Ha az Alkotmányban jogom van az egészségügyi ellátásra, akkor a becsülettel fizett járulékomért miért nem kapom meg?

Szerintem napjaink egyik legfontosabb kérdését tetted fel. Talán több értelme van ennek, mint olyanoknak, hogy legyen-e Magyarország királyság, vagy visszakaphatjuk-e Erdélyt.

Az Alkotmány ilyen szempontból semmit nem ér. Van ugyan benne egy ilyen általános mondat, de ismerem az Alkotmánybíróság idevágó értelmezéseit, miszerint ha egyértelműen látható azonnali életveszélyben vagy, és akkor megpróbálnak megmenteni, vagy ha egyébként meg bármi kis és vacak eü. ellátást kapsz, az már kielégíti az alkotmányos követelményeket. Ezzel tehát nem megyünk semmire.

Ha félretesszük az Alkotmányt, akkor is jogos a kérdés. A kötelező egészségbiztosítás egy szerződéshez hasonló. Én még ha kényszerből is befizetem a szolgáltatási díjat (járulékot), a szolgáltatás tartalmát, azaz az egészségügyi ellátás paramétereit azonban az állam nem csak hogy nem garantálja, hanem minden korlátozás nélkül, szabadon módosítja, csökkenti, lerontja, ami elfogadhatatlan. És ez a lerontás mostanában öltött botrányos méreteket az eü. finanszírozás drasztikus csökkentésével, ami számos területen elvezetett a szolgáltatás megtagadásáig. Az nem állapot, hogy szakrendelésekre, diagnosztikai vizsgálatokra hónapokat, féléveket, műtétekre éveket kell várni. Ez idő alatt nagyban romolhat, kezelhetetlenné válhat a beteg állapota, és rákényszerül arra, hogy a biztosítása ellenére százezreket, vagy netán milliókat fizessen azért, hogy megkapja a szolgáltatást máshol, vagy az időmúlás és a rossz ellátás következtében meg is halhat. Ezt hívják nálam vehemensebb emberek népírtásnak.

Az első válaszoló vagyok és a második választ két esettel egészíteném ki. Az egyik nagynéni a családban immár 83 éves, jó egészségnek örvend, de gyomor panaszai voltak. Elment a háziorvoshoz, aki szakrendelésre küldte tovább, ahol semmi eltérést nem igazoltak. A panaszok nem múltak el, elment magánrendelőbe ( természetesen jó drágán ), ugyan azt a vizsgálatot végezték el és kimutatták az epehomokot. Tehát akkor miért is fizette 40 éven át a TB-t ? A másik a várólistához való példa. Munkatársnőm évekig szenvedett hasi fájdalmaktól. Több orvos kért neki CT-t és MR.t is. Semmi. A fájdalmai amilyen hamar jöttek, olyan hamar elmúltak. Vakbél operációja során derült ki, higy több cisztája volt. Tehát, amikor ezek megteltek folyadékkal, akkor volt olyan nagyon rosszul, hogy lépni sem bírt, mire eljutott a vizsgálatra ( előjegyzés ), leapadtak a ciszták, tehát nem volt semmi eltérés. Az már más kérdés, hogy alaposabban megnézve látszanak az üres ciszták is, dehát....

Mennyi kidobott pénz ez a sok feleslegesen elvégzett vizsgálat. Jobb lenne egy, de az rögtön és alapos !

Az bosszant nagyon ebben a témában, hogy miközben emberek halnak meg, mert nincs pénz erre és arra, addig bizonyos tekintetben nagyon is pazarló az egészségügy.