Vona Gábor miből akarja finanszírozni a Jobbik neokádárista programját?

Aki szerint nincs pénz erre vagy arra, azzal közlöm, hogy van pénz. Ameddig ebben az országban tudnak mit sikkasztani, addig nekem senki ne dumálja be, hogy nincs pénz. Sikkasztani csak valós dolgokból lehet.

A vízerőművet annyi pénzből meg lehetne csinálni, mint amennyinek egy évben a NAV-nál nyoma vész. Mégis, hogy lenne pénz holmi vízerőműre, amikor ilyen, egyértelműen magasabb prioritást élvező tételek is vannak a költségvetésben?

Kérdező, vagyunk-e abban a helyzetben, hogy az állam leépítése hirtelen a magyar vállalkozókat segítené elő? Mondj egy olyan hazailag fejleszthető szektort, ami előrehúzná az országot, és magyar tulajdonban lenne, és képes lenne más országok piacait elfoglalni.

Vagy olyat, ami képes lenne arra, hogy a középosztályt ne akármilyen EU-s, állami támogatással tartsuk inhalátoron.

Nagyon egyszerű, kérdező.

Hogyan csináljunk jóléti államot, egy olyan országból, aminek sem olaja, sem nyersanyagkészlete, sem ipara, tehát gyakorlatilag semmije nincs?

Magyarországból egy adóparadicsomot kell csinálni, hogy sok külföldi cég ide legyen bejelentve és ide adózzon.

Illetve, átalakítani a bankrendszert hozzá.

Luxemburgból is így lett egy jóléti állam.

Gazemberek mindig lesznek, őket kihasználni nem akkora bűn.

Ha bejönne a dolog, akkor jelentősen emelkedne az életszínvonal.

A gond ezzel az, hogy az EU nem tolerálná, hogy egyes tagjai adóparadicsommá alakuljanak.

"Harmadik világháború"

'Hogyha nehézségek vannak: ellátási nehézségek, többet kell dolgozni, túlórázni kell, kommunista szombatot kell tartani, akkor azért van, mert a rendszert: a szocializmust meg kell védeni a kapitalisták támadásától' – mondta Germuska Pál történész.

Az imperialista kormányok, melyek meg akarják csalni népeiket, hogy rájuk erőszakolják agresszív terveiket, és új háborúba rántsák őket: félnek a békevédelmi kampánytól – hallható a korabeli propaganda filmeken.

A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió csatlós állama volt, Rákosi Mátyást pedig Joszif Sztálin legjobb tanítványaként tartották számon. Ha valamit kért tőle a Generalisszimusz, akkor azt ő igyekezett túlteljesíteni. 1951-ben, félévvel a koreai háború kirobbanása után a szovjet diktátor azt mondta neki, hogy készüljön, mert kitör a III. világháború.

'Megkérdeztem: miért kell nekünk ezt az őrültséget csinálni, így szétverni az egész berendezést, a gazdaságot, életszínvonalat, mindent' – mondta Csikós-Nagy Béla, az egykori Tervhivatal főosztályvezetője.

Csikós-Nagy Béla annak idején a pengő hiperinflációjának megállításán, és a forint megszületésén is dolgozott - az ötvenes években a Tervhivatal főosztályvezetője volt. Nem olyan régen az Amerikai Életrajzi Társaság aközé az 500 ember közé választotta, akik a legnagyobb befolyást gyakorolták a XX. századra. A világhírű közgazdász fél évvel ezelőtt, 90 éves korában halt meg. 2004. nyarán rögzítettük vele ezt a beszélgetés, élete utolsó televíziós szereplését.

'Az életszínvonalat 20 százalékkal kellett csökkenteni. A hátterében, pedig az állt, hogy az oroszok, vagy személy szerint Sztálin abból indult ki, hogy kitör a III. világháború' – mondta Csikós-Nagy Béla.

Rákosi a III. világháborút szóba sem hozta, a szocializmus építéséről beszélt - már, mint a Minisztertanács elnöke. Hogy hirtelen miért kerültek sokkal rosszabb minőségű termékek a boltokba, ha egyáltalán volt belőlük: senki sem tudta pontosan.

'A normákat megemelték, ami azt jelentette, hogy többet kellett dolgozni ugyanazért a pénzért. Tehát egyértelmű volt, és drasztikus volt a lakosság elszegényedése városban és falun egyaránt' – mondta Germuska Pál történész.

Magyarország korábban mezőgazdasági nagyhatalomnak számított, de hirtelen arra szorult, hogy gabonát hozzon be külföldről, különben nem lett volna miből kenyeret sütni. Ugyanakkor közben felépítették Sztálinvárost, és virágkorát élte például a Diósgyőri Lenin Kohászat is. Az elv az volt, hogy a Néphadsereg teljes menetfelszerelését a hazai gyárak állítsák elő. Fegyvert, lőszert, mindent. 2 év alatt 20 hadiüzemet újítottak fel, és további 10 újat építettek.

'Ontsátok hát kohók a zuhogó vas, sistergő, szikrázó áradatát. Hogy vasvázakra építsék a népek az új, a szocilaista hazát' – hangzott a propaganda.

Az ország akkori költségvetéséből minden negyedik forintot a III. világháborúra költöttek. Sokszor annyi pénzt, mint amennyiért például ma Gripen vadászrepülőket vásárolunk. Több tízmilliárd forintot – akkori áron.

'Most, amikor ezekről a forintösszegekről beszélünk: ne felejtsük el, hogy az 50-es évek eleji magyar forintot körülbelül százzal nyugodtan meg lehet szorozni úgy, hogy mai forintértéket kapjunk' – fogalmaz Germuska Pál.

Az emberek azt látták, hogy kevesebb, mint egy év alatt elkészültek az új óriási kohók, amíg a régiek építése annak idején nem fért volna bele egy ötéves tervbe. Hogy pontosan miért is a nagy sietség, hogy Sztálin a közeli 1953-ra saccolta a III. világháború kitörésének időpontját: arról senki sem tudott.

'Ez egy titkos munka volt. Ugye én vezettem ezt a munkát, és magamnak kidolgoztam azt, hogy mit kell tenni akkor, ha nem tör ki a III. világháború' – mondta Csikós-Nagy Béla.

A szocialista tábor országainak vezetői egytől-egyig arra készültek, amit a szovjet diktátor mondott. Más lehetőséggel egyikük sem számolt. Csak Magyarországon, csak Csikós-Nagy Béla készített tervet arra az estre, ha mégsem tör ki a háború.

'Na, igen, de akkor leváltottak. Ezt már nem fogadták el, hanem elküldtek' – mondta Csikós-Nagy Béla.

Sztálinnak mindig igaza van, szükségképpen semmi sem történhet másként – furcsán hangzik, de így tartották akkoriban. Azok, akik esetleg mégis elgondolkodtak azon, hogy egy újabb világháború még a Hirosimánál és Nagaszakinál is nagyobb tömegpusztítást hozhat: azok is hiába fáradtak.

Sztálin egész életében az atombombát nem tekintette egy háborút eldöntő, döntő eszköznek, elsősorban a hátország, a hadiipar lepusztítására bevethető eszköznek tartotta – mondta Okváth Imre történész.

A II. világháborúban döntő ütközeteket vívott meg az akkori csaknem 10 millió fős orosz szárazföldi hadsereg. Sztálin a III. világháborút is velük gondolta megnyerni. Atombombából egyébként akkor összesen csak egy tucat volt a világon. Miután a szovjet diktátor összekülönbözött a Jugoszláviát vezető Titóval: Magyarországra különösen fontos védelmi szerep hárult. Az ötvenes évek elején az ország déli határai mentén valóságos erődrendszert építettek ki.

'Több mint 500-600 betonbunker kiépítése, és a maradék 400 fa, föld bunkerek kiépítését eredményezte. Ez több mint 600 kilométer hosszú volt. Tehát gyakorlatilag azt hiszem, hogy Győrtől egészen majdnem Békéscsaba vonaláig' – mondta Okváth Imre, történész.

Ezeket fokozatosan a községi tanácsok kezelésére bízták, így ezeket a falu lakossága nagyrészt, ami mozdítható volt: azt széthordta. De kis szerencsével manapság is megnézhetők vagy fellelhetők ezen erődrendszer egyes elemei.

Traktorral és pótkocsival tudjuk megnézni a helyszínt. Tényi Antal 10 évig volt tanácselnök, és most 15. éve, hogy polgármester Baja mellett: Gara községben. Gyerekként nézte végig, ahogy a falubeliek széthordták a bunkereket.

”Itt nádpadlótól kezdve, fenyőgerendától kezdve, a keményfától kezdve minden volt. A falu lakói annak idején nem tudták, hogy ez itt egy erődrendszer része - éppenséggel a parancsnoki bunker. Sejtették csak, hogy amit néhány katona az egyméteres vasbeton falak körül ásott: az a lövészárok lehet. Semmiben sem lehettek biztosak, mindenesetre ők maguk háborús célokra használták a helyet' – meséi emlékeit Tényi Antal.

Egyetlen dokumentum van, amit megtaláltak a háború forgatókönyvéről. Ez a támadásról szól. A bunkerek környékétől a Jugoszláv fővárosig tört volna előre a Magyar Néphadsereg.

'Gyakorlatilag a háborút követő 8-9. napon némi román és bolgár támogatással a Magyar Néphadsereg egységei Belgrád utcáin masíroztak volna be' – mondta Okváth Imre történész.

1950 nyarán egy hadgyakorlaton végigjátszották a III. világháborút. 60 ezer katona, ezer harckocsival, és a teljes magyar légierő támogatásával elpróbálta Belgrád elfoglalását. Természetesen sikerült nekik. Feltételezték például, hogy minden működik. Hogy az erődrendszerrel sem lesz baj, amelyet annyira titkosan kezeltek, hogy semmilyen hivatalos rendelet sem maradt utána, telefonos utasítások alapján építették meg az egészet.

'Hiányoztak a tervrajzok, következetlenek voltak a szállítási határidők. Hol beton volt, hol falazó anyag. Hol faanyag hiányzott, hol a szögesdrót, tehát már építésük pillanatában is kétséget hagytak afelől, hogy egy támadás pillanatában ezek mire alkalmasak' – mondta Germuska Pál történész.

'A nem kellően előkészített talajvizsgálatok, a nem megfelelően előkészített anyagok felhasználása azt eredményezte, hogy gyakorlatilag az átadás előtt a talajvíz olyan szintet ért el, hogy a bunkerek több mint 50-60 százaléka használhatatlanná vált, mert elöntötte a víz'- mondta Okváth Imre történész.

A fegyverekről csak annyit, hogy javarészt puskákkal lövöldöztek volna a III. világháború magyar harcosai. Például olyannal, amit hosszúsága miatt az I. világháború katonái dióverőnek neveztek. Szóval, pontosan feleannyira sikerült az ütközetekre felkészülni, mint amennyire a tervek szerint kellett volna.

'Feltehetően egy éles helyzetben egy igen nagyon kemény véráldozatokat követelő hadjárat lett volna' – véli Okváth Imre történész.

'Egy nagyon nyomott, nagyon kegyetlen légkör volt. És ehhez a Rákosi nagyon értett, hogy kell olyan légkört teremteni, ahol nagyon népszerűtlen intézkedéseket is, ami akkor volt, hogy „ne együk meg a jövőnket”, meg egyéb ilyen szavak, amelyekkel az embereket kordában próbálták tartani' – mondta Csikós-Nagy Béla.

1953-ban meghalt Sztálin, és vele együtt a III. világháború gondolata is a mélybe süllyedt. A Koreai-félszigeten hosszas béketárgyalások kezdődtek, a magyar pártvezetést pedig azonnal Moszkvába rendelték, amiért tönkre tették a gazdaságot. Rákosi Mátyásnak azután kellett távoznia a hatalomból.

'Persze, nagy mértékű elégedetlenséget váltott ki a népességben, és tulajdonképpen azokat az indulatokat gerjesztette fel, amelyek azután 56-ban ugye robbanni kezdtek' – mondta Csikós-Nagy Béla.

Rákosi Mátyás fényképei eltűntek a tribünökről, és az ütemes tapsot sem lehetett hallani többé. Ami maradt: kétszázezer katona, 30 hadiüzem, meg egy teljes erődrendszer. Amikkel az utód, Nagy Imrének kellett valamit kezdenie.

'Még a csak katonai termékek, tehát mondjuk tüzérségi lőszerhüvelyek és tüzérségi lövedékgyújtók gyártására létesített üzemekben is mindenféle kis ketyeréket: szifonpatronokat és minden egyebet kezdenek gyártani' – mondta Germuska Pál történész.

Az erődrendszert a falubeliek széthordták, a hadi üzemekben pedig szappant, vödröt, lóden kabátot készítettek. Az itt készült öntöttvas lábasért a boltban mindössze 7 forintot kértek, de csak az önköltsége 40 forintba került az államnak. Az átállított üzemek 100 milliós akkori áron óriási veszteséget termeltek.

'Mondjuk a Danuvia nevű fegyvergyárban Budapesten játékpuskákat kezdenek gyártani hihetetlen magas önköltséggel. Vagy, hogy a Cheroki lőszerműveknél: ott például különféle biciklipumpa szelepeket, és hasonló furcsa alkatrészeket kezdenek el gyártani' – mondta Germuska.

”A magyar nép akarata az, hogy a világ ifjúsága ne csatatereken, lövészárkokban, hanem a sport nagy nemzetközi, kulturális találkozóin mérje össze képességeit. És ezzel erősítse a békét, és a népek közötti törhetetlen barátságot' – hallható a korabeli propaganda anyagon.

Hát, ez nem a pártvezetés haditerve volt. Pedig ezek a mondatok is 1952-ből valók. Abból az esztendőből, amikor a magyarok 16 aranyérmet nyertek a helsinki nyári olimpián, de amikor egy soha ki nem robbant háború miatt hajszál híján csődbe ment az ország...

Nem engedik majd meg az Mszp-Dk-stb... és Fidesz politikusoknak, hogy belenyúljanak az adózók pénzébe, meg nem stadionokat építenek, ezekből :)

Amúgy kíváncsi vagyok, hogy ténylegesen elolvasta-e a kérdező a Jobbik programját, vagy neten kapott el 1-2 mondatot belőle.

"A többi ország (ha jól sejtem a nyugati országokra gondolsz) évtizedek vagy inkább évszázadok alatt jutott el oda ahol most van."

Ugye remélem nem gondolod, hogy a merkantilizmus/protekcionizmus gazdaságpolitikájának, amit Európa a 19. századig folytatott, bármilyen köze lenne a jelenlegi neoliberális gazdaságpolitikához.

Utolsó: ahhoz köze van, hogy kialakult egy tőkésréteg, akik a következő évszázadban a 2.ipari forradalmat megtudták lovagolni.

Kérdező: Erre soha nem fogsz választ kapni. Viszont ettől függetlenül mindenkinek nyilvánvaló, hogy ha ezt a programot végrehajtanák abba biztos beleroppan az ország. Hasonló a helyzet mint Görögországban. Van egy ellenzéki párt aki azt mondja, hogy ez a gazdaságpolitika csődbe viszi az országot(végül is ebben igazuk is van, hiszen meg lesz a böjtje az unortodox bénázásnak) és erre válaszul ők elkezdenék szórni a pénzt ész nélkül ráadásul úgy, hogy közbe nem veszik észre, hogy 2015-öt írunk.

Valaki itt írta, hogy ha öntjük a pénzt a mezőgazdaságba, akkor az azért lesz jó mert minden háznál lesz tehén meg traktor. Nem értem, hogy ettől miért kellene fellendülnie a gazdaságnak? Ugyanez vonatkozik a bányákra. Felesleges eszméletlen pénzeket bele verni, mert úgyse hozza vissza még a befektetett adóforintokat sem.

Mellesleg azt sem értem, hogy egyesek miből gondolják, hogy itt évente 1000 milliárdok tűnnek el. Honnan van ez az információ? Nem pártolom a korrupciót, de azért azt gondolkodó ember nem hiheti el, hogy több ezer milliárd tűnik el évente, mint, ahogy azt sem, hogy a jobbik nem lopna.

A kérdésre válaszolva: Pl visszaállítják a többkulcsos Szja-t + 400 Mrd Ft

Mezőgazdaságot a földtörvény illetve az adótörvények fogják jelenleg.

Éjjeliőr állam nem létezett, nem létezik, és senki nem akarja, hogy létezzen (még az USA is elfordul az irányból).

#20/20

Szávay képviselő úr, maga az?

#18 Aha, és szerinted, ha leszállítják az adókat, akkor itt létrejön a Magyar Nokia, Magyar Samsung és társai.

Azért nem így fejlődött se Finnország, se a kistigrisek.