Azért alakultak ki ennyire az alacsony bérek Kelet-Európában, mert a régi szocialista rendszerben nem volt népszerű a tanulás? Nyugaton más volt?

Részben igen.

Az,hogy a lakosság nagy része tanulatlan volt az a rendszer sajátossága volt.A "munkásosztály" felszínen tartásának komoly prioritása volt.

Viszont a rendszerváltás után felgyorsultak a folyamatok, exponenciálisan növekedni kezdett a diplomások, középfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Az ország pedig nem tudja követni, sokszor a gazdasági, jogi, illetve némelyik mérnöki diplomával nem olyan könnyű állást találni.

Vagyis, a lakosságnak megy az átállás a szociból, de az országnak nem, túl kevés a diplomás munkahely, meg a középfokú is és túl sok a betanított munka.

Nincs is igény magasabb bérekre,még most sem.

Akkor meg még internet sem volt,aki nem járt külföldön azt sem tudta milyen élet van nyugaton.

Volt olcsó sör,"mindenki dolgozott",az is aki csak állt.

Ma már kicsit másabb,a fiatalabb generáció már látja,hogy hogyan is lehet élni.

Drága elektronikai eszközök,drága ruhák,minőségi étkezés,nyaralás,testépítés,fittnes,kozmetika,esztétika

Még a proliknak erre nem volt igénye,mert azt sem tudta mik ezek.

Az a baj, hogy te is mint oly sokan azt hiszi, hogy az oktatástól majd fejlődik egy ország, hát nem! A legszebb példa erre a banánköztársaságok története, azok egy időben a GDP 10-15%-át költötték oktatásra, és azóta is a világ legfejlettebb régiója, vagy nem.

Nem, épp fordítva a tőkétől lesz oktatás, ha sok tökét halmoznak fel, akkor az alja munkát ki lehet szervezni más országba, és akkor a sok munkanélküli ráér tanulni, mert a többi csóróbb ország majd elvégzi a piszkos munkát és utána lehet sápítozni arról, hogy az oktatás majd kiemel a szegénységből, pedig dehogy fog.

Az első válaszoló korrektül leírja, a ma helyzetet Magyarországról, csak ő sem érti, azért nincs sok diplomás igénylő munkahely, mert nincs szükség diplomásra egy ilyen országban az ország meg azért ilyen mert tőkehiányos. Lehetne a magyarok 100%-a diplomás jobban akkor se élnénk semmivel.

Az országok gazdaságának fejlesztése kérdező pedig úgy indul, hogy kirabolunk valakit, aki nálunk szegényebb. Ezt lehet társadalmon belül csinálni vagy lehet gyarmatosítással, illetve befektetésekkel.

Találj valahonnan évente néhány tízezer milliárdot (tehát lopd el valakitől) és lesz jólét itthon is.

Egyébként nem tudom feltűnt-e de ezekre az állítólagos proli lumpen kapálós munkákra igenis szükség van, itt nem arról van szó, hogy a hülye csak erre jó, hanem erre van szükség. Ha egy utcaseprőnek hat diplomája van és három nyelven beszél, akkor is utcaseprő marad, ha egyszer akként fizetik meg a legjobban, mert arra van szükség.

Csak érdekesség Svájcban jóval kevesebb a diplomás mint Magyarországon, hogy nyomorognak szegények...

Utolsó!

Az állami iskoláról csak annyit,hogy mióta nem tanulok iskolában angolt,sokkal többet tanultam meg netről.

Az állami iskolákban 30-35 fős osztályok vannak,még a magániskolákban ennek fele vagy harmada.

Vannak eszközök.

A háború befejeztével például Ausztria is épp olyan szegény volt mint Magyarország és a tanult emberek száma sem volt több. Ezt apám szokta mondani aki élt ott is eleget. Viszont a kérdés mégis jó helyen tapogat. Mert ahogy mondják, a siker fejben dől el. Ausztriában maszekvilág volt, az egyénnek érdeke volt hogy a saját tulajdonában lévő megélhetési forrásaival felelősségteljesen és hatékonyan bánjon. Ez gazdaságilag is megmutatkozott. A fejlettebb gazdaság persze képzettebb szakembereket is kívánt.

Míg Magyarországon az állami tulajdonban lévő gazdaságokat senki sem érezte sajátjának, csak egy olyan helynek ahova kötelező bemenni dolgozni, ahol lehetőleg minél kevesebb munkával el kell tölteni az időt és a lehető legtöbbet kivenni a közösből. És persze a képzés tekintetében sem az volt a cél hogy tudást szerezzenek az emberek hanem papírokat, hogy "ne kelljen dolgozni". Így mondták akkoriban. Ilyen induló alapokkal nem lehet csodálkozni ha a rendszerváltás sem hozott kánaánt. Mert az emberek fejében nem az van mint a nyugati lakosságéban. Vadprivatizáció történt és gyarmatosítók ide hívása, akiket multiknak hívunk vagy külföldről beáramló tőkének. De ők sem gazdái az országnak.