Hogy lehet hogy '90-ben lehetett alkotmány módosítással kapcsolatban népszavazni, ma viszont nem? Mikor vették ki a lehetőséget?

Ahol jobban tisztelik a demokrácia játékszabályait, ott az alkotmányozó hatalom a nép (csak népszavazás változtathat rajta), törvényeket csak ennek keretei közt hozhatnak a parlamentbe választott képviselők.

Nálunk pl. most épp az Alaptörvény X. cikkével ellentétesen akarja a kormány az ELTE-n megszüntetni a sajtóban “gender szakként” elhíresült társadalmi nemek mesterszakot, ami pedig egyáltalán nem a homoszexualitás népszerűsítéséről szól, mint ahogy a balneológia sem a bálnatenyésztésről. :)

X. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

(3) * Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

„Nem tartható népszavazás az Alaptörvény módosítására irányuló

kérdésről". E rendelkezés az Alkotmánybíróság fentebb már idézett (2/1993.

(1.22.) AB h.) határozatával van összhangban. Ugyanis: „A népszavazásra bocsátott

kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást." A taláros

testület ezen álláspontját később több alkalommal megerősítette, és az erre

épülő gyakorlat során számos népszavazási kezdeményezés „vérzett el", mert

4

2/1993. (I. 22.) AB határozat

[link]

(letöltve: 2015. 06. 16.)

KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE - Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt85 és után

az Országos Választási Bizottság nem engedte át azokat a kérdéseket, amelyek

az Alkotmányba foglaltakat (például az államformát) akár csak burkoltan is

érintették volna. Elmondható tehát, hogy az Alaptörvény azt a korábbi alkotmányos

gyakorlatot rögzíti, mely szerint az Országgyűléstől az alkotmányozó

hatalom nem vonható el

Tehát lényegében 1993 óta, egy AB határozat óta.