Kettő mandátum múlik a határon túliak szavazatán?

Én még nem kaptam meg a levelet, de sok szavat elfog akadni a postán, illetve attól hogy valaki beregisztrált, még nem biztos hogy szavaz.

Remélhetőleg a Fidesz támogatottsága sem lesz akkora arányú határon túl mint 2014-ben. De majd megválik.

Ez abból a két adatból, hogy hogyan változik a belföldi szavazatok és a levélszavazatok össz darabszáma, nem számolható ki. Nagyon függ a pártok, pártszövetségek belföldi egyéni jelöltjeire adott szavazatok eloszlásától és a pártlistákra adott szavazatok eloszlásától.

Arányaiban minél kevesebb töredékszavazatot és belföldi pártlistás szavazatot gyűjt egy párt, annál nagyobb segítség neki, akár ugyanannyi listás levélszavazat is. Hát még ha hozzá nő a levélszavazataik száma, akár jelentősen is!

Akármennyi lesz az érvényes levélszavazat, mindenképp 93 képviselői hely elosztásába számít bele.

A 93 képviselő hely elosztásához pártonként, pártszövetségenként három szavazatszám összegét veszik figyelembe:

• a belföldi pártlistás szavazatok számát,

• a töredékszavazatokat, amelyek a párt, pártszövetség nem győztes egyéni képviselőinek összes szavazatából és győztes egyéni jelöltjeinek annyi szavazatából áll, amennyi már szükségtelen volt a győzelemhez. (A győzelemhez elegendő eggyel több szavazatot kapni, mint amennyit a második helyezet kapott.)

• a levélszavazatokat.

2014-ben olyan értelemben jelentett 1 mandátumot, hogy a levélszavazatok nélkül a FIDESZ-nek és KDNP-nek együtt, eggyel kevesebb képviselője lett volna (ráadásul a 2/3 nem lett volna meg) és az LMP-nek eggyel több képviselője lett volna.

A 2014-es választás adataival számolva, a 93 hely a megtörténtnek megfelelően lett volna kiosztva akkor is, ha 95-ezerrel több levélszavazatot kapott volna a FIDESZ-KDNP. Efölött már eggyel több képviselőjük lett volna, vagyis 2-vel növekedett volna a képviselőik száma a levélszavazatok miatt; és az ötpárti szövetségnek lett volna eggyel kevesebb képviselője.

Azonban, ezekkel az adatokkal most nem lehet számolni. A belföldi szavazatok vonatkozásában:

• egyáltalán nem biztos, hogy a pártlistás szavazatok számarányai hasonlók lesznek, sőt, biztos, hogy nem;

• az sem biztos, hogy négy párt, pártszövetség éri el a bejutási küszöböt;

• nagyon más lehet a töredékszavazatok száma is.

2014-ben, például, a JOBBIK képviselői egyetlen egyéni választókerületben sem nyertek, így az összes szavazatukból töredékszavazat lett. A FIDESZ a 106-ból 96 körzetet nyert, és nagy fölénnyel; átlagosan 1,7-szer annyi szavazatot kaptak, mint a második helyezettek. Ezekben is változás várható.

• Kérdés, mit okoz pártlistákon, illetve töredékszavazatok tekintetében az MSZP-PÁRBESZÉD és a DK teljeskörű megosztása az egyéni választókerületekben?

Természetesen, szavazatként, minden esetben az érvényes szavazat számít.