Miért sulykolják ezt állandóan?

Skinner belép Mulder pince irodájába. Mulder az íróasztala mögött ül és éppen az újabb összeesküvés elméleteit taglalja Scullynak miközben néha beleállít egy ceruzát az álmennyezetbe.

Skinner bejelenti hogy csökkenteni kell az x-akták költségvetését és emiatt Scullynak és Muldernek napi váltásban kell dolgoznia.

Scully félszegen kérdezi:

- De akkor ma melyikünk a soros ügynök?

Az ember utálja a bizonytalanságot, ez az életösztönének része. Normális körülmények között a bizonytalanság hol van, hol nincs, mértéke változó de nem nagy. A hétköznapi élet része.

Ha azonban mesterségesen bizonytalanságot keltünk, permanenset és nagyot, akkor az emberek rettegni kezdenek. Nem is tudják valójában megfogalmazni, mitől. Ez bénító, ami azt jelenti, hogy nem mernek semmiben változtatni, mert nem tudják mit eredményez, és ez maga a bizonytalanság. A rossz élet, az éhezés és más "kellemetlenségek" rosszak ugyan, de nem bizonytalanság, ismerjük mechanizmusát. Mivel fogalmunk sincs, miképpen kéne ezt levetkőzni (hiszen elzárnak a valódi információtól, a hamisat pedig öntik ránk folyamatosan), akkor körömszakadtáig ragaszkodunk a rosszhoz.

Mindezt a pszichológia elég régóta szabatosan megfogalmazta. Itt meg alkalmazzák.

Így nyerhet értelmet sok más olyan cselekmény, ami ugyan közvetlenül nem "fáj", néha még "jó" is lehet, de szerves rendszert alkotva foszt meg a cselekvés lehetőségétől úgy, hogy ezt el sem hisszük. Nagy lelkierő kell ebből a mókuskerékből kitörni. Hisz látszólag olyan szépen forog. És mint mostanában láttuk, ekkora lelkiereje csak kevés embernek van. A többi ragaszkodik a rosszhoz, mert azt ismeri.