Az emberek miért vonzódnak a szegénységhez és a szolgasorshoz?
Éltem és dolgoztam a Kádár-rendszerben. Természetesen nem tartottam szentnek azt a rendszert, hisz az őseim jómódú földbirtokosból TSZ alkalmazottak lettek. De inkább nézzük a jó oldalait: A keleti blokk legvidámabb barakja voltunk. Az egészségügyi ellátás színvonala kifogástalan volt és még azt sem nézték hogy a polgárnak piros-e vagy zöld a TB kártyája. Mindenki megélt és tetszése szerint vállalkozhatott odahaza amit és amennyit akart és senki sem emlékszik adóztatásra. Például a szülőfalumban bármelyik egyszerű szakmunkás tetőteres házat építkezett, az udvaron Ladával, némelyik balatoni nyaralóval. Senki nem esett hitelcsapdába, senkit nem lakoltattak ki. A hajléktalanság fogalma ismeretlen volt, hallatára esetleg olyan elképzelése volt róla az embereknek hogy valaki lerészegedik és nem talál haza.
Viszont pont a munkásosztályból voltak néhányan akik mielőbb szerették volna megdönteni a saját jóléti rendszerüket. Mikor eljött erre a lehetőség, büszkén és diadalittasan tették meg, mondván hogy na most aztán minimum további két szintet húznak fel a meglévő tetőteres házukra és minimum tőkésekké fognak válni, a megunt Ladát meg végre luxus mercire cserélhetik. Aztán mára már annak örülnek ha közmunkához juthatnak és nem kell egyik multinál vagy hazai újgazdagnál szolga lenni. A megunt Ladából meg nehezen tekerhető bicikli lett.
A további kérdésem az, hogy ha leváltottuk is a gyűlölt átkost, akkor miért nem hoztuk létre például az Ausztriában is meglévő valódi maszekvilágot? És miért idegen multikat és hazai politikusokat és haveri köreit gazdagítunk a munkánkkal? Miért nem magát gazdagítja a nemzet és a magánszemély a munkájával? Mitől jobb a szegénység és a szolgasors? Tán a szenvedés boldogsághormonokat termel?
Mert az érthető hogy nem elégedett valaki például egy Ladával. De nem olyan körülményeket kellene létrehozni hogy például egy szép hófehér magánrepülőre cserélhesse? A rozsdás és nyikorgó bicikli miért jobb? Megőrzi az erőnlétet a tekerése?
Ez nem választás kérdése. Vagy szerinted valaki eldönti, hogy neki a szegénység a jó?
A helyzet az, hogy a világban lévő javak mennyisége állandó, ezért mindenki nem élhet jól, hanem aki jól él, az a másik kárán teszi ezt. Még ha nem is közvetlenül nyomorítja meg a gazdag a szegényt, de közvetve az őtőle elszedett pénzből él jól. Ahogy a dagály is csak annak árán tud kialakulni, hogy máshol apályt okoz. Hiszen a víz (és a társadalom anyagi javai) állandó mennyiségűek, csak az eloszlásuk változik a társadalmi rendszertől függően.
A szocializmus arra törekedtek, hogy mindenkinek egyenlően jusson a javakból. Ez nagyjából sikerült is, ahogy a kérdés mutatja. Aztán jött a rendszerváltás azzal az ígérettel, hogy mindenkinek lehet sokkal jobb. És ezt sokan el is hitték. Például te is. Azonban ez mit sem változat a tényen, hogy jól élni csak mások kárán lehet. Bizonyára egyik jómódú ember sem érzi bűnösnek magát, hiszen ő tisztességesen kereste a vagyonát. De attól még az apály-dagály alapján belátható, hogy az ő sok pénze nem levegőből keletkezett, hanem valahonnan el lett vonva.
Tehát a szegénység nem döntés kérdése, és még csak nem is megalkuvásé, hanem az aktuális gazdasági rendszer szükségszerűen polarizálja a társadalmat pénzügyileg.
És akkor jönnek a szélhámosok, trénerek, coachok, motivációs előadók, és elhitetik veled, hogy neked is sikerülhet. De ez már egy másik történet.
Szerintem is probléma, hogy a magyar emberek elég igénytelenek, de ne istenítsük már a Kádár-rendszert, hogy az mennyire jó volt.
1938-ban az osztrák GDP/fő 40%-kal volt nagyobb, mint a magyar, ami különbség 1990-re 6,7-szeresre nőtt a szocialista diktatúra miatt.
"A helyzet az, hogy a világban lévő javak mennyisége állandó, ezért mindenki nem élhet jól, hanem aki jól él, az a másik kárán teszi ezt."
Mégis honnan veszed ezt a butaságot, hogy a világban lévő javak mennyisége állandó? :)
A Kádár-rendszerben a diktatúra árnyékában megvolt az élhető maszekvilág, ami ma például Ausztriában is megvan. Pedig a kötelező munka után lehetett csak otthon például a háztájiban tevékenykedni. Sok Zimmer Frei feliratú lakás volt kiadó a Balatonon, virágzott gyümölcstermesztés, stb.
A helyes és valódi rendszerváltás az lett volna ha ez a maszekvilág csíraként megmarad és a nyugati színvonalra fejlődünk. És nem pedig úgy hogy nagyobb szolgák leszünk mint az átkosban voltunk. Ma egy magyar város mentális atmoszférája pocsékabb mint a sorkatona időkben egy laktanyáé volt. Ahogy az sem rendszerváltás hogy komcsi egyenlőbbek helyett mára korrupt politikusokat és idegen multikat szolgál a nemzet és nem a hazáját és családját.
Persze jól írja az 1-es, hisz mindebből a multi és a hazai korrupt milliárdos jól gazdagodik, míg a nemzet meg szegényedik. Csak a lassan megfőzött béka észre sem veszi hogy a víz amiben van felforr és a végén húsleves lesz belőle.
Megvan még mindig az a bizonyos "ügyeskedő" atmoszféra amiről írsz. Csak ezt valamilyen okból nem látod. De nem lehet mindenki ilyen. Nem lehet mindenki vállalkozó vagy egy jól fizető beosztásban ülő személy. A lehetőségek és a jó pozíciók limitáltak.
Az emberek többsége bejár egy munkahelyre és hónap végén megkapja amit a bérelszámoló kalkulált számára. Egy részüknek ez elég.
Másik részük tenne azért hogy előrébb jusson ha lenne rá módja de nincs...
...tőkéje (a fizetése a számlákra elég)
...vagy nincs jó helyen jó időben (ami sok sikeres vállalkozás jó kiinduló alapja volt már)
...vagy nincs egy jó helyen lévő segítőkész ismerőse (aki akkor is segít érvényesülni ha piaci alapon nem tudnál megélni)
...vagy nincs egy olyan ötlete amivel a szinte semmiből is elindulhat az önálló érvényesülés útján
...vagy a feltiek közül valamelyik lehetőség adott de nincs bátorsága és kockázatviselési hajlama.
#5
Azt tudod ugye, hogy kik voltak azok akik miatt nem sikerült a rendszerváltás után azt a bizonyos vágyott világot még elindítani sem?
Pontosan ugyanazok a "szakemberek" aki a Kádár-rendszert működtették, akik felvették a hiteleket, akik eladták az aranytartalékot, akik hiánygazdaságot működtettek, akik fusizásra kényszerítették a kisembereket. Ők voltak közel a húsos fazékhoz, ők adták a tanácsokat az első szabadon választott kormánynak is arról, hogyan kellene az állami vagyontól megszabadulni. Majd ők fejezték be a privatizációt és vele a kisemberek kifosztását, amikor már ők maguk kerültek kormányra 1994-től.
Köszönheted nekik, hogy mindent eladtak ész nélkül fillérekért. Hogy engedték bezárni a magyar cégeket, tönkre tenni a jó magyar termékeket, megszakítani az orosz piaci kapcsolatokat és hogy korlátozás nélkül engedték bejönni a külföldi gagyi termékeket.
# 8: Gyakorlatilag nem volt rendszerváltás, hanem a korábbi egyenlőbb elvtársak hatalmának ugrásszerű megerősödése. A nép többsége meg azt hiszi ez a nyugati kapitalizmus. A fiatalok külföldre távozását egy vicces hasonlattal lehet mondani. A kanmacska azt mondja a fiának hogy ideje elmenni közösülnie. El is mennek de megcsúsznak a háztetőn és az első mancsukkal lógnak az ereszcsatornán. Egy óra múlva azt mondja a fiatalabbik:
- Hát apu, én még egy percig közösülök és húzok innen a fenébe hogy keressek egy nőstény cicát magamnak, mert ez a közösülés nem olyan jó mint ahogy te előadtad nekem.
Vagyis az emberek is próbálták elhinni és elhitetni a gyerekeikkel hogy ma már szabad demokrácia és nyugati kapitalizmus lett Magyarországon. Aztán 20 éves lesz a gyerek és ő is azt mondja hogy elég volt, ideje kapitalista országot keresnie mert valamiből például lakást kell vennie.
"Azt tudod ugye, hogy kik voltak azok akik miatt nem sikerült a rendszerváltás után azt a bizonyos vágyott világot még elindítani sem?"
Antall jóskabátyád olyan jól privatizált, hogy a népvagyon magán és külföldi kézbe került, de az adósságunk 8 milliárd dollárral nőtt is. Tiszta haszon volt a munkássága.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!