Mégsem volt akkora probléma a rezsicsökkentés mint ahogy a balos közgazdászok állították?

Aha, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy az árak azért voltak olyan rohadt magasak, mert:

- a gázt és az áramot is állambácsitól kellett megvenni a szolgáltatóknak

- jó magyar szokás szerint több adó rakódik rá, mint amennyit épeszű ember fejben tud tartani.

"hosszabb időn keresztül Magyarországon volt az EU-ban a legdrágább az áram ára, és egy ideig a gáz ára is. Itt viszont sokkal kisebbek a fizetések és a jövedelmek."

A cikk félrevezető, mivel vásárlóerőhöz képest rangsorolja a magyar árakat, de ezt nem említi. Az energiaárak a középmezőnyben voltak európai összehasonlításban és az alacsony jövedelmek miatt lett nálunk a legnagyobb teher a rezsi vásárlóerőparitáson számolva.

Mivel az áram-, gáz-, vízszolgáltatás természetes monopólium (a fogyasztók csak az adott területen illetékes, egyetlen szolgálató tulajdonában lévő hálózaton keresztül tudnak vételezni), így kiszolgáltatottak a cég erőfölényével szemben. Ezért indokolt az állami beavatkozás, árszabályozás.

Korábban nagyon magas, esetenként 20-25%-os tőkearányos éves profitot is elértek bizonyos szolgáltatók. Most viszont a válság és a rezsicsökkentés miatt jelentősen csökkent a nyereségesség, több szolgáltató veszteségessé vált.

Ez hosszú távon azt eredményezheti, hogy a befektetők inkább másba fektetnek, csökkennek a beruházások és romolhat a szolgáltatás színvonala, vagy akár csődközeli helyzet is előállhat. Az is lehet, hogy eladják másnak, elsősorban az államnak.

Viszont egy állami cég sem képes tartósan veszteségesen üzemelni, csak akkor, ha a költségvetés (lényegében az adófizetők) kisegítik.

Egyébként gondolom az a havi 1000 Ft az olyan minőségű életszínvonal javulást okozott, hogy kompenzálta is a nyugdíjpénztári pénzek ellopását. A cégek kiadásainak növelését (amit áthárítanak rád). Kompenzálta a versenyhátrányt, amit a kormány gazdaságpolitikája okozott.

Nem versenyképesebb országot kellene csinálni, kisebb újraelosztással, hanem még többet elvenni attól, aki dolgozik, tesz azért, hogy jobban éljen. Ez az orbáni logika. Lazán nyerhetnék ezek szerint én is választást azzal, ha eltörölném az SZJA-t, de növelném a szochót ugyanannyival. Vagy azt mondanám, hogy kötelezem a boltosokat, hogy ezentúl ingyen adják a kenyeret a nyuggereknek.

Románoknál fele annyiba kerül a gáz, villany, pedig ők is az ukránoktól kapják a gázt!

a különbség csak annyi, hogy az állami vállalatokat tekintélyes részét nem adták el és egyfajta piaci szabályzóként vannak jelen.

Mégsem volt akkora probléma?

Én még egy "senki" diák vagyok, de pár hónap alatt állandóvá vált, hogy megrökönyödve álltam a boltban a polcok előtt, hogy ez megint és megint és megint drágább lett. Kollégistaként el lehet képzelni, hogy spóroltam, ahol tudtam, de a keret ugyanannyi maradt, mondanom sem kell.

A bankszámlám kedvező költségei pofátlanul megemelkedtek, ismét szinte egyik napról a másikra (ki lehet találni, mikortájt), annyira, hogy meg is fogom szüntetni, mert több mint ezer forintot egy hónapban erre nem tudok már áldozni.

És szidhatom a szupermarketet meg a bankot, meg mindent, de ők is csak lereagálják azt, amit kapnak a vezetéstől.

Szóval a kisember igenis rohadtul megérzi, ha csak nem szenved vakságban.

Többfelől is bűzlik a dolog.

Egyrészt a KSH kimutatás egy korábbi folyamatprognózisra hivatkozik, nem konkrét és aktuális mérésekre, másrészt nincs tisztázva a végfelhasználói és a állami sáp nélküli árak közötti különbség összehasonlítása, így nehéz bármi konkrétat mondani.

Másrészt nem nominálárban van az élkolhozba hazánk, hanem a vásárlóerő paritásban. Az áram ára az olcsóbb exszoci árkategória közepén fekszik, tehát kifejezetten barátságos összeg. Csak a magyar ember szarul keres és az energiatakarékosságban sem jeleskedünk.

Az összehasonlítások esetében fontos megjegyezni, hogy az egyes nemzeti piacok meglehetősen eltérő fundamentumokkal, alapokkal rendelkeznek az árszintek kialakítása terén. Egyes országok például jóval nagyobb befektetéseket kezdeményeztek a megújuló energiaforrásokba, amely már most megmutatkozik az áramszámláikban, a földgáz esetében komoly relevanciával bír a beszerzési lehetőségek minősége, illetve a belföldi termelés fogyasztáshoz viszonyított aránya. A régióban ugyancsak nem idegen a szociálpolitikai ármanipulálás, és ennek szintje és igen nagy tartományban oszlik meg az egyes országok között.

Az energiaellátás esetében fontos azt is figyelembe venni, hogy az árak nemzetközi keresleti-kínálati viszonyoknak megfelelően alakulnak ki, és egy köbméter földgázért vagy egy KW/h áramért a hazai fogyasztóknak nem csak Európán belül kell versenyképes árat kínálnia, hanem azon kívül is. Nem egy zárt piacról van szó, így az energiahordókban gazdag, azokat exportáló országok igen korlátozottan érzékenyek arra, hogy a magyar fogyasztóknak mekkora terhet jelent az energiaellátás kifizetése.

Egyben felvetik annak gondolatát is, hogy a nem fenntartható (jelenlegi tudásunk alapján nem modellezhető unortodox stratégiaként bevonul) rezsicsökkentések helyett érdemesebb lenne egy olyan,a befektetéseket ösztönző, és a magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységeket előnyösebb helyzetbe hozó gazdaságpolitikát folytatni, amely a bérszínvonal emelésével hosszú távon, fenntartható módon elviselhetőbbé teszi a hazai fogyasztók számára az energiadíjak megfizetését. Meg az energiatakarékosságra való ösztönzés mind magán mind vállalati szinten is javíthat a felhasználók helyzetén. Amit ugye a magasról letojt uniós irányelvek is szorgalmaznak, sőt még jelentős anyagi támogatást is adnának rá:

[link]

Egy rövid ismertető:

[link]

De a gaz külföldi szolgáltatók ellen vívott szent kereszteshadjáratot megnyerni és utána az újonnan elkerített extraprofitot a haveroknak kisöpörni az árbevételből egyszerűbb, kényelmesebb, sőt a népnek igénye is van rá, hogy az állam függő helyzetbe hozza egy ilyen mézesmadzaggal.