, ami inkább a nagy pártoknak, pártszövetségeknek kedvez.

A pártokra leadott szavazatok csak 93 férőhelyet befolyásolnak a 199 fős parlamentben.

A többi 106 mandátumot egyéni választókerületekben lehet megszerezni (de a töredékszavazatok beszámítanak a pártlistás helyek szétosztásakor).

A 106 körzetből 96-ban a Fidesz-KDNP jelöltje nyert, ezért van a nagy fölényük a parlamentben. A baloldali összefogás jelöltjei 10 helyen nyertek, míg a Jobbik sehol sem tudott győzni, ezért az ő jelenlétük nagyon alulreprezentált az országgyűlésben.

Igen, úgy van, ahogy a 8-as írja.

Többféle választási rendszer van:

Többségi: választási körzetek vannak, minden körzetnek megfelel egy mandátum a parlamentben. Az kapja meg a mandátumokat, aki a körzetben a legtöbb szavazatot kapja.

Arányos: pártok vannak, akik listákat állítanak. A pártokra leadott szavazatok arányaiban jutnak be a parlamentbe a párok listájáról a megfelelő számú képviselők.

Nagy-Britanniában pl. csak a többségi elv működik, ami azt jelenti, hogy ha egy párt jelöltjei mindegyik választási kerületben győznek, akkor gyakorlatilag 100%-ban az a párt viszi el a parlamenti mandátumokat. Ez a rendszer gyakorlatilag csak a győztest veszi figyelembe, a 2.,3. stb. pártokat nem. Tehát ha minden választási körzetben megvan a relatív többség (van egy képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta), akkor ő jut be, és nincsenek figyelembe véve a többiek, akikre mások is szavaztak. Ennek az a következménye, hogy alacsony országos támogatással is elég sok mandátumot lehet szerezni a parlamentben...

A magyar országgyűlés vegyes, tehát figyelembe veszik a többségi és arányossági elvet, de inkább a többségit veszik figyelembe. 199 mandátumból 106-ot lehet egyéni választókerületekben megszerezni, ahol a többségi elv működik. A Fidesz ebből 96-ot nyert meg, ahogy a 8-as írja. Ez azt jelenti, hogy az egyéni választókerületek 90%-ában a Fidesz győzött, és tök mindegy, hogy milyen aránnyal, de ők győztek. Angliában a mandátumok 90%-át a Fidesz kapta volna!

A többi mandátumot (199-ből 93-at) pedig arnányossági alapon osztanak szét. Tehát az általad beküldött linken található százalékok arányában osztják szét a pártok között. De itt is a Fidesz vitte a legtöbbet, mert ez a párt szerezte meg a legnagyobb arányú szavazattöbbséget, így ő juttathatott be a listájáról a legtöbb képviselőt...

Ebből a rendszerből következik, hogy a kicsi pártok tényleg alul vannak reprezentálva, és a nagy pártok alacsony országos támogatottsággal sok képviselői mandátumot tudnak elvinni. Nekem egyáltalán nem tetszik ez a rendszer, de ez van...

A legtöbb országhoz hasonlóan nálunk is listás+területi vegyes képviseleti rendszer van. Ebben az egyszerű listás többséghez képest az a jó, hogy különböző régiók is jobban képviseltethetik magukat. Tehát pl. a ritkábban lakott, ezért a "nagy kalapban" kevésbé számító vidéki területek is küldhetnek több képviselőt a parlamentbe, míg az egyszerű listás szavazásnál szinte csak a nagyvárosok lakóinak akarata érvényesül.

A Fidesz azért nyert ekkorát, mert nem volt ugyan nagy a fölénye, de területileg teljesen homogén volt a fölénye. A Fidesz nyert Budapesten, nyert a szegényebb észak-magyarországi régióban, nyert a gazdálkodó Alföldön és az iparvidékeken, nyert a falvakban, nyert a megyeszékhelyeken, nyert a gazdag Nyugat-Dunántúlon és a szegény Szabolcsban egyaránt. A Fidesz területi támogatottsága 90 százalék feletti volt, listás támogatottsága azonban csak valahol 40-50 között. A kettő keverékéből lett ez a 67%, ami a Parlamentben van.