Ha a 90-es években Surányira bízzuk a magyar gazdaságot egészen mostanáig, akkor már Csehország, vagy akár Szlovénia szintjén lennénk?

Tudod Te ,hogy ki volt az a Surányi?Bokrossal együtt tették tönkre az országot.Már semmi nem lenne magyar kézben ha bármit is rábíztunk volna,és Albánia szintjén vegetálnánk.

Többek között eladta az ország aranytartalékát,amiért a mai napig nem vonták felelősségre.

Surányi és Bokros gazdaságpolitikája sikeres volt abból a szempontból, hogy stabilizálták az államot, költségvetést, gazdaságot, elhárult az államcsőd veszélye. Ugyanakkor a kiigazítások, megszorítások sok áldozattal is jártak, ezért politikailag itthon népszerűtlenné váltak. A manapság sokat bírált IMF által meghatározott liberalizációs folyamatnak előnyei és hátrányai is voltak. A nyitás segítette a fejlődést, ugyanakkor talán túl gyorsan, elhamarkodva ment végbe és a liberalizáció, privatizációk során felmerült a korrupció gyanúja, a multik visszaéltek erőfölényükkel. Nagyrészt a későbbi években is érvényesült ez az irányvonal, 2010-től lett fordulat, amikor a Fidesz és Matolcsy meghirdette az "unortodox" gazdaságpolitikát, a harcot az IMF neoliberális irányával szemben és sok szempontból szembefordult a külföldi bankokkal, egyéb szolgáltatókkal.

Surányi és utódai stabilizációs programja később a 2000-es évektől az instabilitást is növelte közvetve. A magasan tartott jegybanki kamatok ugyan megfékezték az inflációt, segítették a külföldi tőke beáramlását a pénzügyi szektorba, stabilizálták, erősítették a forintot, ugyanakkor ez volt a kiváltó oka a lakossági devizahitelek elterjedésének is, mely a gazdasági válság kitörése után súlyosan visszavetett sok magyar családot és a gazdaságot. Surányinak az is felróható, hogy pont akkor adta el Magyarország aranykészleteit, amikor az aranyár történelmi mélységben volt, míg a következő években hatalmasat emelkedtek az aranyárak. A hibás spekuláció miatt a jegybank két milliárd dollárt bukott.

Sok mindent lehetett volna jobban csinálni a rendszerváltás után, Magyarország sajnos lemaradt a régióban. Ugyanakkor a kérdésben példaként hozott Csehország, Szlovénia már évszázadok óta jelentősen fejlettebb, mint Magyarország, ez így volt a rendszerváltáskor is, előnyösebb helyzetből indultak és várhatóan marad az előnyük a következő évtizedekben is. Lengyelország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia hasonló szintről indultak 1990-ben, de már közülük is szinte mind lehagyta Magyarországot a gazdasági fejlettségben.

"Nem értesz a közgazdaságtanhoz."

Ha te értesz, miért kérdezel ilyen ostobaságot?!

Itt attól függ az eredmény milyen időtávon nézzük a befektetési döntést, annak eredményességét. 10 éves időtávon jónak, tűnik, hogy dollárba fektettek arany helyett a '90-es évek elején. Hosszabb 20-25 éves távlatban viszont az arany ára jóval jobban növekedett, mint az alternatív dollár (vagy euró) kötvények hozama.

Így változott az arany ára:

[link]

Nagy növekedés volt a 2000-es években.

Ezzel szemben a dollár kötvények hozama folyamatosan csökkent:

[link]

Így az eredmény kb. 1,5-1,6 milliárd dollár hozamkülönbség a két befektetés között. Jobban megérte volna aranyban tartani a Jegybank tartalékát.