Miert nem az arpadsavos zaszlo Magyaorszag zaszlolja?

Magyarország zászlaja sokideig egyet jelentett a címerünkkel.

A címerünknek pedig két alkotóeleme van: az Árpád-sávok és a kettőskereszt a hármas halmon. Ezek sokáig zászló formájában is használatban voltak.

A magyar hármasszín ezen címerünk színösszetevőiből alakult ki. Onnantól kezdve a címert, mint országzászlót már nem használták, legfeljebb címeres zászló formájában, így viszont a mai napig is.

Ekképp viszont az Árpád-sávok ma is Magyarország jelképét képezik, a címer egyik feleként.

A piros-fehér-zöld lobogó már elég régi.

Árpádsávos zászló magát a törzset jelentette, az Anjou ház uralkodása idején is más zászlója volt Magyarországnak.

Már a 17. század legelején körvonalazódott, hogy piros, fehér, zöld, lobogó lesz a fix.

Kedves 17:45-ös válaszoló!

"A trikolornak nagy jelentősége volt régen. A francia forradalom trikolorja alapján készület a '48-as forradalom piros-fehér-zöld kokárdája is."

- Valójában a nacionalizmus korában születtek meg a trikolórok, és kivétel nélkül az addig országzászlóként használt, mai címerek alkotószíneiből keletkeztek. Így lett Németország zászlaja a sárga pajzson fekvő, vörös karmokkal és nyelvekkel ábrázolt fekete sas a mai trikolórjuk alapja, és így lett a cseh és a lengyel zászló is, előbbi vörös pajzson fehér oroszlánt, míg utóbbi, szintén vörös pajzson, fehér sast ábrázolt. (A csehek eredeti zászlója ugyanaz volt, mint a lengyeleké, a kék háromszög csak a morva tartomány miatt került bele, és mert a lengyelek előbb "lefoglalták" ezt a zászlót.)

Ettől függetlenül van olyan ország is, amely nem állt át erre. Anglia például továbbra is a Szent György-keresztet használja zászlajaként, hasonlóképp, ahogyan mi használtuk magunkéul a Kettőskeresztet. Tehát lehetett volna akár így is hagyni.

----------------

Kedves 18:55-ös válaszoló!

"Árpádsávos zászló magát a törzset jelentette, az Anjou ház uralkodása idején is más zászlója volt Magyarországnak."

- Mindkét állítás téves. Nem a törzset jelentette (hiszen eleve hét törzs volt, melyek közül a vezető törzsé volt a Turul, egyben a Turul-dinasztia - vagy másképp az Árpád-dinasztia - jelképe, a "közös" jelkép inkább a sokkal ősibb, és minden türk eredetű népcsoportnál megtalálható Nap és Félhold volt - mely a téves közgondolkodásbeli összefonódással ellentétben nem muszlim vallási szimbólum, hiszen _nem csak_ muszlim országoknál található meg, ezzel együtt pedig _nem mindegyik_ muszlim ország használja.

A Nap és Félhold ott van a székely zászlóban - mely szintén a címer zászló formájában való leképzése, a Kunság egykor használt zászlajában, de még az 1222-ben kiadott királyi Aranybullán is, a trónon ülő uralkodó vállai felett. Ha tehát "közös" címert keresünk, ezt mondhatjuk leginkább annak.)

Az Árpád-sáv valójában a Turul, mint pogány jelkép használatának eltűnése után az uralkodó családot jelentette. A Kettőskereszt volt az ország jelképe, az Árpád-sávok csak a királyt illették meg, így még a hercegek is Kettőskeresztet viseltek egészen megkoronázásukig.

Az Árpád-korban tehát csatába Kettőskeresztes zászló alatt, és olyan festésű pajzzsal vonultak a magyar hadak. A sávok csak a királyt, és annak saját családi származását mutatták.

A későbbi királyok, akik nőágon örökölték a trónt, fontosnak tartották hangsúlyozni Árpád-házi vérvonalukat, ezért onnantól kezdve szaporodott meg az Árpád-sávok, és saját családi címerük együttes ábrázolása (így - állításoddal ellentétben - Anjou Lajos is éppen ezt tette, a vörös-fehér vágások _mellé_ illesztette önmaga liliomjait. Ekkoriban még hangsúlyosabb szerepe volt, mint bármikor korábban, a legitimációt erősítendő.)

Olyannyira berögződött a használata, hogy Hunyadi Mátyás alatt is mindig ott volt a címerben, noha ő sem férfi-, sem nőágon nem volt már Árpád-házi.

És ekkortól homályosult el eredeti jelentése, és vált - a Kettőskereszttel együttesen használva - az ország címerévé.

Sajátos és érdekes módon lett tehát a két, eredetileg eltérő jelentésű címerelem együttvéve az országunk mai jelképévé. Olyan, mintha a jelenkori Angliában az oroszlános címert (mely közvetlenül a királyi családé) az országot jelentő Szent György-kereszttel együttesen használnák, mint reprezentánsuk.

"Már a 17. század legelején körvonalazódott, hogy piros, fehér, zöld, lobogó lesz a fix."

- Az 1600-as években még bőven nem volt erre utaló jel. Zrínyi Miklós kezébe Szigetvár ostromakor az egykorú, 1566-os ábrázolások szintén címeres zászlót tettek, mint "Az ország zászlaja", ahol az alap lehetett más-más színű, és mindig a kor divatjának megfelelő díszítésű, hímzett, máskor lángnyelves, vagy épp teljesen üres, amiképpen az alakja is sokféle - de koronként konzekvens - formát ölthetett.