A világtörténelemben hogyan zajlott egy kormány megbuktatása és hatalomátvétel? Milyen feltételei voltak.

Gyakorlatilag az a feltétele, hogy olyan helyzetbe kell hozni a kormányt, hogy egyik olyan lépést se tegye meg, amelyre még lehetősége van. Ez természetesen kormánytól függ.

Egy kevésbé határozott és nem eléggé gátlástalan kormányt egy nagyobb civil tömeg is kormányzóképtelenné tehet, úgy, hogy körbeveszi az irodáit, és megakadályozza, hogy az információk áramoljanak a kormány irányítása alatt álló szervek, illetve maga a kormány között. Egy gátlástalanabb kormány eleve nem hagyja, hogy idáig fajuljon a helyzet, hanem oszlatni kezd, tömegbe lövet stb. A gátlásos kormány, ha már hagyta, hogy elszigeteljék a külvilágtól, már nem is nagyon tehet mást, mint tudomásul veszi önnön elszigeteltségét... esetleg kivárhat, és bízik abban, hogy nem alakul ki rajta kívüli alternatív hatalmi központ - ha ez megtörténik, és előbb utóbb meg fog, el van veszve. Olyan is előfordul, hogy a karhatalom nem hajlandó fellépni a törvény szerinti kormány érdekében, bár elméletileg meglenne rá a képessége. Az ilyesfajta helyzetet a szerb forradalom példázza 2001-ből, amely néhány nap alatt lemondásra kényszerítette Milosevicset, egyszerűen tömegtüntetések útján.

A másik módszer a puccs. Néhány tucattól néhány száz főig terjedő létszámú fegyveres kell hozzá, akik fizikailag meg tudják akadályozni a végrehajtó hatalom tagjait abban, hogy hatalmukat gyakorolják, illetve, hogy az esetleges testőrségeket semlegesítsék - meg jó szervezés, hogy mindenki akkor és ott legyen, amikor kell, és senki ne árulja be őket idő előtt. Az osztrák nácik puccsa ilyen típusú volt; a mai Afrika államaiban kb. évente fordul elő ilyesmi. Mivel a fegyver, az összeszokott csapat és a szervezés a hadsereg és a rendőrség állományában eleve adva van, ezért sok puccs indul ki ezekből a karhatalmi szervezetekből.

A harmadik módszer a polgárháború, amihez jelentős létszámú elszánt tömegek kellenek, akiknek nincs vesztenivalójuk. Megfelelő létszámban megjelenve a kormányhű erők kimerülnek vagy szétszóródnak, és a megdöntendő vezetés menekülésre kényszerül vagy a feldühödött tömeg kezébe kerül.