Támogatjátok a javaslatot, hogy aki akar, választhassa a közmunkát a versenyszféra helyett?

Tényleg komolyan felmerülhet igény az államtól való függés ilyen mélységére? Ennyire rettegünk az önállóságtól, ennyire nincs már bennünk kezdeményező készség?

Ja, akiben volt egy kis spiritusz, az minimum Bécsig már eljutott...

Most is leginkább az megy közmunkára akinek a munkája még annyit sem nagyon ér amit ott kap.

Akkor lényegében feltaláltad a spanyolviaszt! :)

"de általában könnyebb, kevésbé megerőltető"

hát nem tudom tesa, de ahol én mozgok ott a közmunkásokat egész nap felügyelik, és igen csak keményen dolgoztatják őket.

lehet falun ahol szarnak bele, ott megy a lazsálás.

de mostanra a legtöbb helyen 1 vagy 2 csoportfelügyelő mindig figyel rájuk, hogy ne lazsáljanak.

amúgy meg nem hiszem hogy az az 55 ezer vagy mennyi biztosítja a komfortos megélhetésüket.

ezeknek az embereknek amúgy sincs motivációjuk vagy képzettségük akár egy gyári munkához.

cigi meg a kannás bor meglegyen minden nap, és akkor már happy van.

Az a baj a közmunkával, hogy lényegében nem munka, hanem 2-3 órás lézengés (vagy még rövidebb) néhány forintért.

Ebben a formában se megélhetésre nem elég, se munkára nem nevel. '90 előtt annyival jobb volt, hogy a helyi gazdaságokban ha másra nem, idénymunkára tudták alkalmazni őket. Legalább hasznot is hajtottak.

Természetesen közmunkát választani versenyszféra helyett nem jó, mert ezzel csak az adófizetőknek kerülnek pénzbe, míg a másik állásban ők is adófizetők lennének.

Igaz az sem árt, ha abban az állásban normális, emberi munkakörülmények vannak.

#6

Milyen duma ez, hogy munkára nevel? :D

Öreg, a 21. században már nem nevelünk munkára senkit, hanem a megfelelő fizetéssel ösztönözzük. Te jó ég, munkára nevel... :D

Bizonyos mértékben van logika benne, mert nem mindenkinek a képessége, ereje, eü.-állapota által kivitelezhető megfelelően a közmunka (vice-versa) a versenyszféra.

Azonban talán inkább hasznosabb lenne, ha az otthoni bedolgozói munka, a távmunka előtérbe helyeződne végre ebben a * országban.

#7

Öreg, ha fingod sincs egy adott társadalmi rétegről, akkor inkább ne szólj hozzá. Amikor különböző segélyekből (pláne ha van 5-6 gyerek) valaki el tud tengődni, akkor a fizetés nem fogja munkára ösztönözni. Ha valaki olyan környezetben nő fel, hogy az apa már nem dolgozott, jó esetben csak a nagyapának volt munkája, de lehet neki sem, akkor azokat igen is nevelni kell. "Szerencsére" olyan faluban élek, ahol napi szinten találkozok a problémával. Szóval ne akarj kioktatni engem...

#7

Nagyon tévedsz.

Az ember alapvetően nem szeret dolgozni (tevékenykedni igen, de nem olyan munkát végezni amit nem ő szab meg), csak azért megy az emberek többsége munkába, mert ebből van megélhetése. Ha holnaptól bejönne az alapjövedelem, amiből fedezni lehetne a mostani megélhetési szintet, akkor azok akik eddig dolgoztak ugyanezért többségében nem mennének be melózni.

Ugyanígy, ha kisgyerek kortól nem lennnek az emberek arra "nevelve" hogy dolgozni kell menni a megélhetésért, akkor eszébe sem jutna a többségnek. A nevelés itt nem azt jelenti, hogy bármiféle erőszakos vagy agymosási módszerrel történne - egyszerűen példamutatással nevelik a gyerekeiket a szülők és a társadalom.

Éppen emiatt van most sok gond, mert a mai gyerekek többsége nem azt tartja értékes munkának ami valóban teremtő és fizikai munka, amiből a legtöbb munka van - hanem ha egy irodában ülve, számítógép mellett végezheti. Pedig mindenféle munka értékes ha arra a társadalomnak szüksége van és valakinek azt el kell végeznie, legyen az kertész az út menti virágágyásoknál, építész vagy "vonatkerék felpumpáló", ha éppen az kell.

Sajnos felnőtt egy-két generáció a romák egyes közösségeiben, hogy nem látta maga körül az embereket dolgozni járni, mégis meg volt a megélhetésük. Ha segéllyel, akkor azzal, ha lopással, akkor azzal. De nem volt alternatíva a munka. Most ezt kell kijavítani a "neveléssel" ezen felnőtteknél és a közmunka segítségével. Meg kell tanulniuk, szokniuk a rendszeres munkavégzést, azt, hogy van fönök, aki utasít és azt el kell végezni, hogy a szabályokat be kell tartani és ezért kapnak majd pénzt, de nem sokat. Ahogyan más sem kap sokat a munkájáért, mert mindig van aki többet keres és mindig lenne ahová a több pénz is jó lenne. Neveleni kell ezeket az embereket a rendszerességre is és a beosztásra is, hogy a fizetés havonta van és bizony abból kell megélni. Ha ezek már sikerülnek nekik egy lazább helyen, egyszerűbb munkavégzésnél - a közmunka során rugalmasabbak a dolgok - akkor már képesek lesznek egy sokkal kötötteb munkát is elvégezni. Nem várható el olyanoktól akik soha életükben nem dolgoztak, hogy azonnal meg tudjanak felelni egy munkahely elvárásainak.

Ez, a közmunka egy jó köztes lehetőség. Persze nem kötelező élni vele, de hogy bárki is magától ezt válassza ahelyett, hogy másféle munkahelyet keresne ha van rá lehetősége, ami nem annyira megeröltető vagy unalmas számára, azt nem tartom reálisnak.