Ha második világháború után a visszaszerzett területek meghagyják Magyarországnak, mekkora lenne a népesség, illetve az infrastruktúra és ipar hogy fejlődött volna?

Nehéz ezt megtippelni, az ottani területeken lévő egy része esetleg kivándorolt volna (pl románok É-Erdélyből)

Talán most 15-17 milliónál járnánk, min 85% magyar ajkú népességgel.

Nagyobb lenne a népesség 15 milliónál mert a nagyobb területek miatt a komcsik talán nem erőltették volna annyira az abortuszt.

A románok nem lennének 2 millióan mert már csak bosszúból is olvasztottuk volna őket és kitelepítettük volna nagy részét. Dél Erdélyben 900 ezren voltak a magyarok a bécsi 2 döntésnél és most olyan mintha "eltűntek" volna... Szóval lenne kb 20 milliós magyarság, abból 1 millió román. 1 millió ruszin, és lenne egy pár százezer szerb és ennyi. Észak Erdély fejlett lenne ( legalábbis a mostanihoz képest sokkal jobb ez biztos) mert már Horthy idejében elkezdték erőteljesen Kolozsvár fejlesztését és már komolyabb vasutat képzeltek el oda. A magyarok nem románok mi nem hanyagoltuk volna el Erdélyt, mert az a miénk.

Tehát jól mondja az egyik válaszoló a magyarok aránya kb 85-90%-os lenne és sokkal nyugodtabb lenne a hangulat is mert a jogos földjeink nagy része a magyaroknál lenne.

"Kárpátalja"

Körülbelül olyan szinten lenne, mint most Borsod, hiszen a szovjet határ miatt, ott építették volna fel a nagy ipari városok egy részét.

"Nagyobb lenne a népesség 15 milliónál mert a nagyobb területek miatt a komcsik talán nem erőltették volna annyira az abortuszt."

Mikor erőltették az abortuszt?

Szerintem úgy nézne ki:

-Észak-Erdély fejlett lenne. Vasútrendszerre bekötve a Magyar központi területekhez: Budapest-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy vonalon. Turizmus-bányászat és fejlett úthálózat.

-Kárpátalja: ha nálunk Marad valószínűleg a szovjet iparvidék és a Szovjet-Magyar közös határ miatt a vasút és úthálózat az oroszok felé fejlett lenne és valószínű hogy ipari városok és ipari parkok települtek volna oda: Ungvár-Munkács-Huszt-Beregszászra. Határátkelőknél vasúton pedig ugyanúgy át kellene rakni a vasúti kocsikat nagyobb szélességre az orosz vonalra, mint ma: példa: Vereckei-hágónál a vasút menne Ukrajna és Kijev és Moszkva felé.

Kárpátalja szintén be lenne kötve a magyar vasútrendszerbe Észak-Erdély-Székelyföld és az Alföld és Borsod és Kassa felé.

-Délvidék: a délvidék az Alfölddel lenne jobban összekötve közúton és vasúton.

-Muraköz: Zala megyéhez lenne csatolva mint járás. Be lenne kötve a Magyar vasút és útrendszerbe.

-Felvidék: Kassa - Rozsnyó - Rimaszombat - Losoncz - Léva-Érsekújvár - Dunaszerdahely: Kassa fejlett ipari város lenne. Rimaszombat is. Ha megmaradtak volna itt talán ma nem lenne Borsod-Abaúj-Zemplén megye: hanem lenne: Borsod megye, Gömör megye: vagy Borsod-Gömör megye (székhely: Miskolc) Abaúj-Zemplén megye (székhely: Kassa). Miskolcon és Kassán is lenne egyetem. A többi felvidéki terület megoszlana: Nógrád-Hont megye (székhely: Balassagyarmat), Komárom-Eszergom megye (székhely: Tatabánya vagy Esztergom), Győr-Moson-Sopron megye között (székhely: Győr).

A népesség kb 15 és fél vagy 16 millió lenne. Ebből magyar lenne kb minimum 13 és fél vagy 14 millió, 1 millió ruszin, 1 millió román, meg kb 600 ezer szerb és kb 150-200 szlovák lenne. 85-90%-ban magyar nemzetiség lenne a túlnyomó (magyar és székely)