Horthy megvétózhatta volna a zsidótörvényeket?

13. § A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg.

A nemzetgyűlés által alkotott törvények szentesítés alá nem esnek; azokat a kormányzó legkésőbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt - indokainak közlésével - a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyűléshez. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyűlés változatlanul fenntartja, a kormányzó azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles. A kormányzó az államformának és az államfő személyének kérdésében alkotott törvényekre nézve a visszaküldés jogával nem élhet. Egyébként is a kormányzó a visszaküldés jogával csak úgy élhet, hogy a nemzetgyűlés a visszaküldött törvény tárgyában két évben megállapított tartamának letelte előtt még határozhasson.

(1920. évi I. törvénycikk)

2-es válaszolónak: A kormányzói jogkört 1933-ban és 1937-ben is bővítették.

A 3-as tehát jól írja, hogy a kormányzó akár egy évnél hosszabb ideig is halogathatta volna egy törvény aláírását (és kihirdetését), sőt akár (ha érzékeli, hogy az országgyűlés összetétele a továbbiakban nem tükrözi a közvélemény akaratát) fel is oszlathatta volna az Országgyűlést.

Ugyanakkor van egy ennél fontosabb dolog. A Kormányzónak abszolút vétójoga nem volt. De Magyarországon 1867-től kialakult az a gyakorlat, hogy a törvények ún. "előszentesítésen" mennek keresztül, ami azt jelenti, hogy már a benyújtás előtt az államfő elé kerül. Ez később Horthynál is gyakorlattá vált.

Tehát megtehette volna, hogy akadályozza a zsidótörvényeket, de nem tette, mert nem volt akarata ellenére.