Régen ( a reformkorban ) jobban számított az emberek véleménye mint ma?
Hosszú lesz, akit csak a lényeg érdekel keresse meg a sor kihagyást, ott írom le magát a kérdést.
A reformkori országgyűlések két kamarásak voltak. Adott volt a főrendiház, ahová a nagykorú főnemesek és főpapok kerültek be születési előjog alapján és az alsótábla. Most erről lesz szó.
Az alsótábla tagjai az 52 vármegye 2-2 követe, valamint káptalanok követei voltak, elnöke az ún. személynök. A megyei követeket a megyegyűléseken választották a köznemesség köréből, és mandátumukhoz kapcsolódóan a követeket a megyékben utasításokkal látták el, előre megszabták, hogy milyen véleményt kell képviselniük egy-egy javaslattal kapcsolatban, és hogy hogyan kell szavazniuk. A követek általában képviselték az utasításokat az diétán, de előfordultak kiszavazások is. Az alsótáblán megvitatták a királyi kezdeményezéseket, de önállóan is kezdeményezhettek törvényt. A vita eredményeként határozatot hoztak a törvényjavaslatról, amelyet üzenetként továbbítottak a felsőtábla részére.
Kiemelem a lényeget: "mandátumukhoz kapcsolódóan a követeket a megyékben utasításokkal látták el, előre megszabták, hogy milyen véleményt kell képviselniük egy-egy javaslattal kapcsolatban, és hogy hogyan kell szavazniuk".
Tehát az emberek azt mondták hogy ez a véleményünk a témáról, így kell szavazni és ez így is történt. Ehhez képest ma mi történik? Megszavazod a körzetben a képviselőt, aki onnantól a megtestesült Isten. Bármit tehet, akár az emberek érdeke ellen is, elérhetetlen, mentelmi jog védi, párt utasításra szavaz, nem tájékoztatja a lakosságot, nem rendez fórumokat, nem válaszol a kérdésekre és nem lehet felkeresni javaslatokkal se ( ugyebár erre lenne alkalmas a fórum rendezés is ).
Tehát a reformkorban jobban emberszámba vették a lakosságot, jobban számított a véleményük mint ma?
válasza: válasza:1# nos igen, a közemberek nem rendelkeztek még csak szavazati joggal sem egészen 1848-ig, akkor is csak cenzus alapján ( a lakosság 7-8%-a szavazhatott ezután ).
2# igazad van, korlátozott értelemben véve diktatúra, de hogy pontosak legyünk feudalizmus volt. Azaz voltak emberek akiknek a szava szent volt, maga a törvény vagy rendelet ( uralkodók ), voltak akiknek nagyon számított a véleményük ( főnemesek és főpapok ), voltak akiknek kicsit számított a véleményük ( köznemesek ) és voltak, akiknek semennyire ( parasztok, jobbágyok ).
A kérdésben a szavazati joggal rendelkezőkre gondoltam, nekik jobban számított a véleményük mint ma nekünk.
válasza:"előre megszabták, hogy milyen véleményt kell képviselniük egy-egy javaslattal kapcsolatban"
Na de hogyan? Ma máshogy működik. Meggyőznek mindenkit. Tudatosság híján pedig elhiszik sokan. Na de mi az a tudatosság? "Ja valami butaság mi olyannal nem foglalkozunk. Áltudományos stb." Nem. Hatalmas szintkülönbsèg a gondolkodásban.
válasza:Azt hiszem, félreérted az egészet.
Az emberi kapcsolatok egyfelől az adott emberek minőségén, másfelől az erőviszonyokon múlnak. Kivétel nélkül és mindig! Az emberi minőséget az adja, hogy mennyire méltányolja más emberek igényeit, mennyire felelős a viselkedése, és hasonlók. Ebből az következik, hogy magas minőségű ember teljhatalma esetén sem érvényesíti azt, ha nem szükséges. Példaként erre talán Széchenyit hozhatjuk fel, mondjuk Orbánnal szemben. Az erőviszonyok egy bonyolultabb dolog. Azzal illusztrálnám, amit filmekben láthatsz. Egy behemót tagbaszakadt embert lapátra tesz egy látszólag nyápic pali. Az erő tehát itt a fizikai és a szellemi együttvéve. Gyakran az utóbbi sokkal többet számít. És az ilyen filmes jelenetekben végül annak az akarata érvényesül, aki győz. A való élet is ilyen, csak nem ilyen látványos jelenetekkel (bár nálunk mostanában ebben sincs hiány). Nekem szavazóként az erőm e saját képviselőmmel szemben lehet szinte nulla. De ha sokat tudok róla, ha ügyes vagyok, ha tudok jól szervezni, kapcsolatokat teremteni, akkor (ha nagyon akarom) bizonyos idő után a képviselőmet lapátra tehetem. Azaz az erőviszonyaimat tudom változtatni, persze csak ha akarom.
Ha most ezeket általánosítod, az jön ki, hogy a képviselők összessége viselkedik valahogy, mond mindenféléket a választóinak, tesz sokfélét. Ezek hatására a választói egyes dolgokat elhisznek nekik, másokat nem. Ha elérik együttesen, hogy sokan higgyenek nekik, akkor mindig őket választják akkor is, ha egy idő után már csak hazugságokat mondanak.
Az emberek véleménye tehát mindig és minden korban annyira számított, amennyire érvényesítik. Ezt befolyásolja az, hogy ha hatalmon (kormányon) minőségi emberek vannak, azok nem mindig akarják erőviszonyaikat érvényesíteni. Nos, ma nálunk zömében hitvány emberek erős hatalommal rendelkeznek azért, mert a tömeg ezt hagyja, sőt, támogatja, hiszen saját érdekeit sem ismeri fel. Hogy ez így legyen, ahhoz e hitvány emberek nagyon sokat "dolgoztak". Törvények elcsúfításával, agymosással, iskolák tönkretételével, megfélemlítéssel, lefizetéssel, a tárházat kizárólag a fantázia korlátozza. És biztos lehet benne, e téren a fantáziájuk szinte korlátlan. Most már.
válasza:a rendi gyűlés a 13. század találmánya, a reformkorban már csak formailag létezett, a valós hatalommal az abszolutista uralkodó rendelkezett már nagyon régóta
szóval kb úgy nézett ki, mint a szocialista országgyűlés, mindent lehet amennyiben az belefér a szovjetunió ideológiájába
az átlagember meg nem nagyon okoskodhatott a gyakorikérdéseken naphosszat, de nem hiszem hogy sokat vakarták a fejüket, a népiskolák kora ugyanis 100 évvel később, Klebelsberg alatt épül ki
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!