Miért nem adnak a románok autonómiát Székelyföldnek valamint a szlovákok csallóköznek?

Mert ők inkább asszimilálni szeretnék a magyar kisebbséget ahelyett, hogy a fennmaradását segítenék!

Az EU-t meg hagyjuk!

Miért adnának? Ők a saját nacionalizmusukat akarják erősíteni, és amíg nincs elég erős nyomás, hogy autonómiát kapjanak az adott régiók, addig semmi okuk nincs ilyenre. Csúnya dolog, de hát a magyarok is így tettek, amikor fordítottak voltak az erőviszonyok.

Ami az EU-t illeti, ne felejtsük el, hogy nem egy EU-tagállam van, amely saját kisebbségeivel viaskodik (Spanyolország, Belgium, egyelőre Nagy-Britannia, valamilyen szinten még akár Franciaország is). Ha most elkezdenének mindenhol minden nemzeti kisebbség követeléseiért kiállni, akkor az összes többi országban is ugyanez kezdődne, ezt pedig egyesek nem akarnák.

Az államok közigazgatási berendezkedése tagállami hatáskör az EU-ban, mások nem szólhatnak bele. Románia, Szlovákia is megteheti, hogy a megyéket, régiókat direkt úgy alakítják, hogy ne legyen sehol magyar többségű terület. A decentralizáció sem kötelező, egyébként Magyarország is sok szempontból inkább a központosítás felé halad, nem pártolja a kormány a helyi autonómiákat. Az EU-ban a kisebbségek önrendelkezéséhez való joga, inkább kulturális, politikai önrendelkezést jelent, nem területi autonómiát. Tehát például szabad nyelvhasználat, nemzetiségi iskolák, magyar kulturális rendezvények, alakulhatnak magyar szervezetek, pártok. Ezeket az alapvető jogokat megadják a környező országokban, igaz a jogszabályokat gyakran nem tartják be, a gyakorlatban sokszor sérülnek ezek a jogok.

A nemzetiségi alapú területi autonómiákat több ok miatt is ellenzik. Az államok hagyományosan asszimilációra törekednek. A nacionalista szavazók nagy tömegben vannak jelen a régiónkban, a nagy pártok, kormányok nem akarják elveszíteni őket. Ha szlovák, román, szerb kormány nagy engedményeket tenne a magyar kisebbségeknek, az politikai hátrányt, népszerűségvesztést jelenthet számukra. Másrészt az állam célja a területeinek védelme. A szeparatisták ellen szinte minden állam, kormány fellép. A kisebbségi területi autonómia igényekben sokan a szeparatizmus első nagy lépését látják, félnek attól, hogy az ország területeket veszíthet. Ez persze nem feltételen igaz, ugyanakkor a közelmúlt európai történelmét megnézve, szerintem érthető az aggodalom. Azerbajdzsántól elszakadt az örmény autonóm terület, Hegyi-Karabah. Oroszországban Tatárföld mondta ki a függetlenséget, de ott ebből nem lett háború a 90-es évek elején, sikerült békésen megegyezni. Szerbia déli autonóm tartománya, Koszovó egyoldalúan elszakadt nyugati nagyhatalmi támogatással, nem tűnik reálisnak, hogy visszakapják. A nyugati nyomás ellenére még Szlovákia, Románia sem volt hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét. Grúziában a korábbi autonóm tartományok Abházia, Dél-Oszétia szintén egyoldalúan elszakadtak orosz támogatással. Ezt Grúzia sem akarja elfogadni. 2014-ben a Krími Autonóm Tartományt és Szevasztopolt veszítette el Ukrajna, miután alkotmányellenes módon azok parlamentjei kimondták az egyoldalú elszakadást, orosz támogatással népszavazást tartottak, majd csatlakoztak is Oroszországhoz. Nyugat-Európában is vannak példák, amiket aggasztónak találhatnak. Skócia 1997-ben kapott széleskörű autonómiát, saját parlamentet, kormányt, majd 2014-ben már függetlenségi népszavazást tartottak. Egyedülálló módon ezt a brit kormány is támogatta vagy legalábbis elfogadta. Most megint téma, hogy Skócia újra akar szavazni a politikai változások miatt. Spanyolországban Katalónia, Baszkföld a 80-as években kapott autonómiát. A katalán kormány már ott is függetlenségi népszavazást akar tartani, de ezt a madridi kormány ellenzi.

Egyébként én személy szerint egy kicsit viccesnek tartom azt, hogy általában a nemzetállamokhoz ragaszkodó politikusok (és nemcsak nálunk, hanem más országokban is) mindig ezredéves (meg még régebbi) nemzetállamokkal példálóznak, pedig a mai értelemben vett - és ezen politikusok által is vallott - nacionalizmus egy meglehetősen újkeletű, 18-19. századi találmány, a mai modern nemzetállamok szinte mind a 19. század folyamán alakultak ki (az első ilyen volt a 19. század közepén a Piemonti Köztársaságból kinövő egységes Olaszország pl.). Azelőtt mind multinacionális/multikulturális országok voltak, még Magyarország is.

Azelőtt, már az ipari forradalom meglétével is, de leginkább feudális, földtulajdonlás alapján húzódtak a "határok". Konkrétan az a terület tartozott pl. Magyarországhoz, ami terület birtokosa egy, a magyar koronára felesküdött (azaz a mindenkori magyar király/kiránynő hűbérese) földesúr volt. Akkor is, ha a földbirtokos és a terület lakosai tótok voltak, vagy horvátok, vagy románok.

A "nemzetállam" koncepciója szerintem a 21. századra - tekintve, hogy nemcsak az információáramlás, de a fizikai távolságok is baromira "lecsökkentek", sokkal könnyebb A-ból B-be eljutni, akár költözni-telepedni is - egy meglehetősen túlhaladott fogalom, ehhez ragaszkodni ugyanolyan dekadens felfogás, mint annak idején, 150-160 éve a feudális viszonyokhoz.

A kérdés jogos. Naivan azt hittük, az EU csatlakozás megoldást hoz a határon túliaknak.

A szlovákiai magyarok aránya összevethető a finnországi svédek számával. Finnországban a svéd hivatalos nyelv és mindenhol, minden tábla kétnyelvű.

De megnézhetjük pl. Wales - t, Baszkföldet, Dél - Tirolt, Katalóniát stb. Európában mindenkinek minden jár, csak a magyarnak nem. Mindenki valami hatalmas emelkedett gondolkodó, csak a magyarok rágódnak csökönyösen afféle nemzeti sorskérdéseken, meg gondolkodnak nemzetállamokban.

Előző: azért a szlovákiai magyarok helyzetét nem nagyon lehet összehasonlítani a fennosvédek helyzetével. Kezdésnek: a svéd hagyományosan az arisztokrácia nyelve volt, ezért a mai napig aránytalanul sok fennosvéd tagja a politikai/gazdasági elitnek, másrészt a fennosvédek nem svédnek, hanem finnek vallják magukat, csupán a nyelvük más. Természetesen van egyfajta fennosvéd közösségtudat, de nem tartják magukat külön nemzetnek. Próbáld meg egy szlovákiai/erdélyi magyarnak megmondani, hogy ők igazából románok, csak magyar anyanyelvvel.

Forrás: itt lakom 3 éve.

"Próbáld meg egy szlovákiai/erdélyi magyarnak megmondani, hogy ők igazából románok, csak magyar anyanyelvvel."

És? Nem azok, nem románok magyar anyanyelvvel, ez tény. Ha egy finnországi svéd finn öntudattal rendelkezik az az ő dolga. Az erdélyi magyar nem román, függetlenül attól, mit mondanának neki.

A finnországi svéd ajkúak minden előnyt élveznek, dacára, hogy - ahogy te fogalmaztál - finn nemzetiségűnek vallják magukat.

A szlovákiai magyarok nem élvezik ugyanazokat az előnyöket, magyar anyanyelvűek és - többségében - magyarnak vallják magukat.

Akkor ez diszkrimináció? Tehát valljam magam a többséghez tartozónak, akkor megkapom a "jussom", ha nem, akkor meg pofa be? Így működne a finn demokrácia? Alig hiszem.

Tehát valóban nem összehasonlítható ebből a szempontból.

A felvidéki magyaroknak több oka és joga lenne a hasonló lehetőségekkel élni, mint finnországi svéd közösségnek.

Csak nem azt akarod mondani, onnan fentről, a skandináv jogállamból, hogy erre csakis akkor tarthatnának igényt, ha szlováknak vallanák magukat? Valamint azt, hogy kedvezményekért cserébe az államnak joga lenne meghatározni kik is ők?