Nappali tagozatos egyetemisták után miért nem jár családi pótlék?

Tudom, és még sokan mások is tudják. Nyugaton jár egyetemista után a családi pótlék és nem is akármennyi. Egy ismerősöm apja festőként dolgozott Németországban és utána/utánuk 100k fölött kapott havonta.

Nem hiszem, hogy lenne ilyen párt.

Én úgy tudom, egyetemista/főiskolás gyerekre is jár a családi, de csak 20 éves koráig. (Azaz utoljára abban a hónapban, amikor betölti a 20-at.) Legalábbis pár évvel ezelőtt még így volt. 18 felett viszont be kellett vinni a MÁK-ba egy iskolalátogatásit, ami egy évre volt érvényes; a következő évben pedig ismét egy újat eljuttatni a MÁK-hoz.

De így is tényleg nem fair a szülőkkel és a diákokkal szemben, mivel ha valaki "időben" (azaz 18 évesen) kerül a felsőoktatásba, akkor is minimum 22 éves, mire végez; de ez kitolódhat akár 25-re is, mivel az elmúlt kb. két évtizedben a gyerekek többsége csak 7 évesen kezdte az általánost, ill. sokan 5 évig jártak középiskolába (nyelvi előkészítő osztályok miatt), így eleve 2 évvel későbbre tolódott a kezdés. Tehát a szülők 2 - 5 éven keresztül a családi pótlék "segítsége" nélkül, egyedül állnak helyt. És ennek ráadásul van még egy vonzata: a családi adókedvezmény is megszűnik ugyanattól az időponttól (azaz a gyerek 20. születésnapját követően), mivel a családi adókedvezmény CSAK azon gyerekek után jár, akikre családi pótlékot folyósítanak... Azaz összesen kb. 25.000 (azaz huszonötezer) forint mínusz egyik hónapról a másikra; és persze a további 2 - 5 évben is... :(((

A válasz nagyon egyszerű: azoknak jár a családi pótlék, akiknek a gyermeke közoktatásban tanul tovább, már pedig az egyetemi oktatás nem számít közoktatásnak, mivel az már felsőoktatásnak minősül.

Magyarul: más a neve a gyereknek, ezért arra más vonatkozik.

Mindazonáltal igaz, hogy az egyetemistáknak jóval több kiadásaik vannak (lehetnek) (és itt most nem elsődlegesen a buliról van szó), OKJ-n meg mintha tovább járná a középiskolát, annyi a kiadás, ettől függetlenül nem jár (tudj rá). Viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány az oktatási rendszer leépítésén ügyködik, tehát aki esetleg tehetséges, és el szeretne végezni egy egyetemet, azt jól megszívatják, nehogy már értelmiségiből olyan nagyon sok legyen.

De nézzük egy másik szemszögből: a nemmondjukkianevét társulatban a tagok többsége átlagban 2-szer megbukik, mire kijárják az iskolát (ha kijárják), ez azt jelenti, hogy 2 évig pluszban kapják a családit, és addig sem tesznek semmit hozzá a közöshöz (azután meg pláne nem).

Összegezve (de javítsatok ki, ha tévednék): aki szeretné vinni valamire, az fizessen, amíg tud, aki meg csak a napot akarja lopni, annak pedig jár a támogatás tonnaszámra. Ebből is látszik, hogy hatalmas gondok vannak ebben az országban.

Igen ez jogos kérdés.

Szerintem úgy volna célszerű, logikus és fair, ha a megszakítatlan nappali tagozatos köz- vagy felsőoktatás végéig járna a családi pótlék, hiszen miért legyen előnyben a butább gyerek az okosabban szemben. A gondosabb, felelősségteljesebb szülő a gondatlanabb, nemtörődöm szülővel szemben. (Ha a gyerek a közoktatásban bukdácsol az semmiképpen sem érdeme sem a gyereknek sem a szülőnek.)

A társadalom érdeke, hogy a tehetséges és szorgalmas gyerekek minél teljesebb mértékben kibontakoztathassák tehetségüket és ehhez taníttatás szükséges. A teljes egyetemi képzés 8 év, hiszen 3+2+3, PhD-vel bezárólag. Ha valaki 18 évesen érettségizik és nem hagy ki évet, akkor legkorábban 26 éves korában fejezheti be a teljes egyetemi képzését. Ez idő alatt a szülők tartják el, legfeljebb szünidei munkát vállalhat kisegítésképpen. A doktori képzésben keveseknek jut állami ösztöndíj, legfeljebb az ő esetükben merül fel, hogy vagy családi pótlék vagy ösztöndíj.