Ha a rendszerváltás óta több, mint 4-szeresére nőtt a termelésünk, akkor a reálbérek miért nem követték ezt a tendenciát?

A dollár értéke is csökkent azóta.

Reálértékben a magyar gazdaság éves teljesítménye jelenleg csak 30%-kal haladja meg az 1989-es szintet, a reálbérek pedig 20%-kal nőttek azóta. Viszont az adósságlufi kipukkadása előtt, 1987-ben a reálbérek körülbelül a mai szinten voltak kisebb társadalmi különbségek mellett.

Hogy a reálbérek viszonylag alacsonyak a GDP-hez képest, annak a következő okai lehetnek:

- A bérekből nálunk sokat von el az állam. 3 millióan dolgoznak a versenyszférában, rájuk jut 3 millió nyugdíjas és 1 millió állami alkalmazott. Plusz még például az államadósság kamataira is elmegy évi 1200 milliárd Ft (ez csak a kamat megfizetése, az adósság, tőketartozás ettől még nem csökken).

- A kapitalizmusban a fő cél nem a dolgozók, munkások nagy elégedettsége, hanem a minél magasabb profit, így a jövedelmek nagyobb része áramlik a tulajdonosokhoz, sok esetben külföldre. Tehát a munkabérjövedelmekhez képest jelentősen megnőtt a tőkejövedelmek aránya az utóbbi 25 évben.

Kérdező, te nem vagy tisztában pár dologgal. Most hagyjuk a politikát kicsit.

A GDP-t nominálértéken adták meg a grafikonon. A nominálérték az a névleges értéket jelöli, vagyis, hogy hány USD-t termelt meg a gazdaság adott évben.

A nominálbérrel az a probléma, hogy - és most hagyjuk a dollárt -, példának okáért vennénk a magyar GDP-t. Most kb. 30 ezer milliárd dollár nominálértéken. Tegyünk fel, hogy Orbán úgy dönt, hogy megduplázza egy év alatt. Mi a legegyszerűbb módja ennek? Hogy nyomtat egy kis pénzt... Persze, megteheti, és lehet 60 ezer milliárd a GDP, de ettől jobban fogunk élni? Nem. Miért? Mert elszabadul az infláció. A nominálértéken vett GDP nem alkalmas arra, hogy megmért az életszínvonalat (legfeljebb összehasonlítgatásra jó), mivel nem tartalmazza az áruk értékét. A reálbérek viszont már megmutatják, ténylegesen mennyit is ér a pénzed. Ez már figyelembe veszi az infláció mértékét is.

Szóval itt semmi ördöngősség nincs, egyszerűen a GDP-t és a reálbéreket nem lehet egymással ilyen módon összehasonlítani, mondhatnám, a jelenség amiről beszélsz nem több, mint módszertani hiba.