Magyarországon miért éri meg itthon maradni a fiataloknak?

#21

Aha. Mert Orbán volt a főnököd aki nem adott rendes fizetést vagy Orbánnak gipszkartonoztad a házát amit nem volt hajlandó rendesen megfizetni, ugye? Mert másképpen hogyan lehetne ő a hibás érte?

Nem inkább a hozzád hasonlók nem fizettek meg téged?

"Aha. Mert Orbán volt a főnököd aki nem adott rendes fizetést vagy Orbánnak gipszkartonoztad a házát amit nem volt hajlandó rendesen megfizetni, ugye? Mert másképpen hogyan lehetne ő a hibás érte?

Nem inkább a hozzád hasonlók nem fizettek meg téged?"

Nem! Orbán generálja ezeket az alacsony béreket otthon. Ha felraksz otthon egy csaptelepet, vagy egy konnektort 10 ezerért elátkoznak, de azért mert orbáni 80-150 ezer nettóból éheznek és felbillen a rendszer, és nincs parizer hóvégén, ha valaki elkér egy 10 ezrest.

"Aki itthon nem tud boldogulni, az külföldön sem fog tudni."

Viszont aki itthon tud az kint is tud. Viszont vannak egyes nyugati országok, ahol nyugodtabban lehet élni, sokkal több szabadidős tevékenység van, sport lehetőség és nem kell hozzá minimum 100 ezer lakosú városba költözni, a kisebbekben is lehet.

Nekem a távozásom elsődleges oka a társadalom, nem pedig a fizetés. Na meg az jövőkép sem elhanyagolható, inkább ott vállalnék gyereket, ahol áldoznak az oktatásra.

Aki egy kicsit is gondol a saját jövőjére, az megy ki külföldre. Én megpróbálkozok itthon egy jól fizető munkával (Ha minden jól megy, kevesebb mint egy év múlva diplomázok.)

De ha pár éven belül nem találom meg a helyem, akkor lépek és szerencsét próbálok külföldön. Ahogy akkor is, ha addig megkapnám a megfelelő ajánlatot. Mivel energetika iparban fogok mérnökként dolgozni, van hova mennem.

Egyébként a fő indokok, amivel elmennek, az a normális fizetés, az, hogy az embert emberként kezelik, és nem munkaeszközként.

3 évet lehúztam egy kalandparkban túravezetőként (gyakorlatilag mindenesként. Favágó, takarító, karbantartó is voltam egy személyben.) Iszonyatos lehúzás, kihasználás volt. Az egy dolog hogy suli mellett csináltam, de ugyanúgy megvolt a havi 15 munkanapom, mint azoknak a felnőtteknek, akik teljes állásban vitték a parkot. Megvolt minden szükséges végzettségem is, erre se lehetne fogni. (érettségi+kalandparkos felügyelő tanfolyam, amit mellesleg saját zsebből fizettem, hogy tudjak náluk dolgozni.) Sőt, ugyanúgy túlóráztam én is adott esetben. (Egy jobb hónapban simán begyűlt 40-50 óra plusz. Igen, 15 munkanap alatt.) Ehhez képest a vállalat könyvelője lecsalta a szerződésünk, két évig zsebből kaptunk valami nevetséges bért. Utolsó évre új könyvelő jött, szóval a bérek picit nőttek, de emberségből megbuktak. Orvosi vizsgálat miatt 8:30 helyett 8:45re értem be, ezt előre jeleztem a főnökeimnek, mellesleg hivatalosan 9től kezdődött a munkaidő és 10től nyitott a park, mégis 3 helyről kaptam fejmosást, hogy tarthatatlan hogy ilyen trehány nemtörődöm vagyok, nem is értik hogy vagyok képes ilyen pofátlanul ott dolgozni, hogy nem kell semmit se csinálnom (=csak napi szinten kihordani a közel 200 kilónyi felszerelést, hevedereket, sisakokat, mentőfelszerelést, stb, mindent tisztán tartani, a teljes területen füvet nyírni, bozótot irtani, fát vágni, pályát karbantartani, olykor 50 fokban a tűző napon lógni a köteleken mert a főnök szerint pont akkor kell szigszalagot cserélni a drótkötelek végein, stb) és hozzá egész jó bért kapok (= 635 forint/óra bruttó, túlórapénz akkor még nem volt). Nem értették, miért vagyok ilyen hálátlan hogy megengedik hogy ott dolgozhassak, amikor minden ember pótolható. Én se értettem, szóval hónap végén fel is mondtam, azóta csak az egyetemmel foglalkozok. Ilyen egy kalandpark Észak-Magyarországon. (bónusz poén: két nap múlva már kellettem volna mert nem voltak elegen. De legalább a nevem alatt lehessen bejelentve valamelyikük hogy nyitva tudjanak lenni. Megtiltottam természetesen.)

Kicsit eltértem a témától, szóval vissza az eredetihez: A szüleim példáin keresztül is látom, sőt az egyetemen keresztül kötött ismertségeimnél is azt érzem, hogy itthon munkavállalóként rossz pozícióból indulhatunk, eszközök vagyunk sok vállalat számára, akik dícsérik a helyet, meg örüljünk hogy dolgozhatunk nekik, de amint baj van, először megpróbálnak visszakönyörögni, ha nem megy, akkor meg jön a "te nem gondolsz másokra, csak magadra" duma. És ez nagyon nem jó. És inkább leszek bevándorló munkavállaló az unióban, ha ott lehet olyan életem, amilyet szeretnék, olyan munkahelyen ahol megbecsülnek, ahol munkatárs vagyok és nem csak egy erőforrás.