A demokrácia az erőszakos kisebbség uralma vagy a békés többségé?
A kérdést bennem az ukrajnai helyzettel kapcsolatos EU álláspont vetette fel. Ugyanis szankciókat helyeztek kilátásba a demokratikusan megválasztott kijevi vezetéssel szemben, mert felléptek a tüntetőkkel szemben.
Az úgymond "békés tüntetők" sorra gyútották fel a kormányzati épületeket égő benzint dobtak a rendőrökre, és követelték a legitim kormány távozását. (Békés tüntető: [link] )
Tehát kérdés, hogy mit kell lépnie egy kormánynak egy ilyen helyzetben, ha nyíltam az államrend megdöntésére készül erőszakos módon egy társaság. Mondjuk mi lenne a kötelessége az Egyesült Államok kormányának, ha többezer a képen látható békés tüntető gyújtaná fel sorra a washingtoni kormányzati épületeket, és követelné a kormány távozását az USA számukra nem megfelelő közel-kelet politikája miatt? Ha ez a kötelessége az USA kormányának, ugyanezt elvárhatjuk az ukrajnai kormánytól is!
Szóval az EU miután a kijevi kormány fellépett a békés tüntetőkkel [link] szemben, szankciókat helyezett kilátásba. Egyértelműen a tüntetők mellé állt. Tehát kinyilvánította, hogy az erőszak alkalmazásának helye van a demokráciában, az ellen hatalmi eszközökkel nem lehet fellépni.
Ez egy teljesen új demokráciaértelmezést tesz lehetővé. Azaz, ha a parlamenti választásokat el is bukja egy adott politikai irányzat, akkor zavargásokkal, gyújtogatással van módja elzavarni a kormányt ehhez a 46 milliós Ukrajnában elegendő kb 50-100 ezer embert megmozgatni, és a kormány velük szemben tehetetlen.
Innentől fogva az EU ajánlása alapján nyitva áll az út bizonyos kisebbségi tömörüléseknek erőszakos úton a hatalom megragadásához, tekintve, hogy a gyújtogató, az állam intézményeinek működését ellehetetlenítő polgárokkal szemben nincs módja a hatalomnak fellépni?
Ti mit gondoltok? A demokrácia a kijevi események tükrében továbbra is a békés többség hatalma, vagy az erőszakos kisebbségé? Ha az egyiké vagy a másiké, akkor mi a feladata az aktuális kormánynak ha az erőszakos kisebbség a békés többséggel szembekerül, melyik mellett kell kiállnia? És mi a véleményetek az EU álláspontjáról?
ma 13:03
Tehát, ha erőszakot alkalmazok az állammal szemben, akkor nincs joga ellenem fegyverrel fordulni? A köz intézményeit felgyújtom, akkor elllenem tehetetlen? Ha az erőszak alkalmazását kiprovokálom, mondjuk azzal, ahogy Ukrajnában tették, mondjuk felgyújtják a rendőröket: [link] akkor, ha lelőnek azonnal illegitim lesz a kormány?
"Az úgymond "békés tüntetők" sorra gyútották fel a kormányzati épületeket"
Azok, akik gépfegyverrel lövöldöznek, molotov koktélokat dobálnak, autókat gyújtanak fel nem azonosak a néhány héttel ezelőtt látott EU-párti tüntetőkkel! Persze nyilvánvalóan van átfedés a két csoport között, de számomra nagyon úgy tűnik, hogy a radikálisabb "tüntetők" egy része egyszerűen csak balhézni akar.
"Egyértelműen a tüntetők mellé állt."
Az EU-nak nyilván az az érdeke, hogy Ukrajna ne oroszország felé, hanem európa felé közeledjen. Véleményem szerint az Ukrajnában élőknek is ez az érdekük, de ez sem ilyen egyszerű. Ha jól tudom (fixme!) a nép az oroszok felé és az európa felé húzó fele némileg földrajzilag is elkülönül: az ország keleti részén élők inkább az oroszok felé közelednének, a nyugati részén élők pedig európa felé.
"Tehát kinyilvánította, hogy az erőszak alkalmazásának helye van a demokráciában"
Ez nem azután történt, hogy a "legitim kormány" elkezdett a tüntetőkre lövöldözni (fejre, nyakra)?
Éles fegyvert nem fordíthat polgárai ellen. Ez a saját alkotmányukban is helyet foglal. Tehát ha a kormány elkezdi lelövöldözni a tüntetőket, abban a pillanatban alkotmányellenes tettet hajt végre, ergo illegitim hatalommá válik.
Rendőrséggel persze próbálhatja kordában tartani a tömeget, ezt is tette.. inkább próbálta.
Az más kérdés, hogy kik lövöldöztek a tetőről. A kormány nyilván tisztában van az alkotmánnyal, így fura lenne ha ezt megkockáztatta volna ebben a feszült helyzetben. Hivatalos közleményekben tagadta is, hogy az ő embereik lennének.
Habár a látszat mégis azt mutatja, hogy a kormány emberei lövöldöztek, valószínűbb, hogy a kormányt leváltani akaró ellenzék, vagy esetleg egy harmadik fél provokálta a tömegeket. Ez történt Szíriában is.
A fő kérdésedre válaszolva.. A kormánynak ilyen esetben azonnali választásokat kell kitűznie, annak az eredménye tükrözi a nép valódi akaratát. Ezt próbálják elérni a tüntetők is.
Ezzel viszont több probléma is van.
Először is, az ukrajnai választások mind nagyon szorosak, a közvélemény pedig befolyásolható. Egy hirtelen választás esetén szinte biztos, hogy Janukovics veszít, akárkivel szemben. Lehet, hogy 3:2 arányban, de akkor is veszít.
Másodszor, ha minden kis zendülésnél azonnal választásokat írnának ki, folyamatosan választások lennének, évente 10x minimum.
A legésszerűbb lehetőség tehát (a fentiek tekintetében), hogy az ilyen helyzeteket megelőzően létre kell hozni egy társadalmi fórumot, ahol vitákban kompromisszumra juthat az elégedetlenkedő csoport és a kormány.
Tudtommal egyik ország sem rendelkezik ilyen fórummal, tehát leszűrhetjük, hogy:
1) a vezetők nem gondolkodnak előre,
2) akármelyik országban kitörhet ilyen véres megmozdulás
ma 13:17
A lényeg ettől változatlannak tűnik, ha a társadalom bizonyos csoportjai által erőszakkal kiprovokálható az állami erőszakmonopólium alkalmazása, akkor a demokratikusan a békés többség által megválasztott kormány elveszti legitimitását.
Ezzel a demokrácia gyenge lábakra került, hiszen bármely választáson a többség által hatalomra juttatott kormány, erőszak alkalmazásával, így állami erőszak kiprovokálásával megbuktatható. Ugyanis az sem várható el egy adott állam kormányától, hogy tétlenül nézze, amint házról házra, autóról autóra, rendőrről rendőrre felgyújtják a fővárosát.
ma 13:29
Itt kérdés lenne az is, hogy mekkora megmozdulás esetén kellene azonnal választást kiírni?
10.000 fő? 100.000 fő? 1.000.000 fő? Hogyan számolnák meg őket? Ha ilyen szabály lenne a választás után azonnal mondjuk Ukrajnában már a választás estéjén ott követelné egymillió ember a új parlamenti választás kiírását. Meg sem alakulhatna egyetlen kormány sem, mert nem lenne rá ideje.
Vagy, ha a zavargások, gyújtogatások eleve szükségessé teszik az új választás kiírását, akkor 2006 után nem volt legitim Magyarország kormánya sem.
Kérdező, azt hiszem több dolog rettentően homályos és téves.
Mindjárt azzal kezdeném, hogy én emlékszem egy nyolc évvel ezelőtti esetre, ahol parlamenti képviselők büszkén kijelentették, hogy a kormány törvényes lépését törvényellenesen (értsd: az általuk megszavazott törvény ellenében) felszámolják, mert ők egyszerűen így döntöttek. Nem tömeg volt legfeljebb ha 20 képviselő. Azóta is az akkori kormányt vádolják törvényszegéssel. Ennyit a hatalom igazságáról.
További előzetes: 1956 október 23-án több százezernyi kisebbség vonult a parlament elé. A fegyveres erők még aznap agyonlőttek egy tüntetőt. Két nappal később a Kossuth téren orvlövészek tizedelték meg a tömeget a háztetőkről. És mi ma ezt nemzeti ünnepnek tekintjük. Követendő példának, büszkék vagyunk rá, demokratikus államrendünk alapjainak tekintjük. Hogy lehetséges ez? Nem kellene a gyilkosok tettét jogos önvédelemnek tekinteni? Az államrend "érdekében" tették.
Ami a kérdést illeti. Létezik demokratikus (értsd a társadalom érdekében cselekvő) államberendezkedés, ahol az állam vezetőit nem csalással, hanem tiszta, nyílt eljárással választják, és azok nem saját és haveri körük mértéktelen megtollasodását tűzik célul, hanem az ország felemelkedését. Érdekes módon íz ilyen államrend ellen tényleg egy rendkívül csekély számú csőcselék szokott ágálni. Rögtön gyújtogatással, ha kérdezik őket, bottal. Mert az igényük mindössze a barbár rombolás.
És vannak különböző fokozatú diktatúrák, ahol a cél a totális uralom (nem mindig sikerül a gyakorlatban, de a cél ez), a totális vagyonszerzés, és minden, az államot érintő intézkedés is ezt szolgálja, csak másképp nevezik. Ezek ellen általában igen nagy létszámú tömeg lép fel, kezdetben békésen, de a gyilkolászás után már keményen.
A dolgot a cél dönti el. A kijevi diktatúra a demokráciát követelő saját népe ellen lépett fel, nem pár ezer ember ellen. Mégpedig barbár eszközökkel. Ezekkel azonosulni, ilyen álnaív kérdéseket feltenni, egyet jelent a diktatúra nyílt éltetésével. Ami ellen sürgősen fel kell lépni és hatástalanítani.
"A demokrácia az erőszakos kisebbség uralma vagy a békés többségé?"
A demokráciában sem a kisebbség, sem a többség nem uralkodik. A demokráciában a JOG uralkodik, ami egyaránt vonatkozik a kisebbségre és a többségre is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!