Lovászék ismét becsapják Palkovicsot, hogy még véletlenül se történjen érdemi változás a rendszerben? Az MTA alapvető reformja most is elmarad?

"Az alapkutatások helye a kutatóegyetemeken van " - ezt mire alapozod? mitől lesz jobb a KOKI működése, ha az egyetemhez csatolják?

Az NIH melyik egyetemhez tartozik?

1. A kutatásokban a legtöbb új ötlet, új gondolat jellemzően fiataloktól jön, diplomamunkájukat készítő hallgatók, doktoranduszok, pre- és posztdoktorok. Ezek természetes közege és "lelőhelye" az egyetem.

2. Minden diplomás szakember tudása elavul idővel, a kutatók specializálódnak, távolabbi területeken viszont egyre jobban lemaradnak. A folyamatos szinten tartás, lépéstartás, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás ideális helyszíne megint csak az egyetem.

3. A valóban élenjáró kutatás nélkülözhetetlen kelléke a szintézis. A kutatás legfőbb szellemi fékezője, hogy a szintézis mindig lemaradásban van a kutatás más formáihoz képest. Törvényszerűen a szintézis legfőbb központjai az egyetemek, hiszen a tananyagfejlesztés, tankönyvírás alapja is ez.

4. Élvonalbeli kutatás nélkül nincs kiváló felsőoktatás sem, ezek kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Ha a kettőt szétválasztjuk egyik sem lesz versenyképes.

5. Az egyetemeken a legnagyobb a külföldi vendégoktatók és vendéghallgatók forgalma, itt szervezik-rendezik a legtöbb szimpoziumot, workshopot, speciális nemzetközi kurzust, konferenciát is. Ezek a kutatás megtermékenyítői, itt alakulnak ki új nemzetközi együttműködések. Ezekhez képest egy különálló kutatóintézet szinte kripta.

6. Az élvonalbeli tudományos kutatás egyre inkább multidiszciplinális együttműködések folytonosan változó hálózatára épül. A spontán multidiszciplinaritás természetes szülőhelye egy sokkarú universitas, soktanszékű karokkal. (Az egyetem büféje és menzája, ahol a fizikus mellé leül a biológus, vegyész, orvos vagy történész és fecsegnek akár még tudományról is.)

7. Egy kutatóintézet finanszírozási szempontból borzasztó sérülékeny, mert alapfinanszírozását bármikor megkurtíthatják (lásd most is), pályázati bevételei pedig olyanok mint a kutya vacsorája. Egy egyetem mindig stabilabb mert két lábon áll, vannak állandó oktatási eredetű bevételei is (többfélék a pályázati lehetőségei is), kevésbé sérülékeny, rugalmasabb, kiszámíthatóbb jövője van.

8. Egy kutatóintézetet egyik napról a másikra be lehet zárni, egy egyetemet nem, mert hallgatói vannak, akiknek még előbb be kell fejezni a megkezdett képzést és az még 3-5 év, addig a kormány is lecserélődhet, rendszer is megváltozhat.

9. Nem véletlen, hogy az MTA kutatócsoportok zöme egyetemen működik jelenleg is, éppen ezek miatt. Az MTA kutatóintézetek osztályainak beintegrálása egyetemi karokba hallatlan felvirágzáshoz vezetne mindkét fél tekintetében és kiszámíthatóbb, tervezhetőbb jövőt biztosítana.

10. Nagy nemzetközi konzorciális jellegű pályázatok központjaiként, befogadóiként egy nagy sokkarú egyetem a maga pénzügyi és adminisztratív apparátusával alkalmasabb, mint egy kis intézet. Márpedig a jövő ezeké.

11. Mert egy egyetemnek lehet doktori iskolája, múzeuma, klinikája, botanikus kertje, tanüzeme, tanműhelye, központi laboratóriuma, kísérleti tere, közgyűjteménye, könyvtára, kiadóhivatala, nyomdája, obszervatóriuma, trópusi terepgyakorlati központja, kihelyezett tanszéke, kutatóintézetei (stb), de fordítva nem működik.

12. Mert az egyetemeket körülzsongják a kis spin off cégek (szinte minden vezető oktatónak is van érdekeltsége valamelyikben, néhánynak maga az egyetem is résztulajdonosa), amelyek szabadalmi ügyekkel, hasznosítással, innovációval, termékfejlesztéssel, szaktanácsadással, szakértői tevékenységgel, tudományos kiadói tevékenységgel, tudástranszferrel, felnőttképzéssel, szolgáltatásokkal, technológiafejlesztéssel, e-learning támogatással, pályázatírással, projektmenedzsmenttel (...) foglalkoznak, amelyek egy kis kutatóintézet mellett éhen vesznének.

Amiket írtál, azok nem igazán relevánsak és az esetleges előnyök messze nem érik el az átalakítás költségeit és annak veszélyét, hogy az átalakítás közben jól működő kutatócsoportok szűnjenek meg.

- a MTA és az egyetemek között nagyon szoros az együttműködés, az hogy a kutatók a fiatalok nélkül "elhülyülnek" botorság.

- a sotén sem ül le egymás mellé egy régész és egy neurológus a büfében

- a 7. pontnak meg csak akkor van értelme, ha tönkre akarják tenni az MTA-t (jobb, ha az egyetemeknél vannak, hiszen ha tönkre akarjuk tenni az MTA-t, akkor nem tudjuk a kutatóintézeteket tönkretenni, hisz nincsenek az MTA-ban). egy forrásvisszavonás esetén az egyetem is csökkenti a kutatási forrásokat, nem fogja tudni nagyon finanszírozni máshonnan (honnan? a durván a költségek alatti OEP-bevételből, vagy a horribilis oktatási fejkvótából?).

- spinoff-ok a kutatóintézetek mellett is lehetnek

az "önálló tudományos akadémia és kutatóintézetei" a világon mindenhol működnek - mindenki szembemegy az autópályán???

Annyi tény, hogy a világon sokféle rendszer van, de a tudományos akadémiák rendszerint nem fenntartói kutatóintézeteknek, ez inkább a volt szovjet befolyási övezetre jellemző.

Viszont azzal sem értek egyet, hogy egyetemhez csapva automatikusan minden jobb lesz.

Egy jó kutatóintézetet jó egyetemmel integráltatni viszont tényleg jó megoldás. Viszont itthon az egyetemek nagyon lepusztultak számukra nyilván ez lenne a mai állapotokból az egyetlen előre vezető út. Vidéken az egyetemek integrálódtak azokat a helyi MTA intézetekkel érdemes fuzionáltatni (Szeged, Debrecen, Pécs biztosan). Budapesten viszont ehhez még előbb a jó igazi egyetemek integrációja is elengedhetetlen (ELTE, SOTE, BME, SZIE, Corvinus, Állatorvosi). Ezekhez érdemes MTA intézeteket is beolvasztani.

Viszont ne felejtsük el, hogy van egy csomó álegyetem, ami csak nevében az. Ezek nyilván nem alkalmasak kutatóintézetek befogadására, mert maguk sem kutatnak érdemben inkább csak főiskolai működést fejtenek ki [Óbuda, BGE(BGF), Metropolitan, Milton Friedman (Zsigmond király), Neumann János, Eszterházy Károly, NKE, Nyíregyházi, Széchenyi István, Kaposvári]