Ha csak egy országos listára lehetne szavazni, és nem lennének egyéni jelöltek, az igazságosabb választási rendszer lenne?
A pártok a listán kapott szavazatok arányában kapnának mandátumokat.
Miért van szükség egyéni választókörzetekre?
Nem telejesen feleslegesek?
Így a győztes duplán nyer.
Úgy hívják ezeket a megválasztott embereket, hogy "országgyűlési képviselők". A nevükben is benne van, jó esetben a választókörzetében élők érdekeit képviselik.
Saját lakóhelyemről tudom, hogy ez nem mindig jön össze, több mint 20 évig olyan képviselőink voltak, akiket csak a választási plakátokról ismertünk. Most meg olyan, aki rengeteget dolgozik, lobbizik a körzetéért. És ez így lenne normális.
Nem igazságosabb lenne, hanem másmilyen.
Személytelenebb lenne, mert nem lenne egy bizonyos ember akit be tudnának azonosítani, hogy ő az akiben meg kell bízni és őt lehet majd számonkérni legközelebb.
Bizonyos dolgokban "igazságosabb" lenne, de más dolgokban éppen ellenkezőleg.
"Személytelenebb lenne, mert nem lenne egy bizonyos ember akit be tudnának azonosítani, hogy ő az akiben meg kell bízni és őt lehet majd számonkérni legközelebb."
Oké, elfogadom, de akkor senki ne jöjjön azzal, hogy 45-50 százalékos eredménnyel 2/3-os többséget is lehet szerezni.
A helyi érdekek képviseletére ott van/volna az önkormányzat meg a megyei közgyűlés (bár ha jól tudom eléggé "megnyírbált jogköreik vannak), akik szükség esetén országos szintre vihetnék a problémáikat.
A mi körzetünkben mindig az aktuális győztes jelöltje nyert, de még felszólalásuk se nagyon volt a parlamentben, csak melegedni jártak be :-).
Ha új utat, épületet, gyártócsarnokot kellett átadni, eljöttek az avatásra szalagot átvágni és pezsgőzni, aztán ennyi.
Két különböző dologról van szó.
Az egyéni jelölt fontos, mert megszemélyesít pártot, ismert, nevekhez jobban kötünk információt, mint párthoz.
Ugyanakkor a választás módszertana határozza meg a választók preferenciájának érvényesülését. Ki lehet olyan módszert találni, ahol néhány ember mindent eldönthet. Ez van ma. De ki lehet olyant is, amelynél mind a személyes, mind a pártkapcsolódás megfelelően jut érvényre. Ilyen volt a korábbi. Ott volt országos lista, amely a pártot reprezentálta. Volt megyei lista, amely a szűkebb körzetet reprezentálta. És volt egyéni lista,amelyet abszolút többséggel lehetett megnyerni. Ha sok jelölt volt, a második fordulóban a két első mérkőzött. A többieké visszaosztódott erre fenntartott helyekre.
A mostani rendszer azért van kitalálva így, hogy akár egyharmaddal (speciális esetben egynegyeddel) is lehessen kétharmadot elérni. Csak egy példa. 106 egyéni körzetben egy párt nyer, mindenütt 1 szavazattal. 93 listás helyre 49%-kal, 51 ellenében 46 hely jut ez összesen 152, kényelmes kétharmad.
#6 levezetnéd, hogy a példádból mégis hogy jön ki, hogy mindezt a 2/3-nyi helyet hogyan is szerezhetné meg bárki 1/3-nyi támogatással?
Ha 49%-ot raksz a listás eredménynek, akkor max. 20-25%-nyi támogatásokkal kellene megnyernie a körzeteket, hogy a szavazatok aránya kettő átlagában 1/3-nyi támogatás lehessen. Mégis hogyan kaphatna helyileg 20-25%-t maximum, ha listán viszont az emberek majdnem fele rá szavaz?????
7#, a választókerületek módosítása a mindenkori kormány kezében van, ezért a kerületeket probléma nélkül meg tudja úgy húzni, hogy mindenhol többségben legyen, a szavazatok arányától függetlenül. Hiszen a választók nem egyenletesen terülnek szét az országban, hanem bizonyos lakóövezetekben más-más preferencia szerint koncentrálódnak. A különbségek regionálisan nagyon jelentősek. Ennek a felmérésére pedig egy nemzeti konzultáció tökéletesen megfelel.
Ha minden egyéni körzetet bezsebel a Fidesz (mert a kerületeket úgy lehet módosítani, hogy ez megtörténjen), akkor listán elég lenne 29% szavazatot begyűjteni. Tehát egyharmadnyi szavazatra sincs szükség. Ha kellően sok kamupárt van, akik nem érik el a parlamenti küszöböt (vagy akár az MSZP-párpezéd se éri el a 10%-t), akkor még ennél is kevesebbel is meg lehet úszni.
#8
Értem.
Szóval az és úgy nem igaz ahogy leírtad, de ha kifordul a világ a sarkaiból és valami csoda történik, akkor netán meg lehetne tenni.
Maradjunk annyiban, hogy NEM.
Nem lehet sem a választási körzeteket átírni, sem a választásokon ilyen kis aránnyal ekkora többséget szerezni.
Ugyanis ELŐBB kell megszerezni a többséget, a 2/3-ot és a választásról szóló törvényt, amiben meg annak szabva a körzethatárok, csakis UTÁNA, tudja a MÁR meglévő 2/3 módoítani.
Annak meg nem sok értelme van, hogy belenyúljanak olyan körzethatárokba, amik bizonyították, hogy meghozzák a többséget
Amúgy igen érdekes, hogy most, amikor a nemzetközi választási megfigyelők is elismerték, hogy sokkal kiegyensúlyozottabbak, egyenletesebbek a körzetek, mint voltak 2010-es választásokon, most nem tetszenek nektek a körzethatárok.
Amikor korábban volt olyan budapesti körzet, ahol harmadannyi szavazó választhatott magának képviselőt, mint egyes vidéki körzetekben, azzal nem volt gondotok.
A választási jegyzőnél nincs szükség minősített többségre, egyszerű többség határozza meg a választókerületek határait. Azaz a mindenkori kormány abszolút kontrollal rendelkezik, a hatalmat sokkal könnyebb megtartani, mint szerezni. Nem tudom hogy jön ide a kerületek lakosságkülönbsége most is van 60 meg 90 ezres kerület. Nem ez a fontos, hanem az, hogy kinek a kezében van a kontroll.
Nem tudom kit értesz az alatt, hogy "ti", mert én a Fideszre szavazok, azonban fáj látni, hogy ennyire debilek próbálnak észt osztani afelett, amihez közük sincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!