Miért privatizáltak szinte mindent a rendszerváltás után?

Rendszerváltás előtt : Állami vagyon X és államadósság X/4

Ma : Állami vagyon 0 és államadósság 100 X

Azért, mert egy átlagos állami vállalat a rendszerváltás idején úgy nézett ki, hogy a 100 alkalmazottból

-50 támasztja a falat

-40 dolgozik, de értékelhetetlen a munkája eredménye

-s 10 ember tud olyan minőségű munkát kiadni a kezei közül, amivel mondjuk piaci körülmények között is érvényesülni lehetne.

Ebben az esetben az állam, mint cégtulajdonos két (+1) dolgot tehet:

1) Vesz fel működési hitelt a cégére és megpróbálja reorganizálni. Lecseréli az elavult komcsi gondolkodású cégvezetőket, fejleszti a régi gépeket, képzi a béna munkásokat, a semmirekellőeket pedig elbocsátja. Ezzel az a probléma, hogy az utóbbiban az állam - mint jóléti intézmény - sajnos nem túl jó, általában atyáskodás lesz a vége és az 50 semmirekellőből mindig marad elég.

2) Eladja a céget és reméli, hogy a piaci szereplők teszik meg ugyanezt. Kegyetlen, de hatásos, hisz a privatizáció utáni cégtulaj pont leszarja, hogy Jóskának lesz-e holnap munkahelye, őt az érdekli, hogy nyereséges legyen. Meg egyébként az amerikaiak, németek, britek, franciák és más nációk már egyébként is tömött buxával álltak sorba, hogy befektethessenek az egykori vasfüggönyön túli országokba.

+1) Úgy ahogy van, saját maga jelenti be, hogy a cég élete végére ért - az eszközöket értékesíti, a munkásokat pedig jó esetben továbbképzéssel vagy más cégekhez való elhelyezéssel bocsátja útnak. Sajnos ez még a kapitalizmusban is ritka - az emberek inkább az utolsó pillanatig várnak, hogy "ááá, meg lehet még menteni ezt a céget", ahelyett, hogy időben felszámolnák a veszteséges vállalatokat (Magyarországon évi egy tucat sikeres csődeljárás sincs évente).