A magyarok miért erőltetik ennyire ezt a kereszténység dolgot, amikor gyakorlatilag semmi közük nincs hozzá?

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__partok-kormanyzas__..

Egy másik kérdés, ahol előjött a Szomszédok szindróma.

Az a sorozat jól megtestesitett mindent ami a magyar néplelket övezi már jó 70 éve.

Nem vagyok vallásos, de elismerem, hogy a keresztény kultúrkörbe tartozom.

Ehhez hozzájárul a sonkás szendvics, a vacsorai pohár bor, a lányom miniszoknyája és egy csomó hasonló szokás.

Jó, hogy nem korbácsolnak meg, ha nem megyek misére és én szeretem a templomaink látványát, tudom, hogy a kereszténység őseim hite, vallása, szeretem, tisztelem a templomba járókat, ahogyan keresztet vetnek, meg imádkoznak.

Igaz, hogy a törvényeink római jogból származnak, de a kereszténység terjesztette el nálunk is ezer éve és terjesztette ki olyanra, amilyenné vált, abból váltak ki a humanista eszmék, amelyeknek ugyanúgy vannak vallásos és ateista képviselői is. Minden szokásunk, elvünk, kedvtelésünk, hagyományunk kapcsolható a múlthoz, a kereszténységhez, amely a történelmünk is egyben, vagyis még aki nem ismeri el, az is ezer szállal kapcsolódik hozzá, lehetetlenség, hogy aki Magyarországon él, annak ne lennének keresztény gyökerei, még akkor is, ha nem vallásos.

Nekem nagyon is tetszenek ezek a keresztény kulturális, erkölcsi elemek és ragaszkodom hozzájuk.

Azt sem akarom, hogy újra megnyissák az egri minaretet és müezzin kornyikáljon belőle és más mecsetet sem szeretnék látni hazánkban, kettő már van is, kár, de több már tényleg ne legyen, elég volt az a százötven év, még sok is, amikor szabadon építették az Iszlám jegyében a hasonlókat.

Miért szerinted a vallás miről szól?

Nézz vissza a középkorba.

A vallás minden a megosztás és ingyenélés eszköze volt az uralkodók számára.

Na meg a néphülyítés.Egy olyan vállalkozás,ami gyakorlatilag nem termel semmit,mégis üzemel.

Utolsó: Ez azért nem teljesen igaz.

ha már jó kapitalista módon termék és fogyasztó viszonyára akarjuk átírni az egyházak, mint szolgáltató intézmények működését, akkor a termék a közösségérzet.

Az egyház közösségérzetet, közösséghez tartozást termelt mindig is. Ez nyilván a középkorban volt a legerősebb, azóta ez háttérbe szorult, leginkább a szekularizáció révén.

Tehát itt is megvan a szolgáltatás, ami működteti a történetet, és kiszolgál egy igényt. Az embereknek van szükségük a közösséghez tartozás érzésére, az egyház ezt megadja. Csak ma már jóval több lehetőséged van más struktúrájú, keretrendszerű közösségekhez tartozni. Tartozhatsz te pl a World of tanks egyik multiplayer csapatának közösségéhez, vagy egy focicsapat drukkolótáborához.

És egyetértek a keresztény kultúrkörös válaszolóval, valóban jó kérdés mit értünk az alatt hogy "keresztény ország vagyunk-e?".

A kultúrkörhöz tartozás egyértelműen megvan.

Markáns különbségek vannak életmódban egy keresztény kultúrkörben élő, egy muzulmán kultúrkörben élő, vagy egy bármilyen egyébben élő között.

"zendvicsektől és miniszoknyáktól senki nem lesz keresztény."

Nem is akarok keresztény lenni, erről szó sincs, de azért mégis van különbség egy magyar és egy kutya török között, aki a belét is kiokádja a sertéspörkölttől, vagy a szalonnától és a sonkától.

A bor is tilos Mohamed tanítványainak, a nőiket meg bizonyára azért dugják fekete lepedőkbe, hogy az orruk hegye látszik csak ki belőle, mert szégyenlik őket.

Maradjanak odahaza a nekik való környezetben, itt senki nem kíváncsi az erőszakos és idegen szokásaikat.

Öldössék egymást, ahogy szokták!

A kereszténység nem csak egy világnézet, hanem a nyugati kultúra egyik alapjelensége a görög-római kultúra és a felvilágosodás mellett. Évszázadokon át formálta az emberek világképét és gondolkodását, olyan dolgokban van keresztény eredetű véleményük, amiről nem is gondolnák, hogy onnan származik. Ez egy kulturális mémrendszer. Egy picit mindenki keresztény, még akkor is, ha ateista.

Hasonlóan van ez a kommunizmussal, ami negyven éven át gyakorolt óriási befolyást az emberek gondolkodására. (Nyilván nem akkorát, mint a kereszténység.) Kicsit a legtöbb magyar kommunista.

Lásd az egyik előző válaszolót, aki a vallás meg az ingyenélő elit viszonyáról írt. Ez egy kommunista történelmi látásmód. Talán a válaszoló nem is tudja, hogy a kommunizmusból származik, amit mond. A marxi vallásértelmezés egyszerűsített változata, amit az oktatás terjesztett keményen '47 és '90 közt.

Na, ilyen értelemben "keresztények" a magyarok. Nem úgy, hogy komolyan gyakorolnák is a vallást.

*Szokásaikra.

Bocsánat, átírtam a szöveget, mert először kissé durvára sikerült, unalmasak már ezek az eszement keresztény és magyar gyalázó mocskos iszlamista kérdések és válaszok.

Ez miért iszlamista kérdés?

És kit gyaláztak itt?

Teljesen jogos meglátás. Mondjuk ki tényszerűen: A legtöbb ember (akár Magyarországon, akár külföldön) közelében sincs a keresztényi életvitelnek.

Ezt komondhatjuk bűntudat nélkül, mert igy van.

Namármost, ebből eléggé könnyen eljuthatunk a kérdező által feltett kérdéshez, hogy akkor milyen megfontolásból pózol úgy a kormány, meg pár millió állampolgár, mintha példás keresztény lenne itt mindenki.

Az amit a kúltúrkörökről és azokkal járó szokásokról írtál utolsó, az teljesen oké. Csak ez kissé már kitágítása a "keresztény" szó fogalmának.

Ilyen értelemben akkor rómaiak is vagyunk, hisz a művészetünkben, közmondásaink egy részében, latinos szavainkban, és jogrendszerünkben is hordozzuk. De mégis hülyén venné ki magát, ha valamelyik párt elkezdene itt "rómaiaskodni".

Igazából ez mezei pártpolitikán sokkal sokkal túlnyúló kérdés. Tulajdonképpen a kultúrális identitás, és erősen szociálpszichológia témaköre.

Mitől érzek valamit a sajátomnak, és valamit idegennek? Kb ez a kérdés magva.