Budapestet a bombázások után miért nem modernabb szerkezetűre építették át?

Győr úgy emlékszem súlyos nehézségekkel küzdött mielőtt megépült volna az elkerülő út.

Budapest esetében szerintem örültek ha helyre tudták állítani az épületek egy részét. Ha új utakat terveztek volna, akkor új házak kellettek volna. Na most az 1940-es évek második felében erre pénz nem volt. Később a Kádár korban azért már volt szerkezetátalakítás, ennek egyik nem szép, de példája Óbuda, vagy Kőbánya, vagy Pesterzsébet.

Győr nem autós, hanem gyalogosbarát varás. A parasztelosztóból 30 percen belül a város igen jelentős részébe el tudsz jutni lábon is, nem lehet Budapesttel összehasonlítani. Vagyis amihez lehetne, az a belváros, ami az autósok elől amúgyis el van zárva - na az lenne Budapestnek a következő lépcsőfok, nem a soksávos utak.

De amúgy nem volt olyan orbitális az a bombázás, hogy lehetőséget adjon egy teljesen új infrastruktúra kiépítésére. Egy háború utáni hiperinflációt követően meg pláne nem.

Csak most érzed régies szerkezetűnek, a XXI. században. A II. VH után igenis egy korszerű világvárosi szerkezetű volt a Kis- és Nagykörúttal, a sugárutakkal. Nem az akkori várostervezők tehetnek röla, hogy ez a szerkezet lett a város csapdája is, ezt a szerkezetet vitték tovább, Hungária krt. és M0. A sugárutak ugyan szépek, da ahogy közeledünk a Belvároshoz, látványosan bedugulnak, mert nincs a végükön elosztó hálózat, rendszerint bonyolult csomópontban végződnek. Pl. Fogarasi út Kerepesi út találkozása, vagy Baross utca Üllői út.

Én nagy problémának látom a vasútvonalak által lezárt területek megfelelő összekötésének hiányát, az alul- felüljárók kis kapacitását, nem megfelelő kiépítését. Pl. Kőbánya Liget tér vagy Egressy út.