Ha fennmaradt volna az Osztrák-Magyar Monarchia, akkor mára (vagy a közeljövőben) kb annyian beszélnénk magyarul, mint Írországban írül?

'Nem hagyja cserben a barátait mint olyan a sokan'

Erre azért nem vennék mérget.

Akkor mondj egy példát a történelemből amikor nem volt ferr a magyar mint szövetséges..

Hogy most egyenként milyenek a magyar embrek az egy külön kredit..

Horthynak is volt kiugrási kísérlete, csak neki nem sikerült. Nemcsak a románoknak jutott eszükbe átállni.

Na meg most is épp a saját politikai-katonai szövetségeseink ellen küzdünk, őket áruljuk el, megszegve egy sor, önként aláírt nemzetközi egyezményt. És az ellenséggel barátkozunk Moszkvában...

'Akkor mondj egy példát a történelemből amikor nem volt ferr a magyar mint szövetséges..'

Dualizmus: külpolitikai téren nem mutattunk sok együttérzést a csehek irányában, akik a miénkhez hasonló jogállásért küzdöttek, továbbá támogattuk Bosznia-Hercegovina bekebelezését, pedig a lakói nem szándékoztak a Monarchiában élni.

Habár az igazsághoz hozzátartozik, többnyire nem voltunk olyan helyzetben, hogy másokon segítsünk.

A T. hozzászólók jól nekieresztették fantáziájukat, mert csak a nyelvről szólt a kérdés, de mindenről beszéltek. Szerintem az lenne ma a helyzet (bár lenne!), mint Finnországban, ahol minden érettségizett finn tud svédül. Minden középfokú képzettségű magyarnak természetesen kellene tudni németül.

Hogy én is nekieresszem a fantáziámat:

-- Mi lett volna, ha marad a Monarchia?

-- A magyar ipar az osztrákoknak (németeknek) dolgozik.

-- És mi van ma?

-- Lásd a 2.pontot.