Akik a Jobbik gazdaságpolitikáját szidják, miért általános, semmitmondó frázisokat fröcsögnek csak?

Kedves kérdező!

Az államadósság újratárgyalását személy szerint egy blöffnek tartom azok számára, akik esetleg nincsenek tisztában az adósságszerkezettel. Ugyanis, a magyar államadósságot folyamatosan újratárgyalják, mivel a régi hiteleket újak felvételével finanszírozzák. Magyarul már több évtizede tüzet tűzzel oltanak. Ezért ez az adósság újratárgyalása nekem olyan, mint a virtuális valóság, vagy a -20% kedvezmény.

A hitelvisszafizetés megtagadása pedig azért egy rossz stratégia, mert ha egyszer azt mondod, hogy köszi, de én ezt nem fizetem vissza, akkor az állam nem kap többé senkitől hitelt. Te se adnál annak az embernek többé hitelt, akiről tudod, hogy nem fizeti ki.

Miért van szükség mégis hitelre? Mert abból él az ország. 10 millióból csak 3 millió fizet adót. Nem igaz, hogy ők eltartják az országot. 3/10. Csak gondoljunk bele ebbe az arányba. Az ország működéséhez hitlre van szükség, mert kb. októbertől nincs pénz nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra, rendőrségre, stb. Ráadásul azonnal nincs pénz. Ha nem kapunk hitelt, egyszerűen a magyar emberek jó része éhenhal.

Továbbá még megoldás se lenne a problémára a hitelek ilyen fajta "lenullázása", mert az ok nem az adósság, az a tünet. Kb. mintha a fejfájást azzal gyógyítanánk, hogy levágjuk a fejet. Ugyanúgy elkezdődne az adósságok újratermelődése, mert a probléma a drága, orrnehéz, és nem hatékony állam. Szóval az a nézet, hogy lenne itt pénz, csak hát sok a hitel nem igaz. Nincs itt pénz. Ezért kell a hitel.

Az államadósságot véleményem szerint csak egy lassan, a gazdasági növekedés és az államszerkezet korszerűsítése révén lehet "kinőni".

Ezzel szerntem az államadósságot kiveséztem.

A JOBBIK meghirdetett gazdaságpolitikájában - amit én tényleg olvastam - azt vettem észre, hogy 3 dologra fekteti a hangsúlyt.

1. állami termelés

2. protekcionalizmus

3. alacsony hozzáadott értékű termékek előállítása

1. Állami termelés:

Az államnak nagyon fontos szerepe van egy gazdaságban. Neki kell védeni a piac egészséges működését. Az ő felelősége, hogy a verseny minél tisztább legyen. Ő védi a fogyasztókat, a munkavállalókat, a hitelezőket, stb. Ha az állam fogja magát, és ő is feltűnik a kínálati oldalon, akkor egyszerűen az összeférhetetlensége miatt torzul a verseny, csorbul a fogyasztóvédelem, stb. Ezek elszegényedéshez, a magyarok elszegényedéséhez vezetnek.

2. Protekcionalizmus

Szintén a verseny torzulása miatt csökken a teljesítmény, nő a hatékonytalanság, ennek következtében lassul, zsugorodik a gazdaság, szegénységhez vezet. Nem elég egy terméknél az, hogy a szomszédban készítették. EZ valójában semmit nem jelent. Pont protekcionalizmus ellenkezőjére: tiszta versenyre, erős fogyasztóvédelemre van szükség.

3. Alapanyagok, félkész termékek.

Ezalatt a magyar bányák újraélesztése, és a mezőgazdaság fellendítését értik általában.

Először is a mezőgazdaság fel van lendülve. Magyar mezőgazdaság működik, termel, exportál, stb. Lehetne a hatékonyságán persze növelni, de ahhoz nem tsz-k, hanem megint tisztább verseny, jobb fogyasztóvédeem kell.

Másodszor, a bányák "űjraélesztése" attól függetlenül, hogy a JOBBIK nem részletezi, hogy ezt miből tenné, hosszútávon azért nem üzlet, mert nagyon alacsony a hozzáadott érték. Ahol pl. gyémántott bányásznak, azok nem gazdag országok (Angóla, Peru). Hollandia gazdag ország, mert megszervezi a kereskedelmet, elkészíti a készterméket. Abban van a nagy pénz. Késztermékre van szükség, nem alapanyagokra.

Ez volt a kritikám. Probáltam mindenhol kulturáltan fogalmazni, emberi hangvételt megütni. Remélem ezt kapom viszonzásul is.

Államadósság:

Amit mondasz, az történik évtizedek óta. Amikor a régi hitelt újjal váltják ki, akkor történik az a bizonyos fizetés-átütemezés. Pontosan ez jelenti, hogy a most esedékes hitel visszafizetését nem a Magyarország hajtja végre, hanem egy másik országtól kérünk kölcsön pénzt, egy újabb hitel formájában. Ez természetesen drágítja a dolgot, ami növeli az adósságállományt. A hitelezőnek természetesen az a célja, hogy visszakapja, különben nem is adna hitelt. Viszont ha ezt nem tesszük meg, ha nem veszünk fel új hitelt, akkor éhen halnak a nyugdíjasok, bezárnak az iskolák, kórházak. Gyakorlatilag leáll az ország. Nem tud 3 millió 10 milliót eltartani, főleg annyiból, amit a 3 millió keres. Hitelre van szükség.

Egyszerű példa: Ha A ismerősöd, csődöt jelentene Te adnál neki hitelt? Persze hogy nem. Te pontosan azt szeretnéd, hogy olyannak add a pénzed aki, visszafizeti. Ezért nincs arra lehetőség, hogy csak veszem-veszem-veszem fel a hitelt, de nem fizetem vissza, mert egyszerűen senki nem akarja odaadni a pénzét. Ezért nem értelmezhető ez az adósság újratárgyalás.

1.Állami termelés:

Ugyanarról beszélünk. Azt mondod, hogy az állam legyen „gátszabó”. Igen, egyetértek. Szerintem is. AZ állam szabjon gátat és kontrollálja az erős piaci környezetet. Pontosan ezért találták ki. Viszont, ha elkezd termelői szerepet is vállalni, akkor pontosan a kontroll, a „gátszabás” csorbul. VERSENYHIVATAL, FOGYASZTÓVÉDELEM. Amiről a JOBBIK beszél, az a szocialista államgazdaság, hogy nem kell ide verseny, jó lesz ide az állami norma. Ja, csak a világban nem tudtak labdába rúgni az elavult termékekkel. Az USA-t nem árasztotta el a Trabant.

2. Protekcionizmus

A hazai termelők előnyben részesítése megint egy olyan gondolat a JOBBIK-tól, aminek nincsen szerintem valós tartalma. A tőkének ugyanis nincsen nemzeti érzülete. A tőke, ha hazai, ha külföldi ugyanazt keresi. Profitot. Semmilyen jelentősége nincs annak, hogy hol van annak a cégnek a székhelye, aminek a termékét fogyasztod. A hazai termelőket kell előnyben részesíteni? Miért? Ők minket előnyben részesítenek? Te azért veszel drágább vagy rosszabb minőségű cipőt, mert magyar termék? Akkor van értelme a hazai termelőt előnyben részesíteni, ha a hazi termelő is előnyben részesíti a hazai fogyasztót. Pl. azzal, hogy olcsóbb. Viszont ha olcsóbb? Akkor miért lenne ez protekcionizmus? Szimplán a nekem kedvezőbbet vásárolom. AZ más kérdés, hogy a külföldit sem szabad előnyben részesíteni. Senkit nem szabad előnyben részesíteni! Miért? Mert csak ez fokozza a versenyt, és csak a verseny sarkalja a fejlődést, és csak a fejlődés révén tudunk gazdagodni.

Tehát a hazai termelőknek is az a hosszú távú érdekük, hogy tiszta versenykörnyezetben működhessenek.

3. Alapanyagok, félkész termékek:

A magyar mezőgazdaság nem azért tart ott ahol tart, mert kevés a TSZ. Hanem azért, mert totál nem hatékonyan működik. A termelők nem a terményből, hanem állami és EU-s támogatásból élnek, és nem kényszerülnek versenyhelyzetbe. Ez valóban, ahogy Te is mondod, katasztrofális helyzetbe hoz egy teljes ágazatot. A JOBBIK erre azt találta ki a programjában, hogy nem kell innen az államnak kiszállni, és inkább egy fejlődést serkentő környezetet kialakítani, inkább tegyünk bele még több pénzt. Ugyanaz, mint a magyar foci, vagy a roma integráció. Lehet bele még több pénzt önteni, de reformok nélkül nem lesz semmi eredménye.

Alapanyag, késztermék? Mondok rá egy példát. Az Apple nem bányászik. Ő ért a fejlesztéshez, a designhoz, a terjesztéshez. Az Apple egy tajvani céggel bányásztat, és vele gyártatja le a hardvert. A tajvani cég előállítja az Ipadet 37 dollárért. Az Apple pedig eladja 450 dollárért. Szerinted a magyaroknak hol kéne dolgozniuk, az Applenél, vagy a bányában? Késztermékre éhezik a nemzet nem szénbányászatra. Arra lenne szükség, hogy egy Prezinek ne kelljen a Szilikon-völgybe kimennie, hanem itt tudjon világcéggé válni, és akkor nincs is szükség semmilyen keleti nyitásra.