Jobb lenne ha így lenne királyság / így működne az ország?
A törvényhozás az országgyűlés feladata maradna, ahová a képviselőket természetesen mi ( a civilek / a nép ) választjuk meg.
A minisztereket a pártok adják: ami párt meg van választva adja a következő minisztereket:
Belügyminiszter, pénzügyminiszter, egészségügyi- és oktatásügyi miniszterek.
De a miniszterelnököt nem ( kivéve ha nem királyság van ). Azt külön választjuk meg, feladata pedig megegyezik a jelenlegi miniszterelnök és a köztársasági elnök feladatával ( csak nem a miniszterelnököt, hanem a minisztereket válthatná le ).
A király / elnök ( amennyiben nincs király, a miniszterelnöknek lennének ezek a feladatai ) lenne a katonák legfőbb parancsnoka, ő intézné a külügyet és a hadügyet, továbbá leválthatja a miniszterelnököt. A törvényhozásba lenne beleszólása: amennyiben a törvényjavaslatot nem támogatja a képviselők 60-70%-a ( ezt el kellene ugye előre dönteni ), megvétózhatja ( amennyiben teszem azt a képviselők 80%-a támogatja, alá kellene írnia a törvényt, anélkül hogy bármit mondana ). Ezen felül egy szavazata lenne, mint bármelyik másik embernek ( képviselőnek vagy miniszternek ).
Így jobb lenne a kormány / be lehetne vezetni a királyságot? Mik lennének a rendszer legnagyobb előnyei és hátrányai?
Amire még gondoltam, hogy esetleg képviselők helyett követek lennének: minden község, falu, város ( budapesti kerület, mert egész város nagyságúak ) / járásonként / megyénként ( ezt is el kellene dönteni ) kijelölne egy képviselőt, aki az ő véleményüket adja át az országgyűlésen.
Ezt viszont utólag úgy gondolom, hogy el lehetne vetni, mert ez azt jelentené, hogy nagyon lassú lenne a törvényhozás, illetve minden embernek hetente / havonta kéne járni az adott gyűlésre, hogy megbeszéljék a követeléseiket. Ami bizony nem túl előnyös.
Így biztos nem.
1. Párt (külön szervezet) - Parlament (törvényhozó hatalom - frakció) - Kormány (végrehajtó hatalom - minisztertanács) három különböző jogi személy, ami bár nincsen egymástól hermetikusan elválasztva, de nem azonosak.
2. A parlamentáris demokrácia attól parlamentáris, hogy a kormányzat, a miniszterek felelősek a parlamentnek vagy a miniszterelnök konstruktív leváltásával, vagy az adott miniszter destruktív leváltásával.
3. A miniszterelnököt nem párt adja, hanem az ogy. választások alapján terjeszti a jelöltet a törvényhozás elé az uralkodó/államfő (persze ez csak konvencionális szokás), akit ha elfogad a törvényhozás, akkor az őáltala javasolt miniszterekkel EGYÜTT hivatalba lép az államfő/uralkodó kinevezése következtében. A miniszterelnök szintén egy miniszter (nem magasabb tiszt), aki akár egy minisztériumot is vállalhat. Tehát formáljogilag nincsen alá-fölé rendeltségi viszony a miniszterek között (egyéni felelősség elve).
Az egy másik dolog, hogy a II. vh. után egyre inkább monokratikussá vált a cím (un. kancellári rendszer), sőt nálunk már elnökivé vált a kormányzás.
4. "Azt külön választjuk meg, feladata pedig megegyezik a jelenlegi miniszterelnök és a köztársasági elnök feladatával ( csak nem a miniszterelnököt, hanem a minisztereket válthatná le )."
A közvetlenül választott miniszterelnök gyakorlatilag egy USA-féle adminisztrációt honosítana meg, ahol gyakorlatilag lehetetlen kormányozni.
Orbán formáljogilag nem tudja leváltani/kinevezni a minisztereit, mert ezt most is Áder teszi.
5.
"A király / elnök ( amennyiben nincs király, a miniszterelnöknek lennének ezek a feladatai ) lenne a katonák legfőbb parancsnoka, ő intézné a külügyet és a hadügyet"
A hadsereg parancsnoklata még rendben van (az máig pl. a spanyol és brit uralkodó kezében van formálisan), de a külügy és a hadügy területeibe beleszólni csak a demokratikusan megválasztott intézménynek van joga (ami lehet elnöki hatáskör, pl. Romániában, de uralkodói nem).
"Amire még gondoltam, hogy esetleg képviselők helyett követek lennének: minden község, falu, város ( budapesti kerület, mert egész város nagyságúak ) / járásonként / megyénként ( ezt is el kellene dönteni ) kijelölne egy képviselőt, aki az ő véleményüket adja át az országgyűlésen. "
Erre semmi szükség nincsen, egyéni kerületek pedig szinte minden választási rendszer van.
"A törvényhozásba lenne beleszólása: amennyiben a törvényjavaslatot nem támogatja a képviselők 60-70%-a ( ezt el kellene ugye előre dönteni ), megvétózhatja ( amennyiben teszem azt a képviselők 80%-a támogatja, alá kellene írnia a törvényt, anélkül hogy bármit mondana )."
Neee. Ez az USA-féle elnöki rendszereknek az ostobasága. Ahol a kormánynak nincsen jogalkotói szerepe, de a törvényhozást korlátlanul szabotálhatja, na már csak az hiányzik. És egy királynak milyen joga lenne a törvényt nem szentesíteni?
"Ezen felül egy szavazata lenne, mint bármelyik másik embernek ( képviselőnek vagy miniszternek )."
Kormánytagnak csak akkor van szavazati joga, ha képviselőnek választották. Az államfő/uralkodó sose lehet képviselő, minden pozíció összeférhetetlen vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!