Mennyire volt soviniszta a nyileskereszt párt?

Soviniszta: elvakult,tulzó hazafi.

A Nyilas párt az volt,és itthon is vannak hasonló pártok.A Jobbik is eléggé az.

Az ország teljesen elszigetelődne a külföld előtt,itthon pedig a nem magyarokat jelentős hátrányok érnék,vagy éppen elnyomnák őket.

Szálasinak volt egy mondása, miszerint a nacionalizmus szocializmus nélkül sovinizmussá, a szocializmus nacionalizmus nélkül materializmussá válik. Tehát a Nyilaskeresztes Párt NEM volt soviniszta, még annak ellenére sem, hogy a világ legnagyobb hadserege által ostromolt fővárosban követtek el pár atrocitást (amit később a párt vezetősége meg is torolt az elkövetőkön, de persze ezt megemlíteni már kínos lenne a mai történészeknek).

A jóval enyhébb nemzeti radikális Jobbik sem az. A sovinizmusra Slota a legjobb példa, őt leginkább a kisebbségi komplexusból adódó, érvek nélküli értelmetlen sárdobálás jellemzi. Kéretik tehát nem összemosni a fogalmakat.

A tegnap 22:48-as válaszoló volt az egyetlen aki rendes választ adott és tájékozott is a dolgokban!

Hogy lett volna már Szálasi és a NYKP-HM soviniszta amikor Szálasi jó viszonyban volt Codreanuval és a legionaristákkal?

De ezt úgyis hiába magyarázza az ember a félrenevelt lebutított tömegnek.

De nagyon érdekes, ti csak azt veszitek észre egy szövegből ami nektek tetszik, a többit valahogy kihagyjátok mindig. Idézzünk akkor az általatok imádott wikipédiából:

[link]

"Fontos megjegyezni tehát, hogy a sovinizmus nem azonos a nacionalizmussal, sem pedig a patriotizmussal, habár gyakran előfordul, hogy ezeket a fogalmakat nem megfelelően használják."

Szálasi csak romlást hozott az országra. Elvakult fanatikus volt, aki teljesen kiszolgáltatta az országot a németeknek. Ha ő lenne most az ország élén, semmi nem változna. (na jó, egy bizonyos népcsoportból kevesebb lenne, ami ugyan nem volna baj, csak semmit nem oldana meg).

Pár idézet Horthy emlékirataiból erről a nagyszerű Szálasi bácsiról:

"A nyilaskeresztesek később végzetes szerepet játszottak a magyar belpolitikában. Hitlert utánzó "vezérük" Szálasi Ferenc misztikus rajongásra hajlott, és mint örmény, szlovák, meg német elődök leszármazottja, legfeljebb csak negyedrészben volt magyar.

Bizonyos fokú értelmét, főként akaraterejét nem lehetett kétségbe vonni. [...]

Szálasit olyannyira elöntötte mértéktelen becsvágya, és ami mégrosszabb, csalhatatlanságának megrögzött elképzeléséből származó önfejűsége, hogy emiatt saját pártjával is gyakran voltak súlyos nehézségei."

Egy kis visszaemlékezés a kinevezésére:

"Bizonyos idő múlva egy német tiszt jött be és jelentette, hogy "a miniszterelnök" kér kihallgatást. Nagy csodálkozásomra a másik szobában Szálasi Ferenc állott előtem.

Hitleri köszöntéssel tisztelgett és megkért, hogy nevezzem ki miniszterelnökké! Hogy valaki a saját kinevezését kérje, még nem fordult elő életemben.

Azt ajánlottam neki, neveztesse ki magát a németek által, ha ez ugyan már amúgyis meg nem történt. Aztán hozzáfűztem: "én itt fogoly vagyok, tehát semmiféle

hivatalos működést nem fejthetek ki. Különben is ön volna az utolsó, akinek kinevezésére hajlandó lennék!" Ez a kijelentésem sem gátolta meg a nyilaskeresztesek

"Führerjét", hogy szemérmetlen kívánságával délután ismét előálljon; ekkor természetesen ugyanazt a választ kapta.

[…]

Még a fördőszobában tartózkodtam, ahová három géppisztolyos őr kísért, midőn váratlanul betoppant Lakatos miniszterelnök, aki Veesenmayerrel együtt érkezett a várpalotába. Lakatos papírlapot nyújtott át, amely német nyelven lemondó nyilatkozatomat és Szálasi miniszterelnöki kinevezését tartalmazta.

Átfutottam a géppel írt lapot, amelyen a német szöveg alatt – ugyancsak gépelve – ez volt olvasható: „gez. Horthy” vagyis „Horthy s. k.”. Visszaadtam és megkérdeztem: „Mit jelentsen ez? Írjam ezt alá?” Lakatos igenlően válaszolt, mire csodálkozva emlékeztettem, hogy Szálasi a nap folyamán már kétszer is kérte a kinevezését és hogy ő tanúja volt annak, hogy én mindkét esetben elutasítottam a kérését.

A dolgot ezennel befejezettnek tekintettem és folytattam a csomagolást, Lakatos azomban tétovázva, továbbra is ott maradt. Észrevettem határozatlanságát, mintha nem értené magatartásomat, megkérdeztem tehát, mi oka van arra, hogy aláírásomat kérje. Hiszen neki, mint miniszterelnöknek, éppen az elutasításra kéne tanácsot adnia. Ekkor olyan célzást tett, amelyből megértettem, hogy Miklós fiam életéről van szó.

Szóltam, hogy hívják Veesenmayert, aki a fürdőszoba ajtaja előtt állt és nyomban megerősítette, hogy fiam élete és szabadonbocsátása valóban az én aláírásomtól függ. Fel kellett tételeznem, hogy akár aláírom a szöveget, akár nem, mindenképpen azt fogják közölni majd a nyilvánossággal, hogy lemondtam és Szálasit kineveztem. Ezt a szándékot elárulta és bizonyítja a lapra előre rávezetett „Horthy s. k.”. Úgy láttam, hogy aláírásom megtagadásával már semmit sem segíthetek, viszont, ha megadom az aláírást, talán megmenthetem Miklós fiamnak, most már egyetlen gyermekemnek életét. […]

Erre kijelentettem előtte, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye."

Kedves 23:27! Néhány dologra felhívnám a figyelmed:

1. A kérdés nem az volt, hogy soviniszták voltak-e, erre az egyértelmű válasz: a nem! De te nem erre válaszoltál! Te arra válaszoltál hoyg szerinted őrültek, bolondok voltak-e. Nem ez volt a kérdés! Nem erre voltunk kíváncsiak! Magyarul mellébeszéltél.

2. Horthy emlékiratai elsősorban emlékiratok, amik az ő egyéni véleményét tükrözik! NEM történelmi tények, csak egy ember nézőpontja! Amiben sokszor önmagát is mosdatta azért, valljuk be.

3. Az állítólagos német támogatásról annyit, hogy olvasd el Ungváry Krisztián teljesen filoszemita és liberális nézőpontú tanulmányiat, és akkor rájössz magad is, hogy szó sem volt semmiféle német támogatásról vagy "guruló márkákról". Hitler maga jelentette ki, hogy szimpatikusabb neki Horthy kormánya, mint egy nemzetiszocialista lenne. A nyilasok pedig a német imperializmustól féltették a maguk nacionalizmusát is! 1943-tól fogva Hitler szigorúan megtiltotta, hogy bármiféle anyagi támogatást utaljanak a nyilasok részére. 1944.10.15. egyenes következménye volt Horthy árulásának, a németektől teljesen függetlenül.

4. A "Szalosján-sztoriról" már vagy pár évtizede bebizonyosodott, hogy Szabó Dezsőék koholmánya. Mellesleg ha igaz is lett volna az örmény származás, abban sincs semmis zégyellnivaló. Szálasi pedig nem tartotta önmagát sosem "fajmagyarnak", csak el kéne olvasnod a védőbeszédét, amit a népbírósági tárgyaláson mondott, ahol önmagát hibridnek, feleségét pedig basztardnak jellemzi. De minek is olvasnál ilyeneket, nem igaz? Egyszerűbb a televízió hülyeségeit fújni.

5. A "nyilasok zöld bolsevisták voltak" -ezt a vádat már ismerjük, jó lenne valami újjal előállni! A "zöld bolsevistázással" kapcsolatban csak két kérdés: Kik voltak azok akik a legvégsőkig ellenálltak a szovjet bolsevik hordának 1944-45-ben? És ezzel szemben kik voltak azok, akik el akarták árulni ezt a harcot, titokban a bolsevikokkal egyezkedtek?

Hubay Kálmán szavaival válaszolnék, amit szintén halálos ítéletekor mondott az üvöltöző, gyalázkodó csőcseléknek, és a mai napig aktuális. Mindenkinek szól, aki úgy akar pol. korrektnek tűnni, megfelelni a rendszernek, hogy rúg egyet a hungaristákba:

"Óh, engem most nagyon könnyen, jutányosan, kockázat és főként veszély nélkül lehet sértegetni."

És a legvégére fűzném VLA szavait: "Bátor dolog a halott oroszlánt rugdosni. De vigyázat, mi van, ha csak alszik?"

*A kérdés nem az volt, hogy soviniszták voltak-e

Hibásan írtam le, értelemszerűen ebbe a mondatba a "nem" szó helytelen