Magyarország fellendülhetne, ha a GMO kutatásokra, biotechnológiára koncentrálna, radikálisan újítana, tesztelne új genetikai technológiákat?

Azt szólom hozzá, hogy bármennyire is jó a napalm, közismerten veszélyes játszani a tűzzel, kishaver.

Most pedig részletesebben:

Tehát: mióta őseink lecsúsztak a fáról, és megkezdték különböző élőlények magukhoz édesgetését, ki a kecskét, ki a szilva erjeszthető termését, ki a kendert, ki a mákot, ki a hosszú combú szomszédlyányt, az óta végzünk génmanipulációt, mert így lesz a vadállatból szelíd, a vadkenderből meg még vadabb. F...sza gyerek volt (meg aztán kicsit hülye...) aki először felült egy rúgós-harapós vadló hátára, de a növény-, és állatnemesítés évezredes folyamata igencsak eredményes. Túl sokat ehhez már nem is lehet hozzátenni. Mindjárt elmagyarázom: a genetikai módosítások nem is a tökéletesítést szolgálják, hanem a piac-profitérdekeket.

A génsebészeti eljárások felettébb céltalanok. Ugyanis ha például nekünk az a kívánságunk, hogy fejlesszünk ki egy szárazságtűrő búzát, akkor a dolgunk marha egyszerű, elültetünk tízezermillió szem búzát, nem adunk nekik vizet, és megvárjuk melyik éli túl, és azt szaporítjuk. Oszt kész van! Csodát meg senki se várjon, ha valaki azt szeretné, hogy a kukorica teremjen hektáronként száz tonnát, és mindezt nulla csapadék és nulla műtrágyázás mellett, és önmagát kapálja, és saját magát előbb letörje, minthogy Hátrányosék eljutnának ehhez a táblához, az menjen választópolgárnak négyévente egy napra, oszt' majd másnap csodálkozik, hogy jóreggelt, valóvilág.

Összességében tehát, génmanipuláció, azaz fajtanemesítés már előbb volt, hogy valaki bármit is tudott volna arról, hogy gén, sőt, még abban is évezredeket vitatkoztak a filozófusok, hogy a gyereket a férfi csinálja-e, vagy a nő szüli, esetleg mind a kettőnek van-e köze hozzá (a legszebb az egészben, hogy ezen egyébként az ókorban csőlangyi görögök, a középkorban cölibátusban élő egyházatyák, az újkorban pedig olyan szerencsétlen szánalmas pattanásos okostojások (Voltaier, Feuerbach, Nietsche, stb.) akik akkor jutottak puncihoz, ha az anyjuk meghalt, és rájuk hagyta, vitatkoztak ezen...)

Valamikor,egy messzi-messzi galaxisban élt egy B. Eddy nevű kedves amerikai mikrobájológus bácsi, blankolt kábellel, persze, mint szinte minden valamirevaló amerikai tudós, aki a hatvanas évek elején egy vesesejt-tenyészetben izolált egy SV 40 (simianvírus) nevezetű gonosz vírust, akiről bebizonyította, hogy „bele tud írni” az ember (és a rhesusmajom, valamint valószínűleg primitívebb emberszabásúak, pillantás a gyár Táncsics utcai frontján északkelet felé) genetikai kódjába, és ha már beleírt, bele is rondít, és az illetőben több rák lesz, mint a Hasdát-patakban. Magyarul. Felfedezte azt, hogy a daganatos betegségek egy részének oka vírus, másrészt pedig azt, hogy a genom, az emberi (és állati, növényi és baktérium) génszerkezet vírusok segítségével véletlenszerűen – és ha megtanuljuk, hogyan kell, akaratlagosan is – módosítható, manipulálható.

Természetesen a tudóstársadalom és a tudományos közélet közlését úgy fogadta, mint több ezer éve szinte minden felfedezőjét: csendes mosollyal elkezdték lökdösni egy fahasábokkal körülvett oszlop felé, és valaki gyufát kért, csak nem ilyen indirekt módszerekkel intézték, mint a középkorban, de a lényege ez volt. Leginkább Watson, a DNS felfedezője fogta a fejét, és kiáltotta rá „eretnek”, még ilyen marhaságot, hogy vírusok az örökítőanyagba belepiszkáljanak, ez képtelenség, ilyen márpedig nincs. (Egyébként zárójelben jegyzem meg, hogy Agricola, a mineralógia és a bányaművelés atyja anyázta annak idején Paracelsust, aki azt állította, hogy a növények képesek kristályokat termelni, Tycho Brahe, a váltózócsillagok felfedezője és az égimechanika igazi atyja anyázta Kopernikuszt és Galileit, még ilyen hülyeséget, hogy a Föld a Nap körül kering, Airy elküldte a francba J, Adamst, mondván, nincs nyolcadik bolygó, Virchow , a sejtbiológia atyja fel akarta kötni Semmelweisst, mi az a baromság, hogy fertőző mikróbák, Bequerel, a radioaktvitás felfedezője Rutherfordot, hogy nem igaz, hogy a az atommag pozitív töltésű, Einstein pedig azt mondta Hubble-re, hogy ő is csak azért kapott fizikusi oklevelet, mert senki nem mert megbuktatni, de nyilván kattra verték a buksiját.... a világegyetem már pedig nem tágul! (Kevesen tudják, hogy Hubble bátyó ökölvívó-ösztöndíjjal járt egyetemre, és ha nem megy csillagásznak, akkor most mint nehézsúlyú bunyóbajnokot tárgyalná a wikipédia.)

Nem úgy a vegyi és biológiai hadviselés kiválóságai, akik meglátták a lehetőséget. A lehetőséget! Jó, tudjuk, hogy a vegyi és biológiai fegyvereket többször betiltották, mint akárhányszor Forrest Gump találkozott az amerikai elnökkel, de ilyesmit nem kell annyira komolyan venni, ezt végül is csak Vatikán és Magyarország tartja be, de előbbi nem biztos. Miért? Mert a biológiai hadviselés, bármennyire is ősi, elvégre már Dzsingisz kán pestises hullákat és patkányokat lövetett be az ostromlott városokba, és a „fekete Napóleon” Toussaint katonái is minden kutat kolerás sz...rral hígítottak az ellenség mélységében, de van egy komoly korlát: sajnos, a hülye bacik nem tudják, kit kell fertőzni, és a járvány nem mindig a helyes irányba megy. A ABV védelmi szakemberek mai napig gyakran emlegetik a dicsőséges vörös hadsereg tularémia-támadását a német közép hadseregcsoport ellen 43 júliusban, amelynek német oldalon tizenhét, a saját oldalon tizenháromezer halottja volt. Ugyanis, ha olyan közel vannak egymáshoz a frontvonalak, hogy át lehet f...sni a szembe lévő lövészárokba, akkor a fejlettebb egészség-, és járványvédelmi rendszerű csapat igencsak fölényben van, bárki is a bevető. Nevezett esemény tehát a szocialistalusta szakértelem eredményességének és hatékonyságának hű példája, és csupáncsak azért nem éri el egy lábjegyzet színvonalát a sztálinizmus dicső és hatékony tettei c. kiadványban, mert az öreg Koba életművét taglaló írásokba 13 000 halottal beíratkozni próbálkozni esélytelenebb vállalkozás, mint sánta sünnek átfutni a hatsávos autópályán...

Naszóval, ahhoz, hogy hatékony biológiai fegyvert csináljunk, amelyet fronton akarunk bevetni, olyan cuccra van szükségünk, amely állatfertőzés, zoózis, és emberről emberre nem terjed. Mélységben lehet dobálni pestist-ebolát, de ahol sajátjainkat veszélyeztethetjük, ott ez nem megy. A köznép főleg az antraxot ismeri, amitől rettegni kell, mert jön a csúnya binláden bácsi, és postázza, de vannak sokkal jobbak, mint pl. a maleus (takonykór) vagy a venezuelai lóenkefalcitisz, hogy csak pár példát hozzak, de mindegy. Viszont ezeket a jószágokat „át kell szabni” hogy veszélyesebbek legyenek, mert az ember ezekre nem eléggé fogékony. Miről is van szó. Vegyünk egy influenzavírust. Könnyebb megkapni, mint Lákátos Ibolyát a 471-es mellett, de sajnos, nem elég ölőképes: influenzába csak olyan öregek mennek el, akik már úgyis megváltották a jegyet. Az influenzavírusnak kétfajta aktív enzimje van : a haemoglitin (H) és a neuramidáz (N) (ezért is beszélünk H1N1, meg mindenféle HN vírusú influenzákról) . Ezekre van szüksége, ezekkel kopogtat be egy emberi szövetbe, álkulcs nem kell neki, se kasszakulcs, se fű. Miért ne termelhetne mást is? Miért ne kérjük meg arra, hogy mondjuk termeljen tetanospazmint, vagy botulotoxint vagy kolera-exotoxint? Megteszi, rendes csákó, csak össze kell szabni. Ezeket hívjuk víruskiméráknak, illetve a hetvenes évek második fele óta baktáriumkiméráknak: ma már olyan mikroorganizmust csinálunk, amilyet csak akarunk, amiből csak akarunk. Csókolom, ez itt Fiat-márkakereskedés? Nem kérem, az a szomszédban van, mi a Cosa Nostra márkakereskedés vagyunk. Itt is lehet extrákkal rendelni? Hogyne, kérem. Mit szeretne? Kéne egy pestis, de olyan, amely antibiotikum-rezisztens, klórrezisztens, beszáradás-rezisztens, és 1500 barig nyomásálló, mert bombával akarom szórni, nem aeroszol-generátorral. Oké, vettem. Most ajándék átírással, metálfénnyel 135 millió dollár lesz, 42 nap múlva tudjuk szállítani. Az nekem késő, nekem már két hét múlva kell, Kamerumalsó-Mackófelsőben begorombultak az ipiapacsok, veszélyeztetik az olajkitermelést, csapatokat nem küldhetünk, valami le kell verje őket, mint vak a poharat. Ajánlhatok Dengue-lázat? Az van készleten, azonnal tudjuk liofilezve szállítani. Nincs ellenszere, oltásrezisztens, a hordozószúnyogokat az ár tartalmazza. Hét év garancia van rá: addig tutira nem dolgoz ki ellene senki védőoltást. Köszönöm, jöhet. Ez ma már így megy, sőt, így ment harminc éve is.

Egy mikroorganizmus genetikai anyaga nem túl bonyolult, ma már a legtöbb patogéné viszonylag jól ismert: szabadon szabhatjuk őket oda-vissza. (Majd megemlítem: gerinceseknél azért nem állunk ilyen jól, ez a bibike.) Nem túl bonyolult eljárás, mindössze a génfeltárás bonyolult, a génszekvenciákat hozzá kell adni a hordozóvírus-tenyészehez, a hordozóvírus ezeket felveszi, és át kell oltani a bacitenyészetre. A megfelelő csapatot a szükségesnek megfelelően célirányosan tenyésztik, és hipp-hopp kész is a célra megfelelő jószág.

Most ugorjunk egy bolhaf...sznyit térben és időben, ha már Einstein fater szóba kerül feljebb. Moldova írja a Kádár-könyvében, hogy „az öreg” nagyon sokra tartotta Fekete Jánost, a jegybank akkori, hát, naná, hogy megint csak vöröstengerészgyalogos származású elnökét, akinek, valljuk meg, lötyög némi kókuszlé a kókuszában. Egy ízben kérdezte a vén pénzügyi bakkecskétől: Schwartz elvtárs, jövő héten Moszkvába megyek megmutogatnak nekem pár szupertitkos hadiipari komplexumot, olyan titkosat, hogy ők se tudják, hol vannak. Én csak egy egyszerű hülye prolikölyök vagyok, annyi eszem van hozzá, mint egy marék lepkének (a maiaknak sincs több, de önkritikájuk még ennyi se), ön szerint mit kérdezzek tőlük, hogy kib..szott okosnak nézzek ki? Kádár elvtárs, javaslom, kérdezze meg az elvtársaktól, hogy miért nem mennek át a legújabb hadiipari kutatási eredmények a gyakorlati technikai-műszaki-gazdasági-termelési területekre? Miért ilyen lassan? Nyugaton azonnal alkalmazzák őket, mihelyt van újabb, ez sokkal olcsóbbá teszi a fejlesztést, mert a polgári iparban a fejlesztési költség pikkpakk megtérül! Mi miért nem élünk ezzel a lehetőséggel? Kádár bólintott, elment, visszajött, majd mondta: jó tanácsot adott Fekete, ezek csak néztek, mint nyúl a lucernába, leesett az álluk, mint a csodálkozó leprásnak.

Nos, nem egészen. 1973 -ban végleg betiltották a biológiai fegyvergyártást, ekkor a legalsó szovjet is létrehozta azt a nagy szovjet nagy állami nagy szocialistalusta vállalatot, biopreparát néven, amely NEM volt állami szerv, és FEDŐTEVÉKENYSÉGKÉNT minden szart csinálva foshatta a biológiaifegyver-alapanyagokat. Az amerikaiak, miután 1958-ban C. Rhoads-t kinevezték kormány-főtanácsadónak, ezt már régen csinálták, annyi a különbség, hogy egy valódi piacgazdaságban nem kellett erre fedőszervet létrehozni, hanem a legendás hadiipari lobbi szebbnél szebb, tőkeerősebbnél tőkeerősebb magánvállalati maguk tódultak be az egybesült állatok kúrmányának ajtaján, hogy kennedytől clintonig két dugás között az elnök szakítson rájuk némi időt, és a mikroorganizmus-génsebészeti kutatások „egészségügyi és agrárkutatások néven folytak.

Mit gondolsz, drága tetzsvírem, a hatvanas évek „zöld forradalma”, mikor megjelentek a speciális szárazságtűrő, betegségrezisztens, gombaálló, elképesztő terméshozamú növényhibridek, szívjóságból és emberbaráti szeretetből születtek? Persze, csakis,.

Katonai kutatásra mindig van pénz, és ha van az, ami a nagy szúban nincsen, az, hogy a kapott eredményeket az adott társaság saját maga, polgári területen szabadon felhasználatlanja, akkor a fejlődés robbanásszerű, mert még Eddy korában sem tudták elképzelni, hogy sejteket mi mindenre meg lehet tanítani, rá lehet venni. 1973-2000 között folyamatosan terjeszkedtek, bővültek az ismeretek, és ma már szinte minden élőlényt át lehet tervezni -bizonyos mértékig. Főleg sejtszinten, illetve a növényeket, az állatoknál azért nem csinálják, mert az állatok gyakran elromlanak, ha ilyen történik velük.

Ma már módosított disznólép-sejtekkel termeltetjük az inzulint. (Aztán összeült a rabbikar, és azt mondta, a disznóinzulin márpedig kóser, mert ha beteget kell megmenteni, akkor, mivel az életveszély minden vallási parancsot felülír, a disznó felhasználható! Aztán ma már bacik is megtermelik, így nem kell kóser-problémákkal szembenézni.) Ha felállok innen, átmegyek dolgozni, és viszem a kémiai biztonsági szempontból általam átszöszölt proceszlapot az up-stream biológus kollegának, hogy tovább okoskodjunk rajta együtt, mert amit mi csinálunk, az hörcsögsejtek, akik szabad emlőssejt-tenyészetben, folyékony fázisban monoklonális antitesteket, speciális rákellenes antigén-fehérjéket termelnek. Van, aki ilyenekkel foglalkozik, nem spermaállagú coccolinoval, mert a technikai-műszaki színvonal itt tart. Továbbmegyek: Olaszországban három hónapja működik az első gyár, amely baktériumokkal (állítólag egy lóbendő-cereus-génszakasszal átírt Thermophillussal, de hétpecsétes, csak pletykálják szakmai körökben) szedeti szét a cellulózt és egy lépésben bioetanollá erjesztik. Elől beadják a szalmatöreket, hátul kifolyik a pálinka!!! (Ötvenes évekbeli vicc, ha valaki nem ismerné: Laos cigány ír haza ámerikábúl: Há, itten ámerikában ollan csudák váánnák, hogy a gépbe elől behajtják a disznót, hátul kigyüna kész kóbász. Mire az anyja, az öreg janka cigány asszony visszaír: kedves fiam, Láos, ezér kár vót ámerikába menned, mer' idehaza még nagyobb csudák vannak. Van egy csodaszámba menő kenyérgyárunk: a gépbe elől beöntik a búzát, hátul kigyün a pék, és asszongya, elvtársak, nincs kenyér.) Vazzeg, hol a Nobel-díj, azt is olyan marhaságokért szórják, mint az a koszos Higgs-bozon. (Csak egészen csendben és politikai felhang nélkül jegyzem meg, hogy a világ ITT TART, míg a forradalmi kétharmad meg OTT, hogy betiltja a bioetanol-gyártást Magyarországon, büntetőadót vet ki az üzemanyag-etanolra, mert eddig látnak, mert nekik úgy kell a két szaros mól-részvény után járó pár nyomorult fillér osztalék, mint az égi manna, miközben az egész országot, úgy komplett, Soprontól Milotáig át lehetne állítani bioetanol-gyártásra, és ezzel igen, ,lehetne teremteni egymillió munkahelyet, és csak azt vennénk észre, hogy nem befelé jön az olaj csöveken szásáéktól meg ibrahiméktól, hanem tőlünk folyik kifelé, befelé meg a dollár! Kész a technológia, ott van, meg van génsebészkedve! Egy ilyen gyárat pontosan fél focistadionból fel lehetne építeni!!! Na de ehhez ész, innováció meg agy kéne, meg az, hogy tudjukmán' azt, hogy aki előzni akar, menjen más nyomvonalon, mint aki előtte megy, máskülönben a büdöséletbe' meg nem előzi.)

Ma már nem csak mikroorganizmusokba lehet tetszőleges génszakaszokat bevinni, hanem növényekbe, állatokba és persze emberbe is. Tulajdonképpen nem lehetetlenség, hogy az ember fotoszintetizáljon, más kérdés, hogy egy ember etetéséhez déli napfényben is legkevesebb 170 négyzetméter levél kellene, szóval, ezen úton nem fogunk jóllakni, vagy úgy fogunk kinézni mint egy erdőrészlet, úgyhogy én maradok a babgulyásnál.

Csakhogy, mint fent említettem, ezt nem emberbaráti szeretetből csinálják vakolókanálék, hanem profitért. A profit parancsa már igen régen felülírta a józan észt meg az emberséget.

Vegyük az alappéldát: ez a szója. Miért kell szója? Azért, vazzeg, mert az ipari tehén naponta 80-100 liter tejet ad, mert ennyi kell a teszkóban vásárló nép pofájába. Marinéni riskája száz éve naponta 6-8 litert adott, és az ehhez szükséges 200-250 g fehérjét fedezte a réten, fűzabálásból. Ahhoz, hogy riska fűből (és a négyrekeszes bendőjében karbamidból aminosavat szintetizáló bacijaival együtt, stb., hagyjuk) 100 literhez elegendő 3 kg fehérjét megegyen egy nap, ahhoz riskának naponta másfél tonna füvet kéne megennie, és bármekkora nagy marha is a szentem, erre nem képes. Ezért szegényt tömni kell szintetikus takarmányélmény-keverékkel, azaz élelmi sz...rral, ipari élelmiszerrel. Riska két dolog között választhat: vagy megeszi az állatifehérje-feldolgozó dögeiből és hallisztjéből, ráklisztjéből készült állatifehérje-hidrolizátumot (eredmény: BSE, szivacsos agysorvadás, prionbetegség, mivel a természet nem nézi jó szemmel a tehénkannibalizmust), vagy rendes növényi fehérjét eszik: babot, borsót, szóját. A bab és a borsó hüvelyes, termesztése egy ponton túl nem gépesíthető, tehát az iparszerű mezőgazdaságban marad a szója. (Szójatészta – szójafelvágott – szójafasírozott- gézaszójanővérkénekhogybefostam- copyright by Hofi Géza)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves, már-már Uni...izé...kornis-erkölcsiségű nagyon tisztességes és emberbarát multi, úgy hívták, hogy Monsantro. Ők alapvetően mindenféle redvás mérget gyártottak például az ő cuccukkal permetezték Vietnamot a hős demokrácia-kiterjesztők, a sok láb nélkül született gyerek az óta is tapsol nekik, ha már az egy kézzel születettek nem tudnak, legfeljebb, ha előttük ül egy kopasz. Szóval, egy szép nap a Monsantroék úgy döntöttek, hogy kitenyésztenek egy glifozát-rezisztens szójatörzset. De jó lesz. A glifozátot, mint gyomirtót ők gyártják. Amelyik paraszt az ő szójájukat veti, az értelemszerűen glifozátot is venni fogja, mert akkor nem kell szóját kapálnia, csak lepermetezi a szarjukkal az egész kócert, és örül. Nincs más dolgunk, mint lefizetni amerika és európa közismerten nemkorrupt, becsületes és széles világlátással és természettudományos műveltséggel bíró jogászközgazdász - politikusait, hogy tiltsanak be minden más gyomirtót, mert rákkeltő. Hogy nem az? Majd bebizonyítjuk, hogy az. A mijeinkről (2,4 D, 2,4,5T) nem nehéz, azt a vak is látja, mármint, mielőtt megitta, és volt szeme, akkor még látta. Most már nem. Régen volt gramoxone, meg hungazin, meg mindenféle, most már nincs, csak glifozát, vegyél azt. Ennyi. Hol a trükk? A trükk ott van, hogy a Monsantro szójája nemcsak glifozát-rezisztens, hanem terméketlen is, azaz nincs magja, nem szaporítható tovább.

A glifozátos monsantro-szója olcsóbban termeszthető, bazi nagy termésátlagot ad, ezért a független parasztok tönkremennek, az egész világ kénytelen átállni génkezelt szójára. Dől a lé. Nem a génkezelt szójából, hanem azért, mert bazi mennyiségű glifozátot vesznek. A szójában a glifozát határértékének hat-hússzosrosa a maradvány. A tisztifőorvos észreveszi, és tiltakozik (ez történt Németországban 2001-eben) Másnap a tisztifőorvosra rábizonyosodott egy korrupciós ügy, nahát, hogymikvannak, mennie kell, az utódja tudja a dolgát: A monsantro cucca tiszta. Merne mást mondani? A parasztnak nincs vetőmagja, minden évben meg kell vennie a friss vetőmagot, és azt veti, amit kap. Mást nem vethet: a piac kiszorítaná, mert sokkal drágább a talajművelése, mivel sokkal többet kell gyomiatnia, mint a génmódosított szóját vetőnek. Mikor minden független paraszt tönkrement, és már csak génmódosított szója van a piacon,a Monstanro elkezdi emelni az árat. A vetőmagét is, meg a szójáét is, meg a glifozátét is. 2000.-ben egy kg glifozáthatóanyag 18 dollár volt. Ma 300. A szója emelkedő ára minden élelmiszer árában megjelenik, az emberek pedig kormányt szidják, nem a Monsantrot, meg a részvényeseit, hiszen az árak az ő tudatukban a politikusok miatt emelkednek. Végül nincs több szójatermés, mint volt, mert a világ fizetőképes élelmiszerkereslete annyi, amennyi, többet hiába termelsz, eladni nem tudod, az ár ugyan magasabb, de költséged is. A paraszt nem járt jól: a bevétele ugyanannyi. A talaj tönkremegy. Az élelmiszer-vásárló drágábban eszik szart, ő rosszabbul járt. AZ államnak nem nő az adóbevétele, de nő az egészségügyi kiadása, plusz ott vannak a nyakán a földjüket elvesztett, tönkrement független parasztok. Ki járt jól? A Monstanro részvényesei. Biztosan hallottátok fél füllel, mikor Argentínában, ahol gyakorlatilag az ország szójatermesztésből, marha-, és focista, újabban pápaexportból él, 2001-ben zavargások voltak és gazdasági crach. Csak azt nem mondták, miért. Ezért.

Szóval, hogy röviden összefoglaljam, az élelmiszeriparban alkalmazott genetikai módosítások egyetlen célja és értelme a profit, másról nem szól, és ezek a cégek gátlástalanok, mivel kapitalisták. Míg a gyógyszeriparban, a fermentatív iparban és haditechnikában eddig lehetetlen dolgokat, megtermelhetetlen-előállíthatatlan dolgokat valósítanak meg genetikai eljárással (ez is profitért történik persze), ezért ez technológiai fejlesztés, addig az élelmiszeriparban a fejlesztés iránya visszafelé történik: a cél nem a jobb, hanem az igénytelenebb, alacsonyabb költségű forrás elkészítése, mert ott a termelékenységet ez határozza meg. Ha X gyógyszergyárnak van Z rákgyógyszere, akkor Y gyógyszergyár egy jobb termékkel azt verni akarja, vagy generikumként utána akarja gyártani, olcsóbban, de ugyanolyat - különben nem veszik meg. Az élelmiszeriparban, ha X. gyártó kihozza a látszólag ugyanolyan ízű és mennyiségű kaját egy dollárból, Z nem egy dollárból jobbat akar csinálni, hanem látszólag ugyanolyat kilencven centből, mert ha látszólag ugyanolyan, az olcsóbbat veszik meg.

Lépjünk tovább. Holnap a Monstanro úgy dönt, hogy ő szeretne olyan szóját a világnak adni,a mely már nemcsak a sikiminsav-5-foszfátáz-enzim genetikai kódja módosított (ez felelős a glifozátreziszteniciáért. Ezt gátolja a glifozát, ezért nem tud a növény egy aminosavat ,a fenilalanint felépíteni, és megpusztul. Az állatok más úton csinálnak aminosavat, következésképpen a glifozát -így – az emberre nem mérgező. Az más kérdés, hogy pl. a 24 -diklór-fenoxi-ecetsav, egy másik gyomirtó az egy növényi hormon, az auxin analógja, és ezen az úton irtja a növényt, hogy beleavatkozik a növekedésébe. És emberre mérgező? Az emberre az auxin hatástalan, nyilván nem. Azaz: nem. Vagy mégis: ja bocs, a 2,4,D rákkeltő. Véletlenül, teljesen más mechanizmus miatt, mert a kulcsa totál véletlenül annak az erényövnek a lakatjához is jó. Hát a glifozát? ), hanem mondjuk, csendben kumarint termel, és aki megeszi, annak vérzékenységet okoz? Üldözési mánia? Persze. Mi érdeke fűződne ehhez egy magáncégnek? A válasz egyszerű és kétszerű: azért teszi, mert a., megteheti, b., mert megfizetik érte.

Csendben jegyzem meg, hogy a Monstanro az amerikai kormánnyal együtt működve spermagátló hatású kukoricát forgalmaz Mexikóban már 2001 óta, hogy a mexikák ne szaporodjanak már olyan vadul. Azért az mégse járja, hogy az USA déli államaiban már gyakrabban hangzik el, hogy carrramba, mint hogy fuck you. Ezt -csinálják. A mexikói kormány ezt tudja, sőt, amolyan nyílt titok: lám, én is tudom. Most már ti is. Következmény? Mexikóban a termékenységi ráta 10 év alatt 3,9-ről, 2,6-ra csökkent. Ezt jobb helyen egyébként népirtásnak hívják, de ne legyünk szívbajosak. A szívbaj majd akkor jelentkezik, ha valaki úgy dönt, mi vagyunk létszámfelettiek, a dolog mindig akkor kezd kínossá válni.

És akkor még nem szóltunk arról, hogy az enyhe túlás, hogy feltérképeztük a növények, vagy éppen az ember genomját. Az embernek mintegy ötmillió működő génje van. Ennyi tulajdonságunk van. Mintegy 40 000 szektor ismert, azaz minden szektorhoz száz tulajdonság tartozik, átlagosan. Minden egyes génszakasz, ha kicserélik-belenyúlnak, az egy kívánt beállítás mellett vagy száz egyéb beállítást változtat meg. A genetikai módosítások többnyire enzimeket érintenek, hogy a növény termeljen vagy ne termeljen valamit. Például termeljen egy dimetil-karbamát alapú rovarirtót, ezzel rovarkártevő-rezisztens legyen, mint a nevezett Monsantro P312-es kukoricája. EZ a karbamát emberre is mérgező? Persze. De a kukoricát disznókkal etetik meg, a disznó meg nem döglik bele, mert előbb levágják, hogy rákot kaphatna tőle. Lám, nincs kimutatható ártalom. A sertéshús megy a boltba, és aki megeszi a sertéshúst (aki nem, jól jár) majd biztosan nem fog emésztőszervi daganatot kapni. Ááá, holmán... Vagy ne termeljen meg valamit. Például ne termeljen B-vitamint, mint egy genetikailag módosított árpa, aminek nem kell, és míg nem termel vitamint, addig mást termel, keményítőt, következésképpen a „kikapcsolt” felesleges enzimrendszer kikapcsolása útján nagyobb termésátlag érhető el. A nevezett gabonával etetett állat tehát B-vitamin hiányos lesz, ezért az állomány kevésbé lesz ellenálló, könnyebben betegszik, ergo, tele kell tömni antibiotikummal vagy hallisztikivonattal, amiben van B-vitamin, na meg, mivel tengerből jött, brutális mennyiségű nehézfém, mert olyan halból van, amit emberi fogyasztásra nem engedélyeztek. Ezt te meg fogod enni, mert minden mindennel összefügg, és a dolgok nem magukban állnak a világban. A génmódosítás nem veszélyes? Tényleg nem. Csak miatta meg fogsz enni egy csomó mérget, másodlagosan.

Gondolatkísérlet: elviszed a kocsidat egy autószerelőhöz. Ő kicseréli a hibás alkatrészt, majd véletlenszerűen, kontrolálatlanul kicserél még százat, valami másra, ő se nagyon tudja, mire. Ha ebben nem látsz kockázatot, az a te dolgod. És ez még csak a szándékolatlan probléma, a véletlen baleset, ebben még az, hogy kicsit sok ember él a bolygón, és lehetne kevesebb is, tegyünk ez ügyben, bele sincs kalkulálva.

Gyakorlatilag bármely genetikailag módosított termék előállítása során az előállító van helyzeti előnyben bármilyen, akár a legdemokratikusabb, legjóindulatúbb és leghumánusabb (és én az állami szervekről ilyesmit sose feltételeznék) hatósággal szemben is. Ő tudja, mit csinált és miért, a kapott termék pontos tulajdonságainak megismerése igen nehéz. Például, hogy visszatérjek az ősforrásba, ha két petricsészében egymás mellett tenyésztünk egy genetikailag módosított brucellabaktérium-törzset és egy natívat, akkor a mikroszók alatt ugyanúgy fognak kinézni, ugyanúgy termelnek gázt, ugyanaz lesz az antigénkiváltásuk, satöbbi. Csak az előállító tudja, hogy mit nyúlt bele. Bámit megtehet. Akármit. Ugyanezt megteheti bármely élelmiszerrel akárki. Hogy nem teszi meg? Igen. És az Egyesült Államok sem hallgatja le a szövetségeseit.

A monsantróékról meg egyéb témákról lehet olvasni a [link] címen. A szerző igazán roppant figyelemreméltó idióta, természetesen nem kívánom megjegyezni, hogy ki az, de ismerem.

#6

Már legépelte egy másik kérdéshez, és gondolom valahol lementi a monológokat hogy gyorsan be tudja vagdosni.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__71..

Ezt adta ki a google a 3. monológjára, az ottani 6. válasz az itteni 3. válasz szóról szóra, kivéve a végét.

#6 :

ez nagyon érdekes, mert azt oda nem én írtam be. (Egyébként változtalan formában nem teljesen releváns ahhoz a kérdéshez.)Valamit rontottak az elvtársak a mátrixon. Azt hiszem, ilyenkor kell abbahagyni.

Büdös nyúl vagy a skizó gyilkos a He7edikből, vagy egy fizetett ügynök. Mert olyan nincs h vki ingyen írjon 20 oldal tömény fasságot egy anonim oldalra.

A kérdésre pedig csak annyit: Isten óvjon a GMO szeméttől.