Az emberek által említett kérdések a magyar politikával kapcsolatban?

Kérdező, egyetlen sor idézet Ady - Nekünk Mohács kell c. művéből: "Veréshez szokott fajta".

Vagyis a magyar ember nem fog tüntetni mert azt szokta meg hogy ő valakinek az elnyomott alkalmazottja, aki nem tud kitörni abból a sorsból akár az indiai szegények sem. Hogy vágyna például arra hogy legyen egy saját családi vállalkozása alkalmazottakkal, hogy boldog, gazdag és szabad lehessen? Hisz sosem élt abban, vagy ha az egykori úri Magyarországon élt ősei mégis, akkor az már régen volt, feledésbe merült számára. Az emberek úgy tudják elképzelni a jobb életet ha többet keresnek. Aztán ha megkapják, rájönnek hogy még mindig csak alkalmazottak, ezért mégtöbbre vágynak. Arra nem jönnek rá hogy nem szerezni kell a boldog és elégedett élethez hanem pont ellenkezőleg, megszabadulni az alkalmazotti lététől és a saját életével foglalkoznia. Ha az utóbbit teszi, még ha kezdetben nehézkesen is, de idővel megdöbbenve tapasztalja hogy az áhított gazdagság milyen egyszerű. Csak rossz úton próbálta elérni. Az alkalmazotti út sosem vezet oda, legalábbis felmondás nélkül nem. A 40 év szocializmus meg mindenkiből munkást nevelt.

Van is egy ide vonatkozó népmese. A szegény legény elmegy a királyhoz panaszkodni a szegénysége miatt. A király ad neki egy varázspálcát és azt mondja legyintsen azzal a rozoga bútoraira és máris gazdag lesz. Így is tett, de nem történt semmi és visszament a királyhoz amiért lóvá tette. A király azt mondta, persze hogy nem varázspálca amit adott neki. Hanem arra akarta a figyelmét felhívni, hogy törődjön a saját életével és ne az elnyomó uraságait tegye gazdaggá. Hogy lássa meg hogy a saját terítőjét mossa ki és ne az urakét. Ekkor lesz jobb a sorsa. Ismét hazafutott a szegény legény és megfogadta a bölcs tanácsot. A falu legmódosabb embere lett.

A mese tanulsága az, hogy nekünk magyaroknak sem a multikat és milliárdosokat kéne gazdagítanunk. Mert abból logikusan következik hogy a magyar munkás marad továbbra is, a gazdag meg méggazdagabb lesz a szegények munkájából.

Mikor lediplomáztam, felháborodtam mikor a szülő azt mondta hogy maradjak otthon a családi vállalkozásban. Büszkén azt éreztem hogy hát diplomával én leszek az ász a munkaerő piacon. Persze aztán bilibe ért a kezem és felébredtem. Mert rájöttem hogy a szülőnek volt igaza és aki gazdag akar lenni az először is szabaduljon meg az alkalmazotti sorsától és ne pedig még keressen is állást. Így is tettem, félretéve azt a büszkeségem hogy én tudom jobban a szülőnél. Ez bejött. Hát persze hogy bejött, különben az őseink sem lettek volna szabadok és gazdagok hanem alkalmazottak.

Szóval követeléseket fogalmazol meg a teljes magyar néppel a hátad mögött, de amúgy te úgyis külföldre készülsz, részedről a fáklyásmenet.

Végül is, így az igazi.

Vagy nem mész külföldre hanem maradsz itt a lehetőségek hazájában. Nem, nem vicc mert a lehetőségek hazája. Például a várostól távoli falvakban nagy igény lenne a munkahelyeket kiagyaló találékony emberekre akik a közmunkás fizetésnél jobb fizetést tudnak adni a munkásaiknak.

Jó példa rá egyik 8 osztályt végzett ismerősöm. De mint látni fogjuk, minek lett volna egyeteme ha ott ezt úgysem tanulta volna. Egy favágó céget hozott létre, fakitermelést végez erdőgazdaságok és erdőtulajdonosok számára. A nyomorból terepjárója lett és a munkásai is istenként dicsérik amiért ilyen jól fizető munkát kapnak tőle.

Az egykori szocializmus azt tanította hogy mindenki legyen munkás. Aztán a Legényanya c. komédiához hasonlóan túltótuk a rátóti kocsmát. Mert például vidéken ha mindenki munkás, akkor ki ad nekik munkát az önkormányzati közmunkán kívül? Vagyis ne csak munkát keressenek az emberek, hanem teremtsünk is azt, agyaljunk ki munkahelyeket létrehozó vállalkozásokat, amik jól fizetnek. Tennivaló meg akad bőven az országban, kátyúsak az utak, rossz az egészségügy színvonala, stb. Ne a multiknak dolgozzunk, ők már gazdagok. Hanem a magyarságunk a saját hazája sorsát tegye rendbe. A multi gyárában már rend és tisztaság van. Tehát a magyar embernek ne az legyen a gondja hogy az ő sorsukat vagy a milliárdosokét rendezze. Miközben a saját és hazája sorsa sincs rendben.