Mi ez az uj divat, hogy az is szavazhat, beleszólhat az ország ügyeibe, aki nem is itt él, és nem is fog itt elni. Mióta van ez?

1920-ban, a trianoni békediktátum eredményeként, jelentős mennyiségű magyarlakta területet csatoltak el. A terület-átrendezéskor nem vették figyelembe a nemzetiségek eloszlását, így történt meg az, hogy olyan területek is elcsatolásra kerültek, amelyek teljes mértékben magyarok által lakottak. Ezáltal nagyon sok magyar család került a határon túlra. Ezen családok (az akkori családtagok gyermekei, unokái) még mindig ott élnek. Közben pedig ők is magyarok. Véleményem szerint, sokáig nem is történt nagyobb volumenű előrelépés a nemzetegyesítés irányába, egészen a második Orbán-kormányig. A kormány megteremtette a reális lehetőséget arra, hogy a külhoni magyarok állampolgársághoz, illetve ez által választójoghoz jussanak. Az ország sorsáról való közös döntés növeli a magyarok közti szolidaritást és az azonosságtudatot; a nemzetegyesítés így békésen, határmódosítás nélkül megtörténhet.

Ez a megoldás segíthet gyógyítani a sebet, melyet Trianon ejtett a magyarságon.

A nemzetegyesítés eredménye (sőt nem titkoltan az egyik célja) az, hogy a magyarság sorsáról, mi magyarok együtt döntsünk. Függetlenül attól, hogy egy diktátum hol húzta meg a határokat. Magyarnak lenni nem egy határvonaltól függ; együtt döntünk. Úgy tűnik, ez utóbbi szokta képezni a viták alapját.

Miért döntsünk együtt? Miért jár a határon túli magyaroknak választójog?

Először is, magától értetődően: mert ők is magyarok. Most nem (kizárólag) az állampolgárságot értem ez alatt, hanem, hogy ők is a nemzetünk teljes értékű tagjai. Milyen alapon zárnánk ki őket a magyarság sorsának alakításából?

Ezzel kapcsolatban tipikusan azt a hazugságot szokták terjeszteni (manapság főleg a baloldali média), hogy a határon túliak ne szavazzanak, mert számukra mindegy, ki vezeti az országot, nem érinti őket a mindenkori magyar kormány tevékenysége. Ez egyszerűen nem igaz. Hogy a legkézenfekvőbb példát hozzam: hogyan viszonyul a magyar kormány a határon túli magyarokhoz? Mennyire áll ki értük? Ugyanis manapság sokszor éri támadás, mindenféle téren, a szomszédos országban élő magyarokat. Az is előfordulhat, hogy az adott állam vezetésének intézkedése sérti nemzetünk ott élő tagjainkat jogait, ahol a magyarok kisebbségnek számítanak. Erre volt már példa, akár az utóbbi időben is. Különböző kormányzatok, különböző módon viszonyulhatnak a határon túli magyarokhoz, ezáltal különböző mértékben is állnak ki értük. Tehát, természetesen érinti a külhoni magyarokat, hogy kik alkotják az aktuális magyar kormányt. E fenti példa csak egy volt a sok közül, hogy miért.

A következő dolog, ami ide kapcsolódik: az állampolgárság. Magyar állampolgárokról van szó, amikor a határon túli magyarok választójogáról beszélünk. Magyar állampolgárokról, akárcsak Te, vagy Én. Nem gondolom, hogy egyazon nemzet állampolgárai között tehetünk ilyen irányú különbséget az alapján, hogy az illető hol lakik/ az országban él e, vagy sem. Minden magyar állampolgárt ugyanazon jogok illetnek meg. Ha állampolgárról beszélünk, akkor mindegynek kell lennie, hogy hol él, hisz nem ez határozza meg, hogy van e választójoga.

Az állampolgárság és a választójog elég szorosan összekapcsolódik. Az állampolgárság sokkal logikusabban meghatározza a választásra jogosultságot, mint a lakhely. Ezt nem csak Én gondolom így. Több EU-tagállam is ezt a gondolatot követve járt el. ( Az EU-s szabályozás is lehetőséget ad a kérdés így módon történő rendezésére) Több Európai Uniós ország esetében is választásra jogosultak azok az állampolgárok is, akik nem élnek az országban.

Tehát ez egy ismert intézmény az EU-ban, ami szintén

Úgy hiszem, hogy nem tehetünk különbséget állampolgáraink között az alapján, hogy hol élnek. Mindezeket figyelembe véve, úgy gondolom, hogy jár a határainkon kívül élő magyar állampolgárok számára a választójog.

"Tehát ez egy ismert intézmény az EU-ban, "

Nem tudom nálatok ez ott jobboldalon hogy működik, de ha úgy tartja érdeketek, akkor hivatkoztok az EU-ra, ha valamilyen baromságról van szó, de ha az EU kér tőlünk valamit (szerződés kötelezettségből fakadóan), akkor meg a szájukba sz.rtok? Vagy most hogy van ez? Egyszer hivatkozási alap, máskor meg ellenség? Döntsétek el Ti , hogy mi az EU!

4-es! Értelmes ember nem gondolkodik végletekben. Az EU sok szempontból egy jó dolog. De ha vannak olyan dolgok,amik szerintünk nem jók, miért kéne feltétel nélkül bármit elfogadni bólogatójános-módjára? Miért ne lehetne kritikával illetni bizonyos intézkedéseket, intézményeket,döntéseket? EZ elvileg a demokrácia egyik alapja, hogy meghallgatják a véleményt. Ha valamivel nem értünk egyet már rögtön ellenség lenne?

Nem tudom milyen szerződési kötelezettségre gondolsz. Dublini rendelet? Genfi egyezmény? Ezek (és egyéb törvények) szerint nem kell beengedni senkit,aki nem tudja igazolni magát és nem a törvényes úton akar belépni az országba. Ehhez képest az EU azt mondja jöjjenek, Németország befogadja őket stb. Azt mindenki elfelejti, hogy a törvény szerint ezek itt sem lehetnének?? Ha betartanék a törvényt, nem léphetnék át a schengeni határt.

Annyi, hogy beadhatják a kérelmet és elbírálhatjuk.

Akik a szabályokat betartva jönnek, és megfelelnek a törvényi előírásoknak őket fogadjuk. Lást az 1300 oltalmazott, akikről a napokban megy a sajtóban a támadás a kormány felé.

"Már ha a kötelezettség alatt a migráns betelepítést értetted :)"

Nem, de nem is erről van szó, ez a szokásos jobber ferdítés.

A közösen megszavazott kvóta, azaz a menekültek eljárásának lefolytatására gondolok. Tudod: demokrácia, a többség megszavazta, a kisebbség lenyeli. Ez olyan, mintha az ellenzék nem tartaná be a törvényeket, mert nem ők hozták...ez nem így működik.