Mi a különbség a Demokrata, a Szocialista és a Liberális között?

Címszavakban, és nagyon leegyszerűsítve:

Demokrata: többség dönt

Szocialista: gondoskodni a szegényekről

Liberális: az egyén szabadsága

Ezek aztán szinte bármilyen kombinációban előfordulhatnak. A liberalizmus és a szocializmus ötvözetéből például a Magyarországon csak "ballib"-ként ismert szörnyszülött pusztított.

Pl hogy teljesen mást jelentenek.

Demokrata ~ a többség akarata érvényesüljön.

Szocialista ~ a szegények és gazdagok közti vagyoni különbséget amennyire lehet csökkenteni kell.

Liberális ~ Az egyén szabadsága a legfontosabb, azt semmilyen formában ne korlátozzák, amíg ő nem korlátozza valaki másét.

Demokrata:

Egyszerűen csak annyit tesz, hogy a demokrciáért küzd. Hogy ki hogy képzeli ezt el, az persze más kérdés :)

Szocialista:

Osztályok szerint csoportosítja az embereket (anyagi szempontok szerint), és a különbséget akarja csökkenteni az osztályok között a szegényebbek javára.

Liberális:

A szabadság és az egyén korlátait akarja kitolni. Régen ilyen ötlet volt a cenzura eltörlése, vagy ma például a homoszexuálisok házasságáért való kiállás.

A liberalizmus és a szocializmus a 4 nagy politikai ideológiából kettő (a másik kettő a konzervativizmus és a nacionalizmus).

A liberalizmus a francia forradalom idejéből ered, a feudális rendszer megdöntéséből. Megveti tehát az előjogokat, és az emberek között történő bármiféle különbségtételt. A döntést hozni képes, felelősségteljes, eredendően jó embert állítja középpontjába, akinek nincs szüksége erős államra, hiszen képes okosan és helyesen dönteni. Az ebereket egyenlő jogok illetik meg, és mindenki szabadsága addig terjed, ameddig a másik szabadságát nem zavarja.

A szocializmus igazából egy válasz volt a liberalizmusra. Miután a liberális gondolkodás megteremtette a kapitalizmust, sokan rájöttek, hogy hiába van mindenkinek tökéletesen egyenlő joga formálisan, ha valaki kő gazdag, valaki meg nagyon szegény, akkor papíron ugyan egyenjogúak, de a kő gazdag fillérekért fogja tudni dolgoztatni a szegényeket, akik kapva kapnak majd minden munkalehetőségen. Felszólalni igazából nem tudnak, mert akkor kirúgják őket, jelentkező mindig van a helyükre. Főleg Angliában terjedt ez el, ahol 10 éves gyerekeket dolgoztattak a bányákban napi 12 órában kb 1 szelet kenyér fejadaggal.. nem baj, ha meghalnak, van a helyükre más. Nem csoda, hogy ezen egyesek, pl. Marx bepöccentek, és megalkották a szocializmus különféle változatait. Továbbra is hirdetik az emberek egyenlőségét, de a szabadság korlátozását már szükségesnek látják. Fontosnak tartják, hogy ne csak formálisan legyenek egyenlőek az emberek, hanem ténylegesen, akinek sok pénze van, annak kötelessége legyen támogatni vele a szegényeket, az elesetteket, a betegeket stb. Egyes irányzatok ezt pl progresszív adózásban képzelik el, mások a gazdagok kiirtásában, a szocialisták egy igen heterogén társaság.

A demokrácia, és az ebből képzett demokrata szó teljesen más fogalmi körhöz tartozik, és sokkal-sokkal régebbi. Az alapelv görög találmány, bár akkor még elég mást jelentett. Lényegében akkor a demokráciában nem szavaztak, hanem sorsolták a vezetőket, de a nagy áttörés az volt, hogy nem kellett nemesi származás hozzá, bárki lehetett tisztségviselő, egyenlő esélyekkel. Ennek az újkori feltámadása során alakult ki, hogy szavazunk a vezetőkre, és ma már inkább az a demokrácia lényege, hogy ne mások döntsenek rólunk, hanem mi dönthessünk a magunk sorsáról. Mivel gyakorlati okokból nem lehet mindenről népszavazást tartani (ez lenne a közvetlen demokrácia), ezért választunk képviselőket, akik a mi megbízottainkként képviselik az érdekeinket.

Látható, a demokrácia és a liberalizmus szorosan összefügg, amennyiben minden embert képesnek tartanak felelős döntések meghozatalára saját sorsukat illetően, és senki jogát nem ismerik el arra, hogy mások sorsáról döntsön. A liberalizmus ideológiája nem képzelhető el demokrácia nélkül, de ez fordítva nem igaz, létezhet demokrácia, amely nem liberális.

A szocializmus már nem tapad a demokráciához, a demokrata beállítottságú szocialisták az ún. szociáldemokraták, de Sztálint senki nem nevezheti demokratának, és ő is a szocializmus ideológiáját vallotta.

A szocializmus és a liberalizmus szerintem egymást kizáró ideológiák, hiszen a liberalizmus a szabadságot helyezi előtérbe és az egyenlő esélyeket, a szocializmus pedig a szegények felkarolását és a tényleges egyenlőséget, ennek oltárán a szabadságot feláldozza.