Miért nem akarja a Fidesz nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat?

#8

Már vagy 15 éve van lehetősége mindenkinek, hogy megismerje a rá vonatkozó adatokat, aktákat és információkat. Tehát azt is, hogy őt ki juttatta akkoriban börtönbe - ha van ilyen adat a levéltárban.

#10 jól összefoglalta, hogy miért NEM lehet minden meglevő információ nyilvános.

Azt viszont én teszem mellé, hogy 2003 óta teljes apparátus van arra, hogy ezek fel legyenek dolgozva.

1992-óta dolgoznak az 1990 előtti megmaradt dokumentumokon, de 2003-tól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, mint szaklevéltár, a Történeti Levéltár jogutódja, az 1940-1990 közötti információk feldolgozására van.

[link]

De egy írás még 2012-ből nagyon jól összefoglalja a témát:

"Miközben a politikusok egymásnak adják a labdát, és az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának szükségességéről, illetve veszélyességéről vitáznak (húsz éve), az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára csendben teszi a dolgát és “biztosítja az állampolgárok számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való jog gyakorlását”, a szakembereknek pedig a kutatási tevékenység folytatását.

A törvény értelmében a levéltár kezeli azokat az iratokat, amelyek a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségénél, a rendőrség budapesti és vidéki főkapitányságainak politikai, rendészeti és államvédelmi osztályainál, a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályán, elhárító főcsoportfőnökségén és másutt keletkeztek. (Mert a jelentések “hasznosításával” még egy sor szervezet foglalkozott.) Összefoglalóan azt lehet írni, hogy a levéltár a volt állambiztonsági és államvédelmi szervek 1944 és 1990 között keletkezett iratanyagát őrzi, kezeli és dolgozza fel. Érdemes a levéltárhoz fordulnia bárkinek, aki úgy érzi, hogy róla, vagy elhunyt hozzátartozóiról iratanyag keletkezhetett. ... Ha valaki megtudja, milyen iratok keletkeztek róla, kikövetkeztetheti, élete miért fordult ilyen, vagy olyan irányba egykor érthetetlenül. Van, akinek fontos lehet szüleinek a múltja is. A 2003. évi III. törvény értelmében a megfigyelt halála után az őt megillető jogokat hozzátartozója gyakorolhatja. Ezt anyakönyvi kivonattal kell a családtagnak igazolnia. ... A levéltár iratainak döntő többségét – mintegy kétharmadát – különböző dossziék (vizsgálati, operatív, munka-, és beszervezési anyagok) teszik ki. A számítógépes adatbázis 2011 végéig több, mint 192 ezer dossziéra vonatkozóan szolgáltatott már adatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt és minősítésüket megőrzött iratokat a titokgazdáknak három évente felül kell vizsgálniuk. A minősítésüket elvesztő iratok pedig harminc napon belül a történeti levéltárba kerülnek, ahol megismerhetővé válnak. ..."

[link]

Az, amit az ellenzékiek, élükön az mszp és a volt szdsz körök csinálnak, az csupán habverés. Aki érintett az már több, mint egy évtizede megismerhette volna az iratokat. Ahogyan a kutatók is dolgoznak rajtuk és amint tisztázták melyik valódi, melyik hamisítvány vagy koholt akta éppen az illető lejáratására, zsarolására, úgy nyilvánossá is válik és kutatható mindenki számára.

A napokban történt a botrány, hogy egy elvileg hozzáértő országgyűlési képviselő is képes volt egy szimpla névazonosság miatt botrányt kavarni, mert ugyanúgy hívtak valakit, mint a miniszterelnök lányát. Semmi más nem lett volna ha ellenőrzés és a szakértők bevonása nélkül csak úgy asztalra dobták volna a papírokat, mint hogy rágalmak tömkellege született volna, csupán képzelt névazonosságok miatt.

13.

Nem tudom, mit nem lehet megérteni. Nyilvánosságra hozzák X-et, akit az édesanyja gyógykezelésével zsaroltak, és a listán ugyan rajta van, alá is írta a beszervezését, de konkrétan semmi újat nem jelentett, csak látható, jelentéktelen tényeket. Vagy Z-t, akit rágalmazással, konspirációval kényszerítettek, és ő is gondosan mérlegelte, hogy kiről mit és hogyan, MIKOR ír le.

De nem kerülne fényre sem Y, aki elég jól tájékozódott, bennfentes volt, és kimentette az őt kompromittáló papírokat. Többszinten, sőt széfekből, nem is levéltárból.

Nem kerülne fényre W sem, aki nem magyaroknak, hanem idegeneknek jelentett.

STB.

Egyáltalán nem könnyű megismerni az ügynökaktákat a kutatóknak sem. Ha egy volt ügynök nem akarja, hogy leleplezzék, pert indít és meg is nyeri, mert a törvény ezt lehetővé teszi számára. Ezt a törvényt még az Mszp hozta, a Fidesz pedig nem nyúlt hozzá. Nehéz másra gondolni, mint hogy mindkét párt sáros ez ügyben. Az ő érdekük, hogy ezek az információk maradjanak titokban. Érdemes elolvasni Ungváry Krisztián írását:

[link]

16

Nem értem, hogy miért kéne a nyilvánosságnak mindenről tudnia. Rengeteg nemzetközi ügy van, ami 50-80-100 éve zárolva van. Ami van, hogy csak akkor derül ki, amikor feloldják. A magyar információk is tartalmaznak nemzetközi vonatkozást, akár teljesen véletlenül, hogy a konkrét személyeknek fogalmuk sincs róla, nem is volt.

És mai szellőztetés veszélyeztethet még ma is folyó felderítést.

Vagy ez lenne a cél, amikor elővesznek valami gumicsontot?