Vannak mások is, akik ideológiailag hasonlóak lennének a Fidesz-KDNP-hez, de a valóságban az általuk fenntartott rendszerrel nem azonosulnak?

Több kérdésben képviselek elviekben, ideológiában hasonló álláspontokat, mint a Fidesz-KDNP, bár bizonyos kérdésekben néhány ellenzéki párttal is (Jobbik, LMP, MSZP), de alapvetően az ideológiám még a legjobban hozzájuk hasonlít bizonyos tesztek szerint. Kulturális/társadalmi kérdésekben alapvetően jobboldalinak tekintem magam (nem szélsőjobboldal, ahogy nem is az ideológiailag igencsak vizes jobbcentrum, hanem csak simán jobboldal), azon belül pedig a mindenféle szélsőség, ultra-ideológia, sovinizmus és őskorszakban ragadás nélküli konzervativizmussal, patriotizmussal és nacionalizmussal szimpatizálok. Gazdasági/szociális kérdésekben pedig alapvetően baloldalinak tekintem magam. Itt is a mindenféle szélsőség, marxista kommunizmus, magántulajdon létjogosultságát tagadó eszmék nélküli sima baloldalt érzem magamhoz közel, ami az erős szociális hálót, a gondoskodó államot, valamint a jól kivitelezett állami beavatkozást pártolja, különösen a közösséget szolgáló területeken (pl.: közművek, utak és közlekedés, oktatás, egészségügy stb.).

Magyarország érdekes helyzetben van, mivel a jobboldalhoz hagyományosan baloldali gazdaságot és szociális berendezkedést társítunk, míg a baloldalhoz hagyományosan jobboldali gazdasági és szociális berendezkedést. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy az MSZP egy időben a szociáldemokráciából még mérsékeltebb eszmékre is nyitni kezdett (pl. szociálliberalizmus és modern liberalizmus), ugyanebben az időben pedig összefogott a liberális és gazdaságilag egyértelműen jobboldali, sőt, bizonyos gazdaságilag libertariánus/piaci anarchista SZDSZ-szel. Aztán ezen barátság vége után létrejött eme házasságból a DK, ami az egyik legerősebb balcentrum párttá nőtte ki magát és gazdasági kérdésekben egyértelműen liberális politikát képvisel, bár tény, hogy szociálisabban megvalósítva, mint anno az SZDSZ. Ugyanebben az időszakban az MDF és a Fidesz magáévá tette a baloldalibb gazdaságpolitikát, ami az állami beavatkozást részesítette előnyben a szabályozatlan piac helyett.

Én sokáig ellenzékinek tartottam magam, de viszolyogtam Gyurcsányéktól, mert a családom borzasztóan megsínylette az ő uralmukat. Egy időben még a DK-tól mentes MSZP-ben bizakodtam, hogy esetleg hátha kisül a dologból valami, majd radikálisan és teljesen kiábrándultam az egész magyar baloldalból az MSZP-t és a DK-t is beleértve. Utána el kezdtem keresni az olyan új politikát ígérő pártokat és embereket, mint az "új jobboldali politikát ígérő" Jobbik, vagy az "új baloldali politikát ígérő" LMP vagy majd a későbbiekben MZP. Aztán ráeszméltem, hogy ezek a pártok valójában ugyanúgy összefogtak az "óbaloldallal" és "óliberálisokkal". Nagyon unszimpatikus volt a moslékkoalíció, amiben összefogtak a Gyurcsányék ellen anno majdnem forradalmat kirobbantó Jobbik és LMP, meg kb. ideológiáktól függetlenül szélsőbaltól a centristán át szélsőjobbig mindenki, mindezt egy magát konzervatívnak nevező politikus vezetésével. De eleve undorító, ha valakik valami ellen és nem valamiért fognak össze. Emellett nevetségesnek találtam az egész felhozatalt: a részeges Kunhalmi, a bukott Gyurcsány, az ex-náci jobbikusok, a tüntetéseken vörös zászlót lobogtató szélsőbalosok, meg a háborús bűnös Churchillre példaképként tekintő MZP stb., nem beszélve a szintén csak kínos TV-székház foglalásról. Ezt követően erősen közeledni kezdtem a Fideszhez, mivel társadalmi és gazdasági téren is hozzám hasonló nézeteket hangoztattak. Ők is hasonló dolgokat neveztek meg veszélynek, mint én (illegális bevándorlás, gender- és LMBTQ-lobby, koronavírus, globalizáció, háború, meg klímakatasztrófa úgy, hogy azért elsősorban a multik és gyáraik a felelősek és nem a kisemberek, akik le merték tépni a kupakot az üvegről) és hasonló dolgokat neveztek meg értéknek, mint én (Isten, haza, család, együttműködés, támogatás stb.).

Aztán rájöttem, hogy ezek valójában csak szavak és nagyon-nagyon nem azt akarják, amit mondanak. Valójában szétverték az oktatást, a közlekedést, az egészségügyet, a közműveket, kb. mindent baráti kezekre játszottak át, amit meg állami tulajdonba vettek, ott szintén nem szakszerű kezekbe helyezték, hanem inkább baráti kezekbe. Elképesztett, hogy mennyi dologba nyomunk eredménytelenül pénzt. Meg az is, hogy néha azokkal van a legszorosabb kapcsolata a vezetésnek, akiket a legjobban támad, nem véletlenül nincsenek valódi intézkedések. Az sem tetszett, amikor az arabok, vagy kollektíven a muszlimok ellen indítottak gyűlöletcunamit.

Úgyhogy így lett hát az, hogy nézeteimben elvileg hasonlítok rájuk, de a felépített rendszerük és vezetésük nem tetszik... Alternatívát meg nem látok. Az ellenzék úgy vicc, ahogy van. Akkor már inkább ők. Nincs senki hasonló kaliber az ellenzékben, aki egyáltalán képes lenne leváltani őket, meg egyáltalán meg lenne az esélye annak, hogy ebben az elátkozott országban végre rendet tenne és nem ugyanazt a mutyit folytatná, amit a rendszerváltás óta hatalmon lévő bagázsok.

Vannak mások is hasonló helyzetben?