Német kisebbséget képviselő személy hogy kerülhetett be a magyar parlamentbe?

Úgy, hogy valójában Fidesz-tag.

Amikor átírták a választási törvényt úgy, hogy 44% is elég legyen a kétharmadhoz, átszabták a választókerületek határait, hogy nekik kedvezzenek, ellehetetlenítették a népszavazást, hihetetlenül megemelve az érvényességi küszöböt, mindenki csak ezekre a húzásaikra figyelt, meg a levélszavazás bevezetésére a határon túliaknak.

Pedig UGYANAKKOR, 2011-ben írták bele azt is a választási törvénybe, hogy lehessen kisebbségi önkormányzati listáról is bejutni, kedvezőbb körülmények között, jóval alacsonyabb küszöbbel, de mindig csak a legerősebb kisebbségi jelöltnek.

Természetesen tudták, hogy a németeké a legnagyobb önkormányzat, tízszer annyian vannak, mint bármely más kisebbség (kivéve a romákat, akiket viszont másként szavaztattak közvetlenül a fideszre), és tudták, hogy a németeknél könnyen helyzetbe tudnak hozni egy fideszest.

Ez volt a BÓNUSZ, arra az esetre, ha véletlenül a legalizált mandátumlopás, a körzetek átrajzolása, és a határon túliak levélszavazása sem hozná meg az elvárt hatást.

Épp ezért is röhejes most azon pörögni, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmad, nem kell-e újraszámolni a szavazatokat, stb. A fidesznek a független, kisebbségi német fidesz-taggal együtt AKKOR IS KÉTHARMADA VAN, HA NINCSEN!

Ez a képviselő arra van bent, hogy kívülről támogassa az összes fideszes törvényjavaslatot és alkotmánymódosítást.

199 képviselői hely van. 106-ot az egyéni választókerületek győztesei kapnak.

A megmaradó 93 helyet listás szavazatok és töredékszavazatok alapján osztják ki. De, előtte, a nemzetiségi kisebbségek úgynevezett kedvezményes mandátumot kaphatnak a 93 helyből.

Az ehhez szükséges eredményt a német kisebbségi képviselő érte el.

Már 100%-os – bár még nem jogerős - eredményt közöl a Nemzeti Választási Iroda. Ennek alapján a megmaradó 92 helyből 42-őt a FIDESZ-KDNP pártszövetség kapott.

A közölt adatok alapján bárki kiszámolhatja, hogy a 93. mandátumot a FIDESZ-KDNP kapta volna, ha nem jutott volna be a német nemzetiségi képviselő, és akkor 42 helyett 43 képviselőjük lehetne.

De, számolás nélkül is , bárki megnézheti: [link] Itt, a mandátumok számítási táblázatában sötét hátterű a 92 legnagyobb szám, ami alapján a mandátumokat kapták.

A FIDESZ-KDNP oszlop 43. sorában (ami a 43. mandátumot jelöli) 94 016,84 van. Ez következett volna, mert a kimaradt számokból ez a legnagyobb.

A DK 7. mandátumát jelölő 85 550,57 kevesebb, az MSZP-PÁRBESZÉD 13. mandátumát jelölő 87 500,92 is kevesebb, a JOBBIK 26. mandátumát jelölő 90 421,88 is kevesebb és az LMP 8. mandátumát jelölő 87 140,50 is kevesebb.

2011. után volt a 2014-es választás, akkor is a német kisebbség volt a legnagyobb, mégse jutott be nemzetiségi képviselő.

Lehet nagybetűkkel „kiabálni”, hogy akkor is kétharmada van, ha nincsen; csak hát a német kisebbségi képviselő nélkül nem csak feltételezett +1 mandátumuk lenne, hanem biztos.

# 7 Mégegyszer mondom: a német nemzetiségi képviselőnek álcázott Fidesz-párttag bejuttatása az Országgyűlésre ARRA LETT KITALÁLVA, hogy billegő kétharmad esetén is meglegyen az egyoldalú alkotmánymódosításokhoz szükséges szavazatarány.

Ezen mit sem változtat, hogy történetesen úgy esett, hogy nélküle is meglett volna.

Természetesen a Fideszben NEM JÓSOK ÜLNEK, és bár elvakult, szektás követőiknek nyilván kétségük sincsen végsőkig istenített hűbéruraik, különösen pedig a Buddha valamelyik inkarnációjának kijáró tisztelettel imádott Orbán Viktor természetfölötti képességeiben, az a nagy helyzet, hogy valójában NEM LÁTNAK A JÖVŐBE.

Mivel pedig NEM LÁTNAK A JÖVŐBE, nem tudták előre, hogy a töredékszavazatokból nekik lesz-e plusz mandátumuk, vagy valaki másnak.

Mivel NEM TUDTÁK ELŐRE, biztosra mentek:

Ismétlem, a nemzetiségi képviselőnek álcázott Fidesz-párttag bejuttatása ugyanolyan BÓNUSZ, vagy ha tetszik BIZTOSÍTÉK, mint a határon túliak levélszavaztatása.

Persze még ezek sem jelentenek egyértelmű garanciát, hiszen bármikor előfordulhat, hogy kiesik a kisebbséginek álcázott Fideszes, vagy ad absurdum a határon túliak túl kevesen szavaznak, és egy mandátum sem jön össze a szavazataikból.

100% biztonsággal még az állampárt sem dolgozhat, hiszen mindaddig amíg papíron egyfajta korlátozott demokrácia van érvényben, az ELVI lehetősége megvan annak, hogy kedvezőtlenül alakuljanak a dolgok az illiberális kleptokrata pártállam vezetői számára.

Persze ez a lehetőség TISZTÁN CSAK ELVI síkon létezik.

Ezek a biztosítékok azt a célt szolgálják, hogy a Fidesznek AKKOR IS KÉTHARMADA LEGYEN, HA NINCSEN.

Mint mondtam, HA MÁSKÉNT ALAKUL, és a töredékszavazatok az általad vázoltak HELYETT egy másik pártnak kedveztek VOLNA, az illető párt AKKOR SEM KAPTA VOLNA MEG AZOKAT, mert előbb a nemzetiségi helyet osztják ki, alternatív küszöbbel, csak utána a töredékszavazatokból származó mandátumokat, amíg van fennmaradó hely.

Az állampárt tehát kifejezetten azért biztosítja be magát DUPLÁN IS, hogy ne forduljon elő az a helyzet, amiben a szavazópolgároknak legalább az EGYSZERŰ TÖBBSÉGÉNEK felhatalmazása volna szükséges ahhoz, hogy kedvük szerint módosíthassák Magyarország alkotmányát. Bocsánat, alaptörvényét...

Mivel a Fidesz ezt nyilvánvalóan nem szeretné, biztosítania kell magának, hogy bármennyi szavazatot kap is, alkotmányozó helyzetben maradjon, ha csak egyetlenegy mód is van rá: azaz a magyar szavazópolgárok egyszerű többségének a felhatalmazása nélkül is egyoldalúan módosíthassa az állam alkotmányát, a magyar nép akarata ellenében is.

Ha VÉLETLENÜL nem jön össze a fideszes kétharmad az aránytalan választási rendszer ellenére sem, és ha VÉLETLENÜL még a határon túli levélszavaztatottak sem tudnák átbillenteni a mérleg nyelvét, NA AKKOR VÁLIK IGAZÁN FONTOSSÁ a kisebbségi képviselőnek álcázott Fidesz-párttag külső támogatása az alkotmány egyoldalú módosításaihoz.

És ne legyünk álszentek (pontosabban ne légy álszent), ennek gyakorlati lehetősége NAGYONIS FENNÁLL, ha időközi választásokra kerül sor valahol, amelyek esetében nehezebb választási csalásokat lebonyolítani, mert az egész ország egy helyre figyel.

Ilyen esetekben, mint Veszprém esetében az elmúlt ciklusban, bizony könnyen megtörténhet, hogy az elhúnyt, lemondott, börtönbe került állampárti képviselőt egy demokrata váltja fel véletlenül, valamelyik ellenzéki párt színeiben, vagy függetlenként.

Erre a helyzetre van kitalálva a német nemzetiségi képviselőnek álcázott Fidesz-párttag mandátuma: hiába csap bele a kénköves mennykő valamelyik állampárti maffiózóba, hiába szakad rá a plafon vagy a csillagos ég, valamelyik hazugságuk miatt, vagy hiába mond le mondjuk egy KDNP-s, miután elolvassa a Bibliát és észreveszi, hogy amit eddig tett, Isten ellen való bűn, mert hazudni és lopni is tilos a Tízparancsolat szerint, az ily módon keletkezett hiányosság most nem okozhatja azt a katasztrófát, amit legutóbb, Veszprém esetében: hogy ne lehessen a magyar nép akarata ellenében megváltoztatni az alkotmányt úgy, ahogy éppen tetszik a regnáló illiberális kleptokrata rezsimnek.

Ha ebben a ciklusban újra bekerül egy, sőt, akár két Kész Zoltán-féle demokratikus jelölt valamelyik kormánypárti maffiózó helyére, és papíron lecsökkennek kétharmad alá, AKKOR IS MARAD EGY FIDESZ-TAG PLUSZBAN, a kormánypárti padsorokon kívül, kisebbségi képviselőnek álcázva, aki örömmel árulja el a hazát, és szavaz együtt bármiben az állampárti kleptokratákkal.

Tehát igenis igaz: a kisebbségi képviselőnek álcázott Fidesz-tag révén az állampártnak AKKOR IS KÉTHARMADA VAN, HA NINCSEN KÉTHARMADA.

(persze, fiktív "kétharmadról" beszélünk, az urnáknál megjelent magyarok kevesebb mint felének szavazata alapján...)

(persze, fiktív "kétharmadról" beszélünk, az urnáknál megjelent magyarok kevesebb mint felének szavazata alapján...)

Akkor a többség melyik pártra szavazott?

6-os és 8-as válasz írója!

Megírtad, hogy a FIDESZ mi módon, és milyen fondorlatos előrelátással módosította a választási törvényt.

Arról semmit sem írtál, hogy az ellenzék hogyan viszonyult hozzá, és hogyan segítette az elfogadását.

Annak a törvénynek az elfogadását, ami tartalmazza azt, hogy egyfordulós a választás, a képviselői helyek kiosztásának mikéntjét (töredékszavazattal, kedvezményes nemzetiségi képviselői hellyel, levélszavazattal stb.), a választási körzetek településeinek, településrészeinek pontos meghatározását, felsorolását (még a 8 lakosú Iborfia is szerepel benne) stb.

Valóban, 2011. november 20-án a FIDESZ képviselője nyújtotta be a törvényjavaslatot, amit T/5006-os irományként vettek nyilvántartásba.

Az elfogadásáról történő szavazáskor a 123 ellenzéki képviselőből (ha a függetleneket nem számítom, akkor is 109 pártfrakciós képviselőből) csak 39-en szavaztak „Nem”-mel. Ez nem egy erőteljes tiltakozás.

De ami jobban számít: a 109 pártfrakciós ellenzéki képviselőből 21-en voltak igazoltan távol. Volt olyan képviselőcsoport, amelynek mind a 15 képviselője volt igazoltan távol.

Ez azért lényeges, mert a törvényjavaslat elfogadásához arra volt szükség, hogy a jelenlévő képviselők legalább 2/3-a „Igen”-nel szavazzon.

Így, hogy ennyi távollevő segítette azt, hogy az „Igen” szavazatok minél nagyobb arányt jelentsenek, 70,5% lett az „Igen” szavazatok aránya; a jelenlévő képviselők számához viszonyítva. Úgy is, hogy 3 FIDESZ képviselő tartózkodott, 4 KDNP képviselő pedig nem szavazott.

Az igazoltan távollevőknek legalább csak jelen kellett volna lenniük, hogy az „Igen"-ek aránya ne érje el a jelenlevő képviselők létszámának 2/3-át; szavazniuk sem kellett volna. Ahogyan a 48 MSZP képviselő tette, egységesen. Bár ez nem éppen a törvény elutasítása melletti állásfoglalás.