Mi történik, ha egy párt listáján kevesebb jelölt van, mint ahány mandátumot szerez végül egy választás eredményeként?

Dehogy lesznek üres mandátumok. Az 5% alattiak kiesnek, a bentmaradtak között pedig arányosan elosztjàk a 21 mandátumot.

12 jelöltet állított a tisza, ne gondolja már komoly ember, hogy az nem elég.

Nem tudom, milyen listára gondolsz? A mostani önkormányzati választás listáit május 7-én 16 óráig lehet, az EP választás listáit 3-án 16 óráig lehetett benyújtani.

A határidők jogvesztők, utána nem lehet változtatni a listákon. (A kommentedben említett TISZA párt a határidőig leadta az EP pártlistáját; az NVB már ellenőrizte és talált húszezer érvényes ajánlást; ha nem érkezik kifogás, akkor 7-én jogerőre emelkedik a nyilvántartásba vétel. Az önkormányzati választáson arról van szó, hogy a párt a fővárosban állít közgyűlési jelölt listát, ezt még nem nyújtották be, de még van rá idejük. Akár más listák állítására és benyújtására is.

Ha egy határidőig beadott és kellő ajánlással bíró listán kevesebb jelölt van, mint ahány mandátumot elér, akkor a mandátumosztó táblázatban következő, eredetileg mandátumot nem szerző pártlistahely kapja a mandátumot; ami olyan pártlista, amelyiken van ehhez elég jelölt. Mivel sok pártlistán van akár az összesen kiosztható mandátum többszörösének megfelelő jelölt, nem lesz kiosztatlan mandátum.

De, kizártnak tartom, hogy lesz olyan lista, amelyik több mandátumot szerez, mint ahány jelöltet állított a listán.

Elég egyszerű: a szavazatszámtól függetlenül, minden lista legfeljebb annyi mandátumot szerezhet, ahány jelölt szerepel a nyilvántartásba vett listán.

A jogszabályi rendelkezés szerint:

┌ „A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. 𝗠𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝗹𝗶𝘀𝘁𝗮 𝘀𝘇𝗮́𝗺𝗼𝘀𝘇𝗹𝗼𝗽𝗮́𝗯𝗮𝗻 𝗹𝗲𝗴𝗳𝗲𝗹𝗷𝗲𝗯𝗯 𝗮𝗻𝗻𝘆𝗶 𝘀𝘇𝗮́𝗺 𝘀𝘇𝗲𝗿𝗲𝗽𝗲𝗹𝗵𝗲𝘁, 𝗺𝗶𝗻𝘁 𝗮 𝗹𝗶𝘀𝘁𝗮́𝗻 𝗮́𝗹𝗹𝗶́𝘁𝗼𝘁𝘁 𝗷𝗲𝗹𝗼̈𝗹𝘁𝗲𝗸 𝘀𝘇𝗮́𝗺𝗮.

Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.

Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.” ┘

Számpéldával bemutatva: ha minden listán van legalább annyi jelölt, mint ahány mandátumra a szavazatszám alapján jogosult, és ha nincs. (A 2. esetben ugyanannyi lista van, minden listának ugyanannyi a szavazatszáma, de a C listán nincs a lehetséges mandátumhoz elegendő jelölt, ez esetben másokra osztódik a ki nem használt mandátum mennyiség; ennél a számpéldánál a látható módon): [link]