Ha nem rendeződnek a bérek egy olyan szintre hogy a megélhetést az alsóbb jövedelmek is lehetővé tegye, akkor nem lehet hogy hatalmas kivándorlás indul meg?

METROPOL, március 26., "Levelek"

"Szuperbruttósítás - még kevesebb pénz

Közalkalmazott vagyok, az egészségügyben dolgozom ápolónőként. Köztudott, hogy már 8. éve befagyasztották a bérünket, juttatásokban nem részesülünk (illetve egyes kórházakban esetleg igen kis mértékben), gondolok itt az étkezési jegyre, üdülési csekkre stb. Évről évre kerülünk anyagilag egyre nehezebb helyzetbe, hogy az erkölcsi megbecsülés hiányáról már ne is beszéljünk... És most rátérnék levélírásom okára.

Szuperbruttósítás... Mikor tavaly megtudtuk, hogy 2010-től bekövetkezik ez az ismeretlen dolog, elhittük: többet fogunk keresni. De elért bennünket a szomorú valóság. Nemhogy több lett a bérünk, hanem sokkal kevesebb. A megvont 13. havi juttatáson felül átlagosan 10-12 ezer forinttal kapunk kevesebbet! Mindannyian hitetlenkedve néztük a bérparírunkat, néhányan telefonáltunk a bérelszámolónak, akitől azt a választ kaptuk, hogy ezt a szuperbruttósításnak "köszönhetjük". Vajon meddig lehet még jobban lealacsonítani bennünket? nap mint nap hallani, hogy egyre több orvos és ápolónő hagyja el a szakmát, illetve távozik külföldre dolgozni. Miért nem gondolkozik senki azon, hogy változtatni kellene? Ha béremelés nincs, legalább ne vennének tőlünk egyre többet el! Sokan családfenntartók vagyunk, ami azt jelenti, hogy másodállásra és alkalmi munkákra kényszerülünk, hogy nagy nehezen megéljünk gyermekeinkkel. Ez lenne a szakmánk becsülete?

Név és cím a szerkesztőségben"