Orbán Viktor csak egy-két lépéssel a boldoggá és szenté avatás előtt?

Boldoggá avatták az utolsó magyar királyt

MTI

2004.10.03. 10:19

A pápa boldoggá avatta az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt. A Habsburg uralkodó megítélése nem egységes. A szertartás támogatói szerint "bizonyított csodák" kötődnek a király nevéhez. Ellenzői azonban inkább az első világháborúban nyújtott szerepét emelik ki.

Boldoggá avatta IV. Károly magyar királyt (1887-1922) - I. Károly néven osztrák császárt - vasárnap, ünnepi mise keretében a Szent Péter téren II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő - aki példaképül állította IV. Károlyt a "felelős európai politikusok" elé - az avatási szertartáson október 21-ét jelölte ki a boldoggá avatott volt uralkodó napjának, amikor - a szentekhez képest korlátozott mértékben - hívei ünnepelhetik.

Az első lépés

A boldoggá avatási szertartáson jelen volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, továbbá az osztrák törvényhozás vezetői, Ivo Sanader horvát miniszterelnök, számos európai kormány minisztere, népes küldöttséggel képviseltette magát a Habsburg ház. A szertartáson részt vett továbbá számos főpap, bíboros - köztük Erdő Péter prímás - és püspök.

A boldoggá avatás a katolikus egyház ünnepélyes nyilatkozata, amelyet egy különleges vizsgálati eljárás után a pápa tesz, és amely általában a későbbi szentté avatást előzi meg. A boldoggá avatással "Isten szolgája" a "boldogok" közé számít, ezért a templomban nyilvános tisztelete megengedett, de egyelőre csak helyi korlátozással és csak a kijelölt közösségekben.

IV. Károly mellett még a boldogok sorába lép vasárnap a német Anna Katharina Emmerick (1774-1824), továbbá egy olasz: Maria Ludovica De Angeli (1880-1962) és két francia, Pierre Vigne (1670-1740) és Joseph Marie Cassant (1878-1903).

Fotó: EPA

Csodákat tett?

Uralkodó elég ritkán kerül a katolikus egyház szentjei és boldogjai sorába. Nem véletlen így az sem, hogy Habsburg Károly boldoggá avatási folyamata hosszú évtizedeken keresztül húzódott, míg például a macedóniai albán származású Teréz anyát alig hat évvel halála után avatta boldoggá - 2003-ban - a katolikus egyházfő.

Károly 1914. június 28-án lett az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd tragikus halálát követően, és 1916. november 21-én foglalta el az elhunyt Ferenc József osztrák császár trónját. December 30-án Budán Magyarország apostoli királyává koronázták.

A boldoggá avatást szorgalmazók szerint IV. Károly halála után több olyan csoda is történt, amely az egykori uralkodó "közbenjárásának" tudható be. Bizonyítottnak tekintik, hogy egy súlyos betegségben szenvedő apáca Károly boldoggá avatásáért imádkozva meggyógyult. Károlyért ifjúkora óta egy kis vallásos közösség imádkozott, s halála után ebből a közösségből alakult ki a "Károly Király Imaliga a Népek Békéjéért", amely 1925-ben kezdte meg a bizonyítékok és a tanúságok gyűjtését.

Az egyes katolikus hívői közösségek által "békecsászárként" is emlegetett IV. Károly boldoggá avatási szertartásának megkezdését több mint fél évszázada, 1949-ben jelentették be, és tavaly április 12-én erősítette meg a Vatikán a boldoggá avatáshoz szükséges csodatétel elismerését: mindezt 2003. december 20-án szentesítette aláírásával II. János Pál, aki pápaságának közel 26 esztendeje alatt csaknem másfélezer boldogot avatott.

# 3

Még neved sincs, ez azért szánalmas foglalkozás. Bértollnokosodás, mit fizetnek ezért?

# 5

Nem hiszem hogy egy ateista volt kommunistának problémát jelentene a konvertálás. Simán átvedlik gyorsított eljárással.

Igen, IV. Károly nagyobb gazember volt. Orbán meg csak egy kis bábu.

https://www.youtube.com/watch?v=3GsvlXoOM9E