Kezdőoldal » Politika » Pártok, kormányzás » Megtudnatok magyarazni mit...

Megtudnatok magyarazni mit jelentenek a kovetkezo allamformak:kirlysag, csaszarsag es koztarsasag?

Figyelt kérdés
fonts lenne!..
2012. nov. 13. 17:32
 1/6 anonim ***** válasza:
88%
Meg tudnánk mondani.
2012. nov. 13. 17:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
76%
Ühüm!
2012. nov. 13. 17:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
87%
királyság voltunk, majd monarchia lettünk, amiből kikiáltottuk a köztársaságot, most pedig egyre jobban hajazunk császárság felé.
2012. nov. 13. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%
Wikipédia pontos választ ad.
2012. nov. 13. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
100%
A császárságban a császárnak korlátlan a hatalma , de a császárt lehet nevezni akár cárnak is , a császárság mindig abszolutista.
2012. nov. 13. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 bumbi02 ***** válasza:
100%

A császárságban a császárnak korlátlan a hatalma , de a császárt lehet nevezni akár cárnak is , a császárság mindig abszolutista.


Ezt így azért ne jelentsük ki. A császárság nem feltétlen abszolút monarchia. Példának okáért ott van az Osztrák-Magyar Monarchia (tudom, nekünk Ferencz József a királyunk volt, viszont a birodalomnak császára, és közel se abszolutizmus volt), vagy a Német Császárság (1871-1918), ahol szintén nem volt abszolutizmus, mert Vilmosnak figyelembe kellett venni a parlamentet is. (persze egy sor dolgot csinálhatott "egyedül", de ez még messze van az "Állam én vagyok"-típusú abszolutizmustól)



A császárság és királyság mindkettő egy monarchia (egyeduralom), a császárok magukat többnyire közvetlen Isten alá szokták "helyezni" a rangsorban (van ahol maga a császár az "isten"). Az hogy abszolutista-e ez a császárság, azt országa válogatja. Egy királyság is lehet abszolút monarchia, és alkotmányos monarchia. Ez hogy királyság, vagy császárság, csak elnevezése a dolgoknak.


Két nagy csoportot különböztetünk meg: monarchiákat, és köztársaságokat. A monarchia egyeduralomról szól, míg a köztársaságban választott polgárok irányítják az országot.


Monarchián belül beszélhetünk abszolutista monarchiáról ( király teljhatalma, rendi országgyűlés nélküli törvénykezés), alkotmányos monarchiáról ( a király csak uralkodik, aláír, de a lényegi döntések már a parlamentben születnek).


Köztársaságon belül lehet parlamentáris (gyenge államfő, kormány a parlamentnek felelős, parlament választja az államfőt, ilyen a legtöbb európai ország), félelnöki (erősebb államfő, a kormány a parlamentnek és államfőnek felelős, és közvetlenül választják az államfőt, például Franciaország), és elnöki (a végrehajtó hatalom feje az elnök, a kormány csak neki felelős, és közvetlenül választják, beleszólása van törvénykezésbe, és jogilag is felelősségre vonható, pl USA)


Persze vannak még a diktatórikus köztársaságok (katonai, teokratikus, kommunista) ahol papíron köztársaság működik, gyakorlatilag egyeduralom. Ilyen volt nálunk a szocializmus, ilyen Észak Korea, ilyen volt Líbia (katonai diktatúra), Irán (teokratikus köztársaság).

2012. nov. 13. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!