Magyarországon a termőföldek állami kézben vannak, vagy magánkézben? Ha sokat tudunk exportálni, akkor az az országnak jó, vagy csak a termelőknek?

Magánkézben van, a legnagyobb földtulajtonosok Budapest és agglomerációjában található.

Ahogyan korábban is mondták az adó fontos.

Amúgy a leírt dolog nem ilyen egyszerű. Ezek egymást gerjesztő folyamatok. Vegyük például a vas és acél gyártását. Érdekes módon nem az Alföld közepén épültek fel ezek a gyárak, hanem az Északon, ahol közel voltak a lelőhelyek.

"De ez külföldre is vonatkozik, pl attól, hogy a Lidlinek nagy a bevétele, még nem lesznek gazdagabbak a németek. Akkor most hogy is van ez?"

Akkor vegyük végig a acélgyártást. Először is ki kell bányászni a vasércet és szenet, ami munkátés megélhetést ad a bányászoknak, majd ezt el kell szállítani a gyárba, ezzel munkát és megélhetést adva a furvarozóknak, ezt követően megkezdődik a gyártó tevékenység és a hozzákapcsolódó egyéb terület, ami megint munkát ad rengeteg embernek. Majd az elkészült elemeket például elszállítják és vasutat építenek belőle, amihez megint munkások kellenek, majd a vasutat üzelmeltetni is kell, stb. Ez így szépen egymást generálja.

Munkások pedig fizetést kapnak, amit elköltenek lakásra, ételre, eszközökre, szórakozásra, amiket más dolgozók fognak nyújtani, előállítani.

Exportnál is hasonlóan van, a földeken azért dolgoznak, hogy el tudják adni a megtermelt jószág, hogy aztán mások által megtermelt jószágot vegyenek belőle.

A Lidl nálunk is pont a legjobb példa, ha megfizeti a dolgozóit, akkor a dolgozó többet tud elkölteni mások által megtermelt jószágokra.

Ezen felül, ha az emberek azt látják, hogy a vállalatnak jól megy, de ők ebből sok hasznot nem látnak, akkor sztrájkolhatnak magasabb bérért. Másik esetben elmennek máshova dolgozni, ahol jobban megfizetik őket.

Ne keverd egy ország gazdagságát a benne élők életszinvonalával, vagyonával, ahogyan nem egyenlő a benne élők által tulajdonolt vagyon nagysága azzal sem, hogy mindenki jól él benne.

Ott az USA példának. Egymás mellett van a legnagyobb gazdagság és a legnagyobb nyomor is ugyanaban a városban akár. Messze sokkal gazdagabb a vagyont tekintve az ország, mint a mienk, ha az össz vagyont osztanánk a lakosság számával. Ezzel szemben ott a megfelelő orvosi ellátás sem jár mindenkinek aki dolgozik, az bizony kereset és biztosítás függő. Lehet azt mondani (mert így van) hogy ott bizony akinek jár a megfelelő szintű ellátás az egyszemélyes kórteremben, szuper ellátást kap, azoban egy normál, középosztálybeli család is élete végéig fizeti az orvosi költségeket amiket egy beteg gyermekük után kiszámláznak nekik. Nincs olyan, hogy mert gyerek, ezért a szívműtéttől a transzplantációig minden alap jogon jár neki. Azaza ha nincs családja aki meg tudja fizetni, akkor bizony ott a gyerek nem fogja megkapni a szükséges kezelést. Akkor most melyik ország a szegényebb? Hiszen tény, hogy ott több az autó, szélesebbek az utak és hatalmasabbak a kaszinók.

Ahogy #3 nagyon jól leírta, az állam pénze - vagyis az állampolgárok közös kasszája - az az adókból telik meg. Jobban vagy kevésbé, az az adóbefizetések mértékétől függ. A svédeknél sok adó megy be a kincstárba, ebből tehát több mindenre futja, nálunk kevesebbre.

Az államnak, vagyis az országnak is van tulajdona, ez az állami vagyon, mint a földek jelentős része, erdők, az önkormányzati tulajdon, az intézményrendszerek, műemlékek, könyvtárak, iskolák, közterületek vagyontárgyai pl. a hidak stb. és néhány állami tulajdonú cég vagy bank. Ezek bevétele pontosan lyan arányban jut el a költségvetésbe, mint egy cég bevétele annak tulajdonosaihoz. A bevételből levonódik a fenntartás, működtetés költsége, a bérek az dókkal, járulékokkal. Annyi különbséggel, hogy ezen nettó bevételből levont adó szintén a költségvetésbe megy, ami ugyanannak a kasszának egy másik zsebe. De a legtöbb állami tulajdon viszi a pénzt és nem termeli, erre megy el az adóbevétel.

A termőföld jelentős része állami tulajdon, de nem az állam műveli meg, hanem bérlők. A bérletek hosszútávúak, 20-50 évesek, attól fggően mikor kötötték meg a bérleti szerződéseket. Régebben hosszabb időre adtak bérbe földet mint ma. Ilyenkor az államnak a bérletidíj a bevétele és a temelés során keletkező adó és járulékmennyiség. Tehát az államnak is érdeke hogy minél gazdaságosabban menjen a termelés. De ez is olyan, mint a közlekedés. Ami hasznot hoz az egyik ág, pl. a teherfuvarozás, azt elviszi a tömegközlekedés fenntartása. Az állami földeken bejövő haszon elmegy az állami erdőterületek, vadasparkok, nemzeti parkok, természetvédelmi területek fenntartására.

Egy egyensúlyi állapot a kltségvetés: az adókból és egyéb bevételekből kell megvalósítani az ország működtetését. Ha sok a bevétel akkor jobban lehet költeni belőle, ha kevesebb, akkor szűkösen vagy csak hitelekkel.

A bányák esetében sem az állam végzi a tevékenységet, úgynevezett koncessziós jogokat ad el cégeknek, aki a nyersanaygok után kutathatnak az adott területen majd kitermelhetik. Természetesen ha ásványkincsekben gazdagabb ország lennénk, pl. lene olaj több a föld alatt vagy valamilyen ritka fém ami manapság fontos, akkor több bevétel lenne belőle. Azonban nem mindig éri meg engedni annak kitermelését. Sok ország akkor sem engedi a területén a bányászatot ha sok aszon lenne belőle, mert a lakóinak többet ér a természetes élőhelyük biztonsága nála.

Összességében ez egykomplett rendszer. Ha a példádnál maradunk, ahogy #3 is levezette, ha Lidl-nél többet fizetnek a dolgozóiknak, akkor ők többet is adóznak és többet tudnak a fizetésükből vásárolni. Ezzzel az állam is több fizetést tud adni az alkalmazottainak és más munkahelyek is megmaradnak/létrejönnek, hogy a Lidl dolgozói a pénzüket valahol, valamire elkölthessék. Ők is adót fizetnek és vásárolnak stb. stb. stb.

Pontosan ez indult be a 2010 utáni állami beruházás során. Ehhez jött a sokkal szélesebb adóbeszedés, a gazdaság kifehérítése, hogy mindenki fizessen adót minden után ami után kell. És pontosan emiatt bukott meg a korábbi "gazdaságpolitika" ami a megszorításokon, leépítéseken alapult, mert az a bérek, vásárlások stagnálását, csökkenését okozta, ezzel az adó és járulékbefizetésekcsökkenését, feketén dolgoztatást és eladást, munkahelyek megszűnését.