Kádár alatt könnyebb vagy nehezebb volt egyetemre bejutni?

Mivel sokkal kevesebb egyetemi férőhely volt, ezért nyilván nehezebb volt.

Ugyanakkor a "Kádár alatt" kifejezés a kérdés szempontjából elég pongyola megfogalmazás, mert ezen időszak alatt sokat változott az egyes társadalmi csoportok (értsd munkások, parasztok vs. a régi rendszerben jómódú, esetleg az arisztokráciához tartozó emberek) bejutási esélyei.

Ha a szülők pártfunkcik voltak vagy benyaltak a meleg szarik a párttitkárnak (komatál) akkor volt esélyed bejutni.

Ha te voltál a pártitkár kölke akkor egyenes lehetett az út.

Ha családodban volt valaki aki a rendszer "ellensége" volt akkor még Einsteini aggyal se vettek fel.

Egyébként normál halandóként csekély volt a lehetőség.

Attól függ....

Kádár alatt már gimibe, szakközépbe bejutni és bentmaradni is nehezebb volt.

Aztàn az egyetemi felvételinél a származásnak is fontos szerepe volt... '56-os "bűnös" gyerekének az esélye (tudásától függetlenül) a nullával volt egyenlő, míg a "Szocialista Haza Hőse" és egyéb, a forradalom leverésében résztvevők gyermekei akár félhülyén is bekerülhettek. A proli származás is előnyt jelentett az értelmiségi gyerekével szemben.

Aztán következett a felvételi vizsga. Írásbeli + szóbeli.... Szóbelin pedig bárkit el lehetett buktatni, vagy épp bejuttatni.

Általános iskolában én még részesültem hátrányos megkülönböztetésben azért mert a nagyapám kuláknak lett minősítve, mert saját verítéke által bizonyos földterületet elérte a tulajdona. Hiába tanultam sokat, hármasnál jobb jegyeket nem kaptam. Aztán szakmunkásképzőben szín jeles lettem, levelezőn érettségiztem, majd szerintem könnyedén bejutottam nappali fősulira. Ott már a tudást nézték mert a rendszer vége felé volt. Autógyárak a mai napig használják azt a számítógépes programot ami a diplomamunkám volt. Az általános iskolai tanáraim meg sunyin, lapítva érdeklődtek hogy hogyan megy a fősuli. Persze mondás helyett inkább mutattam a leckekönyvemet.

Akkoriban nem volt túl nagy a versengés a diplomáért. Tandíj sem volt, illetve a szocializmus végén is csak egy jelképes összeg. Nyelvvizsga megléte sem volt követelmény. Alapfokú vizsgát kellett tenni egy idegen nyelvből a diploma átvételéig.

51/F

#6

Hja, így marhára könnyű :)

#5

Akkor mondok egy ellenpéldát: nagyapám nem fejezhette be a jogi kart, mert dédapám Horthy érában viselt tisztesi fokozatának köszönhetően osztályidegennek minősült.

Az MSZMP 1962 novemberében tartott VIII. kongresszusa határozatban foglalt állást a származás szerinti megkülönböztetés eltörléséről, azzal az indokkal, hogy: „Egységes szocialista társadalmunk kialakulása és közoktatásunk szocialista fejlődése lehetővé teszi, egyben megköveteli, hogy az iskolai felvételeknél is a jelöltek felkészültsége, rátermettsége, politikai és erkölcsi magatartása legyen a mérce.

Nincs szükség többé tanulóifjúságunk származás szerinti kategorizálására. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulását - ami művelődési politikánk változatlanul fontos része - nem a szociális korlátozások, hanem a szükséges politikai, anyagi, szociális és nevelési feltételek biztosításával, az oktató és nevelőmunka fejlesztésével kell elérni.”

1963 áprilisában a Politikai Bizottság eltörölte a származási kategorizálást és megállapította az új felvételi rendszer alapelveit. Eszerint „az elbírálás alapja a pályázó tehetsége, felkészültsége, rátermettsége és magatartása legyen”. A pontszámítás módja: a pontszámok felét a középiskolai tanulmányi eredmények, a másik felét a felvételi vizsgán kapott osztályzatok alkotják. A jelentkezők pontszám szerinti sorrendben veendők fel, ám azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a fizikai dolgozók gyermekeit, és azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet dolgoztak. A határozat titkos záradéka ugyanakkor előírta, hogy a fizikai dolgozók országos aránya érje el a 35%-ot. A lakosság azonban mit sem tudott erről. Az átláthatóság és az állampolgári bizalom megteremtésének jegyében a korábbi évek gyakorlatától eltérően a felvételizőkkel közölték az általuk elért pontszámot.

#9

Hiába mondták ki ezt, az öregnek nem volt ilyen szerencséje.

Jogi előadóm is szembesült hasonlóval, mikor levéltári adatokat átnézett: ha valakinél a szülő 56-ban csinált valamit, az kaszát jelentett.