Ha kitörne a 3. világháború vagy régiónkban egy nagy kiterjedésű konfliktus, akkor lehetne hazánk a nevető harmadik?
Tehát kimaradnánk belőle vagy legalábbis nem nagy erőkkel vennénk részt benne, s utána a katonailag és etnikailag legyengült szomszédainktól pl. visszaszerezhetnénk így a területeinket?
Gondolkodik vajon ilyen forgatókönyvben valamely politikai erőnk? Melyik mit lépne ilyen esetben; ki merne élni a történelem kínálta lehetőséggel?
"Ha kitörne a 3. világháború vagy régiónkban egy nagy kiterjedésű konfliktus, akkor lehetne hazánk a nevető harmadik?"
Szerencsére ez nem fenyeget ma minket. Ukrajnában van ugyan "polgárháború", de ez nem igazán fog kiterjedni.
Másrészt ha lenne, eléggé valószínű, hogy nagyon hamar beavatkoznánk.
"Tehát kimaradnánk belőle vagy legalábbis nem nagy erőkkel vennénk részt benne, s utána a katonailag és etnikailag legyengült szomszédainktól pl. visszaszerezhetnénk így a területeinket?'
Nincs semmi értelme ennek az egésznek.Annyira nem fognak legyengülni.
Lecsapna minket a kedves szomszédok, mint a legyet.
Volt már errefelé két világháború és korábban számtalan kisebb-nagyobb fegyveres konfliktus, azt' valahogy egyikből sem sikerült kimaradnunk. Persze ebben vastagon benne volt az akkori politikai elit és társadalom hülyesége is, de akárhogy is nézzük, itt, Közép-Európában, az orosz és nyugati érdekszféra határán baromi nehéz bármilyen nagyobb méretű konfliktusból kimaradni. Spanyolországnak összejött a semlegesség, mert ők kieső területen vannak, a harcoló felek utánpótlását, felvonulását meg lehet oldani nélkülük. Svájc is megkerülhető, a skandináv államoknak sem kell feltétlenül nyakig belemászniuk minden lövöldözésbe, de itt, a Kárpát-medencében mi nem tudjuk megúszni a sűrűjét. Ez van, kellett nekünk épp itt hont foglalni.
Az ilyen forgatókönyvnek szerintem túl sok esélye nincs, ha egy háborúhoz kapcsolódóan területeket próbálnánk visszaszerezni, arra inkább a románoktól 1944-ben látott köpönyegforgatás a megfelelő módszer. Na de mi, nyakas magyar parasztok nem vagyunk ám ilyenek, mi akkor is büszkén, emelt fővel menetelünk, ha már függőleges a lejtő a talpunk alatt, mer' mink nem fordulunk meg.
Nos, a második vh. óta már volt erre lehetőségünk. Sőt a r̶e̶n̶d̶s̶z̶e̶r̶v̶á̶l̶t̶á̶s̶ Szu. felbomlása óta is.
Raffay Ernő kutatja és vannak ezzel kapcsolatos előadásai youtube-on.
Szerinted mennyire érdekelte ez a politikai erőinket, mennyire éltek a kínált lehetőséggel?
#4.: "holmi területek miatt..."
Csak szólok, ha eddig még nem jöttél volna rá, hogy az ország számára ezek a területek adnak mindent: nemzetet, lakosságot, termőföldet, nyersanyagot, lehetőségeket, stb. de még te is a két talpacskáddal ezt tapodhatod.
Értéktelen terület pedig nincs, csak rossz gazda, aki nem tud élni a lehetőségekkel.
Persze, hogy nincs értéktelen terület, de már mint korábban kifejtettem neked, egy Kárpátalja és Erdély és a Vajdaság bizonyos részei (bár ezek is elég kérdésesek) döntenétek esetleg csatlakozás mellett.
Ha Kárpátalja hozzánk csatolódna, felmennének az árak minden területen: szolgáltatások, élelmiszerek, szórakozás stb... Csakhogy a bérek nem feltétlenül... Kárpátalja felzárkóztatásához, hogy ne tegyük tönkre az ott élő magyarok (és ukránok, ruszinok) életét vehetnénk több milliárd dollár/euró hitelt.
Szép dolog az álmodozás, de ez azért álmodozás is marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!