Mit tudtok a magyar demokráciáról?

A tények azt mutatják hogy mindenre kiterjedő diktatúra még nincs, mindenre kiterjedő demokrácia meg már nincs.

Ilyen látszat demokrácia van, orbán illiberális demokráciának nevezi.

Milyen tényekre gondolsz?

Magyarországon a szavazati jog mindenkinek jár, állampolggársági alapon.

Aki az ország területén rendelkezik állandó lakcímmel, annak a parlamenti választáson 2 szavazata van (listás pártválasztás + egyéni területi képviselő), akinek nincsen, vagyis nem itt él, annak csak egy - csak listán szavazhat.

Parlamentáris demokrácia van, azaz 4 évente választhatunk parlamenti képviselőket. A magyar parlament 1 kamarás, vagyis nincs felső és alsó háza, mint pl. a franciáknál vagy éppen ott a lengyeleknél van. Összesen 199 képviselő van, 106 egyéni + 93 listás.

A kormányt a miniszterelnök vezeti és hozhat döntéseket, nem a köztársasági elnök. Vagyis nem elnöki rendszer van, mint a franciáknál.

Tagja vagyunk az Európai Uniónak, így nálunk is vannak EU parlamenti választások - tisztán listás jelöléssel, magyar állampolgársághoz kötött szavazati joggal.

A helyi önkormányzatokban 5 évente vannak választások, az ottani állandó lakcímmel rendelkezők szavazhatnak a helyi önkormányzat képviselőire, de ezt megtehetik a lakóhelyüktől távol is.

Magyarországon személyesen lehet szavazni vagy az állandó lakcím szerinti szavazókörzetben, vagy átjelentkezéssel távolról. Külföldön a konzulátusokon lehet személyesen szavazni. Levélben szavazásra csak annak van lehetősége, aki nem rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel és így nem szavazhat egyéni jelöltre.

A nemzetközi megfigyelők minden választáson részt vesznek és nagyobb visszásságot, rendellenességet nem tapasztaltak, a választás tisztaságát és végeredményét eddig mindig elismerték.

A hatalmi ágak szétválasztva működnek, a törvényhozás a parlament, helyi szinten az önkormányzatok feladata, az igazságszolgáltatás a bíróságoké, ebbe nem szólhat bele a kormányzat és végrehajtás is külön végzi a feladatát. Sok a bírálat, de valós megfogalmazását soha nem tudják kimutatni, hogy a hatalmi ágak ne megfelelően elkülönülve működnének. Sokat emlegetik a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy nálunk nem működik, de erre is csak olyasmit tudnak felhozni, hogy szerintük nem X kellene történjen és mégis megtörténik. Csak éppen pontosan azért történik meg az az X dolog, mert a törvények szerint a döntés és végrehajtás szerint ez kell történjen. Konkrétan: kineveznek egy alkotmánybírót a hatályos törvények alapján és a megválasztott parlament döntésével. A bírálók szerint nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, mert a megválasztott alkotmánybíró NEKIK nem tetszik és ők nem szavaztak rá. Holott a megfelelő többség szavazatával lett megválasztva csak nem ők vannak most többségben. Majd felhozzák ugyanezt, hogy azért nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, mert hiszen az Alkotmánybíróságban a jelenlegi kormány által megválasztottak vagy hozzájuk köthetőek vannak többségben. Pedig a korábbi kormányok idejében pontosan ugyanúgy lettek alkotmánybírák a testületbe beválasztva és éppen így volt, hogy az akkori kormányhoz köthető emberek voltak éppen többségben.

A demokrácia jellemzője szokott lenni, a népszavazás intézménye. Nálunk 1990-től a választásra jogosultak 50%-nak kellett elmennie és szavaznia ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás, és legalább 25%-nak egy irányban kellett szavaznia ahhoz, hogy eredményes is legyen. Azonban a NATO csatlakozás előtt, mivel látható volt az érdektelenség, a részvételi arányt levitték 33%-ra. Így lett az EU csatlakozásról szóló népszavazás is megtartva. Csak 46% ment el szavazni, annak viszont 84%-a támogatta a csatlakozást, tehát eredményes és érvényes is volt a népszavazás. Országos népszavazásnál 2010 után visszaállították az érvényességi küszöböt 50%-ra, emiatt nem volt érvényes a kötelező kvóta ellen kiírt népszavazás sem.

Országosan mindösszesen 200 ezer aláírással lehet kezdeményezni népszavazás kiírását, helyi ügyben kevesebbel. Sikeres népszavazási kezdeményezés a sok kiadott aláírásgyűjtási lehetőség ellenére kevés volt. A mai ellenzék számos alkalommal hozza fel a demokrácia hiányának bizonyítékaként, hogy nem tudtak népszavazást kezdeményezni, holott regnegetg kezdeményezésük volt, meg is kezdhették az aláírásgyűjtést, csak nem sikerült 200 ezer támogatót összeszedniük hozzá. Ami sikeres lett volna, az a vasárnapi boltzár elleni - ott nem kellett népszavazás ahhoz, hogy a kormány elfogadja a kezdeményezésüket és visszavonták a törvényt nélküle is Másik meg a helyi, budapesti akciójuk az Olimpia ellen - ott szintén nem kellett megtartani, mert a kérdés eleve az volt, hogy támogatják az olimpiai pályázat visszavonását. Mivel ennyien támogatták, így visszavonták. Utólag persze ez is baj volt, azzal jöttek, hogy csak népszavazást akartak róla - de akkor nem ezt kellett volna kérdezni.

tehát a népszavazások nálunk nem havi szinten mennek, mint Svájcban, ellenben rendszeresen vannak, szemben Németországban, ahol évtizedek óta nem volt rá példa.

Szólás és véleményszabadság van - ezt itt ezen a fórumon is megláthatod. Bárki bármit leírhat következmények nélkül, sokszor a kifejezett gyilkosságra, kormánypártiak elleni erőszakra buzdítást is úgy kell leszedetni a moderátorokkal.

Gyülekezési szabadság van, bár ezt is kijelentik, hogy nincsen. A legutóbbi módosításban a lakóhelyek előtti gyülekezést tiltották meg - vagyis olyan helyen nem lehet tüntetést tartani, ahol más emberek is laknak, nem csak az aki ellen tüntetnének. bejelentési kötelezettség van egy politikai gyűlésre és nem engedélyeztetni kell. Aki politikai gyűlést akar tartani annak be kell jelenteni a rendőrségen és ők megtilthatják akkor, azon a helyen, ha más rendezvénnyel nem összeegyeztethető vagy pl. egy hídlezárás túl nagy hátrányt okozna a többieknek a tiltakozókhoz képest.

Az elmúlt 8 évben a rendőrség nem bántalmazott egyetlen tüntetőt sem, nem léptek fel erőszakkal még akkor sem amikor a rendőröket a tüntetők sértegették, vegzálták vagy éppen olyan szabálytalanságot követtek el, amiért más országban rájuk is lőhettek volna. Pl. a Sándor Palota kiemelten védett épület, aki felmászott rá, annak haja szála sem görbült meg még sem, csak segítettek neki a rendőrök lejönni.

Egyenlőre ennyi jutott eszembe.