Miért nem az árpádsávot használjuk zászlóként?

Én inkább Árpád-házi zászlónak mondanám, úgy a pontos.

Ma is használatos állami ünnepeken.

[link]

Szerintem kicsit elkanyarodtunk a témától, azért nem azt használjuk, mert 1848-ban tévesen a zöld színt is ősi magyar nemzeti jelképnek gondoltál, ezért azt is belevették a trikolórba.

"Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín. (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.)"

Kedves 15:35-ös válaszoló!

A nyest az utolsó oldal, amire ilyen témakörben hivatkozni érdemes.

Amiket pedig írsz, tényszerűen cáfolható, nem valós állítások.

"A történelmi tény az, hogy sem Árpád vezérnek, sem utódainak - egészen az Árpád-ház legutolsó évtizedeiig - semmiféle sávos jelképe, zászlója nem volt. Árpád, illetve az Árpád-háziak 1200-ig vörös lobogóval különböztették meg magukat."

- Semmilyen, hangsúlyozom, semmilyen ismeretünk nincs a zászló színéről, egyedül annyi, hogy azon Turul (kerecsensólyom) szerepelt. Így az az állítás, hogy "történelmi tény", egyszerűen szólva nem igaz. Ez csupán egy fantáziára alapozott rekonstrukció, igazolás nélkül.

Megjegyzem, ennél _csak_ valószínűbb alternatívák vannak a zászló színét, színeit illetően. Az, hogy a Római Birodalom örökségeként a vörös szín volt az általános fejedelmi zászló mind nyugaton, mind keleten, amire hivatkozva alkották meg, önmagában téves. Eltekint attól, hogy a magyar törzseket nem a nyugati kultúrkörben kell elhelyezni, keleten pedig sehol nem szerepelt fejedelmi színként a vörös - Kína akkor zászlaja sem ezt hordozta.

Valójában abban a térségben, ahova a magyarok eredete köthető, az általánosan használt szín a türkizkék volt, ma is megtalálható szinte minden, ottani államalakulat zászlajában, önmagában, vagy részszínként. Még az ebből a kultúrából régen kiszakadt türk eredetű népek, mint a magyarországi kunok, vagy székelyek esetében is megmaradt a türkizkék szín, a Nap és a Félhold (mely nem iszlám vallási jelkép, bár ma már azzal azonosult). Rengeteg magyar település, és magyar nemesi család címerében is sűrűn felbukkan, különböző címerállatokkal egyedi formát adva neki, például Hunyadi Mátyás címerében is szerepelt eredetileg Nap és Félhold - amely egyébként bizonyítja számomra a család kenéz származását.

[link]

Ennél is valószínűbb a piros-zöld színhasználat, mert ez az Európába áttért sztyeppei népek egy jól körülírható, koncentrált körében mindenhol ma is feltűnik, és ebbe a körbe bele van foglalva Magna Hungaria is, aszerint, ahova azt ma teszi a történésztudomány. (Ezt az előbb fejtettem ki bővebben a feltehetően ennek a kérdésnek testvéreként szolgáló másik kérdésben, most itt nem térek ki rá.)

Rekonstruálni nem tudjuk a források hiánya következtében, analóg következtetéseket vonhatunk le, ez alapján egyvalami biztos, a vörös színt semmi nem támasztja alá.

(Hasonlóképpen hibás kiindulási ponttal bír, hogy a római signifier mintájára "ekkoriban" a zászló csúcsán helyezték el az ábrákat, amely már csak abból az okból sem lehetséges, hogy a zászló rúdját ekkor még minden esetben lándzsa adta - István koronázási emlékverete maga is ezt szemlélteti -, így annak csúcsára nyilvánvaló, hogy nem kerülhetett ábra. Ismét hibásan a római kultúrkör hatásából való kiindulás az alapja a feltételezésnek.)

"Sávos - a címertanban úgynevezett vágott pajzsmezős - zászlót az Árpád-háziaknál nem találunk az 1200-as évek közepéig."

- Az valóban igaz, hogy jelenleg nem ismerjük mindenki részéről általánosan elfogadott, korábbi megjelenését az Árpád-sávnak, ellenben az _egészen biztos_, hogy nem Imre király uralkodása alatt jött létre, hanem annál korábban. Mind Imre, mind András használta ugyanis, márpedig ez utóbbi hat év alatt háromszor lázadt fel testvére ellen, logikusnak tűnik tehát, hogy nem egymástól, hanem mindketten apjuktól, III. Bélától örökíthették át. Ezenfelül ismeretes István már említett koronázási emlékverete, amelyen látható egy, az Árpád-sávokkal azonosítható lándzsás zászló, igaz, ez nem minden kétséget kizáró.

"A tudománynak pontos ismeretei vannak arról, hogy miként kerül az úgynevezett Árpád-sáv a magyar lobogóra. III. Béla király fia, Imre - aki 1196 és 1204 között ralkodott - 1200 körül kötött házasságot II. Alfonz aragon király lányával, Konstanciával."

- Ez, mint fentebb bemutattam, egy a tudomány által ma már meghaladott feltételezés. Túl az említett, ezellen való igazolásul szolgáló tényen, az is ellene szól, hogy semmilyen példát nem ismerünk, amikor egy király átvette volna felesége címerét, hiszen ez már afféle rangonaluliságba hajlana.

Ez valójában csak egy, a maga korában a teljes ötlettelenséget megoldani kívánó felvetés volt, de több pontból sem áll meg a lábán.

Az Árpád-sáv - amennyiben elfogadjuk az István államalapításakor vert érmeképen való feltűnését - értelemszerűen valamilyen korábbi szimbólumrendszerre kell, hogy építkezzen.

A saját ismereteim szerint feltűnő, hogy Csuvasföldön, Мариинско-Посадский (Mariinszkó-Poszdszkij) kerület zászlajában, illetve Аксаринское (Akszarinszkoje), és Приволжского (Privolzsszkogó) mezőváros zászlajában szintén megtalálható a vörös-fehér vízszintes sávozás.

[link]

[link]

[link]

Ebből felvetődhet akár közös eredet is számomra, ha valamely néprajzkutató elmélyed majd az azonosság mivoltában.