Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Jobb lenne ha így lenne...

Jobb lenne ha így lenne királyság / így működne az ország?

Figyelt kérdés

A törvényhozás az országgyűlés feladata maradna, ahová a képviselőket természetesen mi ( a civilek / a nép ) választjuk meg.

A minisztereket a pártok adják: ami párt meg van választva adja a következő minisztereket:

Belügyminiszter, pénzügyminiszter, egészségügyi- és oktatásügyi miniszterek.

De a miniszterelnököt nem ( kivéve ha nem királyság van ). Azt külön választjuk meg, feladata pedig megegyezik a jelenlegi miniszterelnök és a köztársasági elnök feladatával ( csak nem a miniszterelnököt, hanem a minisztereket válthatná le ).

A király / elnök ( amennyiben nincs király, a miniszterelnöknek lennének ezek a feladatai ) lenne a katonák legfőbb parancsnoka, ő intézné a külügyet és a hadügyet, továbbá leválthatja a miniszterelnököt. A törvényhozásba lenne beleszólása: amennyiben a törvényjavaslatot nem támogatja a képviselők 60-70%-a ( ezt el kellene ugye előre dönteni ), megvétózhatja ( amennyiben teszem azt a képviselők 80%-a támogatja, alá kellene írnia a törvényt, anélkül hogy bármit mondana ). Ezen felül egy szavazata lenne, mint bármelyik másik embernek ( képviselőnek vagy miniszternek ).


Így jobb lenne a kormány / be lehetne vezetni a királyságot? Mik lennének a rendszer legnagyobb előnyei és hátrányai?


Amire még gondoltam, hogy esetleg képviselők helyett követek lennének: minden község, falu, város ( budapesti kerület, mert egész város nagyságúak ) / járásonként / megyénként ( ezt is el kellene dönteni ) kijelölne egy képviselőt, aki az ő véleményüket adja át az országgyűlésen.


Ezt viszont utólag úgy gondolom, hogy el lehetne vetni, mert ez azt jelentené, hogy nagyon lassú lenne a törvényhozás, illetve minden embernek hetente / havonta kéne járni az adott gyűlésre, hogy megbeszéljék a követeléseiket. Ami bizony nem túl előnyös.


2016. jan. 20. 18:15
 1/2 anonim ***** válasza:

Így biztos nem.


1. Párt (külön szervezet) - Parlament (törvényhozó hatalom - frakció) - Kormány (végrehajtó hatalom - minisztertanács) három különböző jogi személy, ami bár nincsen egymástól hermetikusan elválasztva, de nem azonosak.


2. A parlamentáris demokrácia attól parlamentáris, hogy a kormányzat, a miniszterek felelősek a parlamentnek vagy a miniszterelnök konstruktív leváltásával, vagy az adott miniszter destruktív leváltásával.


3. A miniszterelnököt nem párt adja, hanem az ogy. választások alapján terjeszti a jelöltet a törvényhozás elé az uralkodó/államfő (persze ez csak konvencionális szokás), akit ha elfogad a törvényhozás, akkor az őáltala javasolt miniszterekkel EGYÜTT hivatalba lép az államfő/uralkodó kinevezése következtében. A miniszterelnök szintén egy miniszter (nem magasabb tiszt), aki akár egy minisztériumot is vállalhat. Tehát formáljogilag nincsen alá-fölé rendeltségi viszony a miniszterek között (egyéni felelősség elve).


Az egy másik dolog, hogy a II. vh. után egyre inkább monokratikussá vált a cím (un. kancellári rendszer), sőt nálunk már elnökivé vált a kormányzás.


4. "Azt külön választjuk meg, feladata pedig megegyezik a jelenlegi miniszterelnök és a köztársasági elnök feladatával ( csak nem a miniszterelnököt, hanem a minisztereket válthatná le )."


A közvetlenül választott miniszterelnök gyakorlatilag egy USA-féle adminisztrációt honosítana meg, ahol gyakorlatilag lehetetlen kormányozni.


Orbán formáljogilag nem tudja leváltani/kinevezni a minisztereit, mert ezt most is Áder teszi.


5.

"A király / elnök ( amennyiben nincs király, a miniszterelnöknek lennének ezek a feladatai ) lenne a katonák legfőbb parancsnoka, ő intézné a külügyet és a hadügyet"


A hadsereg parancsnoklata még rendben van (az máig pl. a spanyol és brit uralkodó kezében van formálisan), de a külügy és a hadügy területeibe beleszólni csak a demokratikusan megválasztott intézménynek van joga (ami lehet elnöki hatáskör, pl. Romániában, de uralkodói nem).


"Amire még gondoltam, hogy esetleg képviselők helyett követek lennének: minden község, falu, város ( budapesti kerület, mert egész város nagyságúak ) / járásonként / megyénként ( ezt is el kellene dönteni ) kijelölne egy képviselőt, aki az ő véleményüket adja át az országgyűlésen. "


Erre semmi szükség nincsen, egyéni kerületek pedig szinte minden választási rendszer van.


"A törvényhozásba lenne beleszólása: amennyiben a törvényjavaslatot nem támogatja a képviselők 60-70%-a ( ezt el kellene ugye előre dönteni ), megvétózhatja ( amennyiben teszem azt a képviselők 80%-a támogatja, alá kellene írnia a törvényt, anélkül hogy bármit mondana )."


Neee. Ez az USA-féle elnöki rendszereknek az ostobasága. Ahol a kormánynak nincsen jogalkotói szerepe, de a törvényhozást korlátlanul szabotálhatja, na már csak az hiányzik. És egy királynak milyen joga lenne a törvényt nem szentesíteni?


"Ezen felül egy szavazata lenne, mint bármelyik másik embernek ( képviselőnek vagy miniszternek )."


Kormánytagnak csak akkor van szavazati joga, ha képviselőnek választották. Az államfő/uralkodó sose lehet képviselő, minden pozíció összeférhetetlen vele.

2016. jan. 21. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim ***** válasza:
Teljesen mindegy. Ahol közös vagyon van ott megjelennek a sikkasztók, hiába vagy te becsületes képviselő a kapzsi képviselőtársak mindent tönkretesznek. lehet az bármilyen államforma.
2016. jan. 21. 23:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!