Miért mindig korrupcióról beszélnek amikor a legtöbb esetben semmi ilyen nem történik?

"ha nem fizet le senkit"

Mert lefizet :) Üdv a valóságban :)

Kérdező! az tisztán látható hogy neked a korrupcióról és annak hátteréről fogalmad sincs.

Korrupció nem csak akkor vakósul meg ha lefizetnek valakit.

Erre az orbán kormány a legjobb példa.

"Ha valaki a piaci ár kétszereséért nyer el egy munkát abban mi a korrupció, ha nem fizet le senkit?"

Ez ilyen "túlélték, mégis meghaltak" típusú sztori?

Magyarországon tényleg jól megy a valósághajlítás.

Önmagában ez nem korrupció, teljes mértékben igazad van, csak sosem áll ez önmagában! Honnan tudjuk? Onnan, hogy jól ismerjük magunkat! Így vagy úgy, kicsiben, nagyobban (bár utóbbira mostanában nincs lehetőség "egyszerű" emberként, szóval ezért is(!) a sok siránkozó!) mind korruptak vagyunk!

Elég naiv dolog azt hinni, hogy ilyen nem történt, ugyanakkor tény, hogy ez ált. nem bizonyítható, még ha valaki nagyon akarná se tudná bizonyítani, hacsak nem egyik szereplője ennek, de hát önként nem "köti fel magát". Alapvetően egyébként abban egyetértünk, hogy pályázatok elbírálásánál az olcsóbb felé kell ugyan közelíteni, de(!) de a bírálást úgy szokás kezdeni, hogy a legolcsóbbat és a legdrágábbat félredobjuk, s akkor kezdődhet a bírálás. Úgyhogy a legolcsóbb nem nyerhet, ezt nem is lehet számon kérni, hogy miért nem az nyert. Sőt, simán lehet, hogy az első jónak ítélhető pályázat az a legolcsóbb kivitelezés kétszerese összegben. Ha a "mennyiért..." lenne pusztán a lényeg egy pályázatban, akkor egy pályázat pusztán egy cetli lenne csak, rajta egy összeggel! Szóval ha elhisszük, hogy az a legjobb pályázat és azért is nyert, akkor valóban nem történt korrupció. Ezért szinte lehetetlen bizonyítani.

Semmi nem változott. Dühítő, hogy a korruptak kiáltanak korrupciót, valóban, de hát ettől még igazuk van, s jól átlátják, hitelesek, hisz Ők is azok (voltak), míg engedték a körülmények. Csak nekik meg max. rabruhában lehetne véleményüket elmondani, de ez nem az a világ, nem az az ország.

Illetve egy valami változott csak, a szocik próbálták az olcsóbb pályázatok felé terelni azokat, akik "fizettek"! Emiatt évekig másról sem szóltak a híradók, hogy kit hol nem fizettek ki (nem volt miből, megkapta mindenki a jussát, hát elfogyott), hogy munkások dühükben és elkeseredésükben követelőztek, sőt sok esetben elbontották azt, amit építettek, mert egyszerűen nem találtak más lehetőséget, mint azt, hogy legalább az anyagot visszaszerzik, amit beépítettek s nem lett kifizetve. Ez utóbbi most nem jellemző!

Természetesen akkor lehet korrupcióról beszélni, ha előtte tisztáztuk, hogy mit nevezünk korrupciónak.

Ha az korrupció, hogy nem mindig a legalacsonyabb árajánlat győz, vagy az egyenlő árajánlatok közül nem véletlenszerűen döntenek, akkor a magyar kormány bizony korrupt, de akkor aligha van nem korrupt kormányzat.

Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy a legalacsonyabb árajánlat mindig a legjobb árajánlat, hiszen egyrészt számít a munka minősége, másrészt az ország hosszútávú érdeke. Például nagyon is helyes, hogy mondjuk egy külföldi ajánlat helyett egy hazai vállalkozó nyerjen, még ha drágább is, mert ezáltal fejlődik az ország, hiszen az itteni vállalkozó itt költi el a pénzét, itt fejleszt, itt ad munkát stb.

Persze jól tudjuk, hogy a kormányzatok nem csak az ország érdekét nézik, hanem a saját politikai érdeküket is, tehát nagyon könnyen lehet, hogy inkább azok nyerik az állami megrendeléseket, akik így vagy úgy, de a kormányzatot erősítik, például az elnyert pályázatokért fejében fenntartanak egy kormánypárti médiát. Nyilván a politikusok úgy gondolják, hogy a ország hosszútávú érdeke egybeesik a saját politikai célkitűzéseikkel.

Aligha létezik olyan kormányzat, aki nem használja a hatalmát a saját pozíciója erősítésére, hanem direkt maga alatt vágja a fát, ezt nekem senki ne magyarázza. Persze nem mindegy, hogy a kormányzat milyen mértékben kedvez magának, mert ha ez már az egész ország kárára van, főleg amúgy is pocsék kormányzással párosulva az mindenképpen elítélendő.

Én nem gondolom, hogy a mostani kormányzat korruptabb lenne, mint az előző, a szociálliberálisok csodálatosan korruptak voltak, s elképesztően hitványul kormányoztak, amiről meg is lett a választópolgárok véleménye.

Bocsánat!

Induljunk már el az ajtótól! Ki dönti el, hogy mi a piaci ár, vagy annak a kétszerese? A laikusok? Újságírók? Vagy ki?

Ha ezt tisztáztuk, akkor haladhatunk tovább a pályázat irányába!

A környékünkön van 2 szobafestő. Az egyik dupla olyan drágán dolgozik, mint a másik. Mind a kettő tele van lakossági megrendeléssel. Melyik dolgozik piaci áron? Szerintem mindkettő!

Az állami megrendelések nem igazi piaci versenyen alapszanak.

Úgy működnek, hogy előre megvan, hogy ki fog nyerni és más pályázókat csak azért indítnak el, hogy szabályos legyen. Utána visszakérnek valamit, de nem biztos, hogy azonnal. Ez így megy alsóbb szinteken is, csak itt sokszor félmilliós, egymilliós laptop az ára, vagy más barter, mert ennek nincs nyoma.

Másik módszer, hogy úgy számolnak el az összegekkel, hogy egy ilyen projektben több szereplőt vonnak be, üzletkötőt, tanácsadót, pályázati szakértőt, fővállalkozót, akik között felosztják az összeg nagy részét, a maradékból elvégzik a kivitelezést. Ez teljesen szabályosnak tűnik, mert mindenről van számla és akkor azt mondják, hogy egy jó tanácsadó 1 milliárdért dolgozik, az üzletkötő is, a pályázati tanácsadó is, ez van, ennyi az áruk, ezért nem tehetünk arról, hogy a kivitelezésre is már csak 1 milliárd jut. Ezek után még meg lehet kérdezni cinikusan, hogy hol látsz te itt korrupciót?

Az uniós pályázatoknál is mindennaposak voltak a készpénzes visszajuttatások, sokszor ezek még a MAG és az NFÜ számára is világosak voltak (annak kellett lennie, mert látták a nagy összegű támogatás és az olcsó kivitelezés közötti különbséget), de hagyták, hagyják. A túlárazás is szabálytalan, mert a kivitelezés rovására megy és még te is megérzed, legfeljebb nem akarsz róla tudomást venni. Tudnád, mennyi ilyennel találkoztam. Mégsem lehet rájuk mondani, hogy korrupció, mert mindent lepapíroznak.

Ez a világ már régen nem a munka értékéről szól (legyél akár összeszerelő, mérnök, egyéb irodai alkalmazott, közalkalmazott), hanem a pénz érdemi munka nélküli elvételéről, ahol nem az a lényeg, hogy milyen értéket teremtesz, hanem hogy a pénz áramlásába hová tudsz beékelődni és mennyit tudsz lecsapolni belőle.