Kik vagy mik voltak a leventék?

Leventék

A leventék

A trianoni békeszerződés a hazai katonai viszonyok terén is változást hozott. Az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartása helyett, a katonai előképzés legfontosabb színtere a leventeintézmény lett, ami kettős irányítás alatt működött. Az egyik az Országos Testnevelési Tanács volt, a másikat a tanács tábornoki rangú társelnöke vezette. Egy 1921. évi törvénycikk meghatározta, hogy az iskolát elhagyó férfiaknak 12 éves koruktól 21. életévük betöltéséig kötelezően részt kell venni a leventeképzésben.

A leventeintézmény elsősorban azt a célt szolgálta, hogy - elsősorban a sport terén - megadja azt a fizikai nevelést, ami az ifjúságot egy esetleges háborús szolgálatra is felkészíti és megedzi. Ezen kívül kialakította a tudatos nemzeti érzést is.

A leventeintézmény

Ez intézményekben az oktatók gyakran hivatásos tisztek voltak, akik elvárták az engedelmességet, és a fegyelmet. Az intézményről elterjedt szigorúság híre miatt, a leventemozgalom nem is volt túl népszerű. Ezért a honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. az iskolai ifjúság részére kötelezővé tette a leventeképzést. A kormányzó pedig 1941. július 18-án rendeletileg a "Legfelsőbb Elhatározás" útján "az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról" címmel szabályozta a kérdést. Felállították a Honvédelmi Minisztérium VIII. Csoportját "a testnevelési és sport vonatkozású ügyek intézésére".

A leventeképzés a következő feladatokból állt:

1.Valláserkölcsi alapon nyugvó, katonás, hazafias nevelésből.

2.Testnevelésből és egészségápolásból.

3.Katonai előképzésből és légvédelmi oktatásból.

4.Öntudatos állampolgári életre nevelésből.

5.Az iskolában szerzett műveltség bővítéséből és emeléséből.

A képzést az ifjú leventék korához, szellemi adottságához és fizikai erőnlétjükhöz szabályozták. Így három korcsoportot hoztak létre:

I. korcsoport: a leventeapródok (12-14 évig).

II. korcsoport: az ifjúleventék (15-17 évig).

III. korcsoport: a leventelegények 17 évtől felfelé.

Minden egyes korcsoport végén gyakorlati vizsgát, ún. próbát kellett tennie a leventének. Ez az általános magatartás, testnevelés, egészségápolás, levente tudnivalók, leventeszolgálati szabályzatok gyakorlati ismeretéből állt, valamint a céllövészet, katonai előképzés, térképismeretek, honpolgári, honvédelmi és katonai alapismeretek biztos tudásából. Az életkor emelkedésével a követelmények színvonala is egyre magasabb lett.

Most bemutatunk néhány érdekes részletet a Leventekönyvből:

LEVENTE-KÖSZÖNTÉS: SZEBB JÖVŐT!

LEVENTEFOGADALOM:

Fogadom, hogy teljesítem levente-kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és honfitársaimnak tartozom!

LEVENTETÖRVÉNYEK

1.A levente Istenfélő és hazájához mindhalálig hűséges.

2.A levente előjáróinak bizalommal és készségesen engedelmeskedik.

3.A levente kötelességét híven teljesíti.

4.A levente mindenkor igazat mond.

5.A levente lovagias.

6.A levente a zászlót és bajtársait sohasem hagyja cserben.

7.A levente legfőbb kincse a becsület.

A levente-kiképzési évet ünnepélyes istentisztelettel kell megkezdeni és befejezni. Ezeken a levente köteles megjelenni.

KÖTELEZŐ ÜNNEPÉLYEK

•Március tizenötödike;

•Magyarország Kormányzójának születése (június 18) és névnapja (december 6)

•Május hó utolsó vasárnapja, a hősi halottak emléknapja.

•Augusztus húszadika, Szent István első magyar király emléknapja.

•Október hatodika, a tizenhárom aradi vértanú halálának gyászünnepe.

Minden év május havában ünnepélyes leventenapot kell tartani, amelyen a leventapródokat ünnepélyesen felavatják, és amelyen fogadalmat tesznek.

A kiképzési év végén a leventeintézményből kilépő leventelegényeket ünnepély keretében kell elbocsátani. Ezeken az ünnepi napokon a levente a leventecsapattal (zárt rendben) köteles egyházának istentiszteletén megjelenni.