Miért is fakad egy tőről a Fidesz meg az MSZP?

lfogadta az országgyűlés az új titoktörvényt. 2010. április 1-jétől minden irat titkos lesz, amire valaki ráüti a „nem nyilvános” pecsétet. A képviselők közül 332-en szavaztak igennel és 17-en nemmel. Az MSZP és a teljes jelen lévő Fidesz-KDNP frakció kivételesen nagy egyetértésben bólintott rá a törvényre. Fogarasi László jogászt, a Jobbik szakpolitikusát kérdeztük.

bar!kád: A Fidesz és az MSZP is megszavazta az új titoktörvényt a minősített adat védelméről (2009. CLV. tv.). A jelentőségéhez képest szinte teljes médiaelhallgatás mellett született meg a kétharmados egyetértés. Mi lehet ennek az oka?

Fogarasi László: Az, hogy a titoktörvényt nem kísérte, és a Jobbikot leszámítva ma sem kíséri médiaérdeklődés, nem meglepő. A titokvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések döntő befolyással vannak a hatalmon lévők, illetve a politikai váltógazdaságra berendezkedett hatalomra törekvők működésére, illetve lehetőséget teremthet a hibák elfedésére. Az ember már fel sem kapja a fejét a naponta felszínre kerülő korrupciós ügyletek kapcsán, és ez csak a felszín, amely a média érdeklődési küszöbét eléri. Az ország tele van a politikai rendszer szereplői által elkövetett bűncselekményekkel, önkényes hatalmi cselekményekkel és visszaélésekkel. Realistán szemlélve a magyar közállapotokat és a médiát, látható, hogy igen kényelmes számukra az előre leosztott szerepekkel működő politikai váltógazdaság. Ez az oka annak, hogy hosszú évek kínlódását követően, ily csendben került elfogadásra a törvény és a Jobbikot, illetve néhány érdekvédelmi szervezetet leszámítva, azóta se foglalkozik vele senki. A Fidesznek és az MSZP-nek a hatalombiztosítási- és gyakorlási technikái, illetve e tárgyban a jövőről alkotott elképzelései megegyeznek.

b.: Mi változott meg az új szabályozással? Mi a véleménye arról, hogy a jogvédők szerint az új törvény elfogadásával önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, továbbá a törvénysértések is kiválóan elrejthetőek, hiszen csak titkosítani kell az adott dokumentumot?

Fogarasi: A legfontosabb változás, hogy a korábban közismert kifejezések, mint az államtitok, illetve a szolgálati titok megszűntek. Helyettük alkotta meg a törvényalkotó a már korábban is ismert kifejezést, a minősített adat fogalmát. Az eddigi törvény I-es számú melléklete igyekezett pontosan és részletesen meghatározni azt, hogy mikor, milyen adat minősíthető állam- vagy szolgálati titoknak. Az új szabályozás szerint akkor lehet egy adatot minősített adattá nyilvánítani, ha az a Magyar Köztársaság szuverenitása, területi integritása, alkotmányos rendje, honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, bűnmegelőzési, igazságszolgáltatási, központi, pénzügyi, gazdasági tevékenysége, külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai, állami szerv illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása szempontjából védendő értékkel bír. Azaz szinte bármit, bármikor titkosítani lehet. Ez a jelenlegi szabályozás legfőbb hibája. A túlzott konszenzuskeresés a felek között olyan semmitmondó megfogalmazásokat és szövegkörnyezetet eredményeztek, amelyek lehetőséget teremthetnek a törvényes kereteket túllépő eljárásoknak, illetve a törvénytelenségek és a szakmai hibák örökre elfedésének. Ma, amikor a hatalmat átszövi a korrupció, és amikor a mentelmi jog hiányában a parlament egynegyede ellen folyhatna bűnügyi nyomozás, egész egyszerűen elképesztő fenyegetést jelent. Most már törvényi felhatalmazás alapján, az általuk irányított szervezetek útján bárkiről, bármilyen szervezetről, pártról, titkos adatokat lehet gyűjteni, és azokat önhatalmúlag fel lehet használni. A törvény szinte kategorikusan kizárja, hogy a törvénytelenségek valaha is napvilágra kerüljenek. A felhalmozott adatokat gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül tudja használni egy olyan személyi kör, amelynek tagjai között magasabb a bűnügyi fertőzöttség, mint jó néhány hátrányos településen.

b.: Mi a véleménye arról, hogy nem kérheti bárki az adatok minősítésének felülvizsgálatát, sőt az MSZP-s Tóth Károly javaslata is elfogadásra került, miszerint az indokolatlan titkosítások megszüntetését csak az ombudsman kérheti a bíróságtól?

Fogarasi: Egy jogállam fontos jellemzője, hogy azok, akiknek a nevében a közhatalmat gyakorolják, ellenőrizni tudják a hatalmon lévőket. A törvény ebben a formában ezt szinte kizárja. A titkos információk komoly fegyvert jelentenek az azzal rendelkezők kezében, de ne feledjük, hogy ezzel csak élni szabad, és soha sem visszaélni. Éppen ezért a törvényt sürgősen módosítani kell, meg kell teremteni annak pontos és szabályozott rendszerét. Azt senki ne gondolja komolyan, hogy egy olyan leterhelt személy, mint az ombudsman, ezekkel a kérdésekkel érdemben tud foglalkozni, hiszen naponta ezres nagyságrendben keletkeznek a minősített adatok.

b.: Nem veszélyezteti a vélemény-nyilvánítás, az információ és a sajtó szabadságát, hogy pénz- és börtönbüntetés fenyegeti azokat, akik feltárják a titkos adatokat, még akkor is, ha ezzel törvénysértést vagy korrupciót lepleznek le?

Fogarasi: Ez a törvény alapjaiban veszélyezteti az információs szabadságot, és az emberek személyiséghez fűződő jogait. Egyrészről a mai modern technikai világban előbb vagy utóbb minden személyes adatunk, titkunk, véleményünk nyilvántartásba kerül. Innen már csak egy lépés a gondolatrendőrség felállítása, és a totális ellenőrzés rendszerének kialakítása. Ne feledjük, az ember esendő, és hibáival teljes. Gyomorforgató lehetőség olyan rendszerben élni, amely a saját polgárai totális, kontroll nélküli ellenőrzésére törekszik és mindezt úgy, hogy aki nem hódol be, az csak magára számíthat. Éppen ezért küzdeni kell a koncentrált hatalmi törekvések ellen. Csak így biztosítható Magyarország szebb jövője.