Ha Magyarországon ezek a bérigények, akkor miért nem harcolnak érte az emberek?
A bérigények a cikkben egyáltalán nem eltúlzottak vagy földtől elrugaszkodottak.
Ausztriában egy gyengébb képességű takarító megkeres ennyit heti 36 órában.
A probléma, hogy az emberek belenyugszanak abba, hogy a vállalat, azt mondja "csak ennyit tudok adni".Ezt nem szabadna elfogadni, különösen, ha nemzetközi multinacionális cégről van szó, ugyanis náluk akkora pénzek mozognak, mint Málta GDP-je.
Olyanok, mint a kókusz, be kell őket törni,hogy elérd a nedvet.
Emiatt nem értem, hogy miért nincsenek naponta sztrájkok.Nem lenne muszáj mindenütt, ha mondjuk egy cégnél sztrájk lenne és elkezdené teljesíteni a követeléseket, akkor a versenyben maradás miatt a többi hasonló profilú cégnek is muszáj lenne emelnie.Láncreakció.
Viszont ameddig a követelések nem teljesülnek, addig a kisujját sem szabadna mozdítania senkinek, a vonatok nem gurulnak egy centit sem, nincs műszaki fejlesztés az ipari cégeknél, nincsenek feltöltött polcok a boltban...stb....stb
Sokan szidják a déli országok lakót,hogy micsoda lusták.Igen, lusták egy kicsit, de mégis kiharcolták azokat magas béreket, jó munkakörülményeket.
Nyugat-Európában sem úgy pottyant az emberek ölébe a magas életszínvonal, jó munkakörülmények, illetve, hogy sok esetben a munkáltató hímes tojásként kell,hogy bánjon a munkavállalókkal.Hanem, úgy harcolták ki baromi sok sztrájkkal, érdekérvényesítő szervezetekkel.
Mivel az utóbbiak Kelet-Európában hiányoznak, az államnak kellene helyettesítenie azt, azzal, hogy előír egy mondjuk 7 éves tervet, amit teljesíteni kell.Benne az állna, hogy a béreknek évente X százalékot emelkednie kell.
Egy ilyen közvéleménykutatás nem mutat teljes képet mert nem kérdezték meg mindegyiket. Mint amikor informatikus hiánról beszélnek aztán ezt csak néhány multi hintette el mert nem találnak munkaerőt és közben én közben informatikusok ezrei vállalkoznak (és megy nekik) mert nem találtak munkát. Vagy mint az átlagbér ami minden hír szerint 200 ezer feletti közben az emberek többsége 100 ezer körül keres. Amikor majd kikerülnek az életbe beállnak majd ők kevesebbért is - mert a szükség nagy úr - egy kisebb részük meg majd kimegy külföldre de csak ha már megvan hozzá a háttér mert az elinduláshoz is tőke kell. Persze mire ezek a gimnazisták végeznek az egyetemmel is - addigra már tényleg annyi lesz a valódi átlagbér mint amit most szeretnének.
A magasabb bérekért már megkezdődtek a harcok. Egyre gyakoribbak a sztrájkok. Ennek nem egyik napról a másikra lesz eredménye hanem egy folyamat. Ha mindenhol ltalánosak lesznek a sztrájkok és egy ember se fog munkába állni 200 ezer forint alatt az egész országban akkor már tapasztalható lesz a változás. Nem kis részben egy jó vezetés is kéne az ország élére amelyik becsületesen minden fillért a megfelelő helyre tesz a gazdaság érdekei szerint (és nem a saját egyéni érdekeit nézi).
"... az államnak kellene helyettesítenie azt, azzal, hogy előír egy mondjuk 7 éves tervet, amit teljesíteni kell.Benne az állna, hogy a béreknek évente X százalékot emelkednie kell"
Az állam mégis milyen jogon írja elő a magántulajdonban álló cégeknek az általános béremelést? Nem kötekszem, csak nem értem, hogy ha nincs tulajdoni hányada az államnak egy cégben, akkor hogyan utasíthatja arra, hogy mennyit fizessen a dolgozóinak - a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásán kívül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!